Másnap reggel arra keltem fel hogy csörög a telefonom a fülem mellett.
-Ma egy közös edzés?-kérdezte Silva a másik oldalon
-Miért is ne?-kérdeztem vissza-Hol és mikor?-kérdeztem
-A sportközpont kinti műfüvesén...lefoglaltam egész napra-magyarázta majd letette a telefont..Reggeliztem majd bepakoltam pár edző ruhát.Az egyik piros lámpánál megállva a fővárosba az egyik tömbház szélén az én arcomat pillantottam meg ahogy kacar mosollyal nézek a hasamra miközben a brazil mezem felhúzom.Majd gázt adtam és kihajtottam a kinti sportközpontba ami a város szélén van nem messze a két stadiontól.
-A te fejeddel van teli ez a város-mosolygott miközben megölelt
-Én úgy tudtam szép a fejem-nagyképűsködtem hirtelen
-A tegnapi meccs nagyképűvé tett megértelek-pacskolt háton..-A nézőközönséggel ne foglalkozz....velük bent találkoztam és ragaszkodtak ahhoz hogy itt legyenek..-komolykodott
-Azok a csapattársaid-löktem meg....
-Shhhh...-mosolygott
-Mivel a tegnapi győzelmetek te általad túl jó volt...kérlek játsszuk le ezt ketten...-mosolygott...A nap legalább 40° süt de ő bunda pulcsiban van.Én levettem a felsőm és a sportmelltartóba voltam amin egy Nike jel villogott.
-Az első szabály...a félpálya vonalát elhagyva háromszor érintheted meg a labdát-mutogatott felém-Villámkapus és játékos is vagy-jelentette ki nyugodtan-Ahogy én-kacsintott
-Vérre megy?-kérdeztem hunyorgatva mivel a nap belesütött a szemembe erre csak nevetett és elkezdte rúgni a labdát...Amit én könnyen kihárítottam.Ám az én rúgásom is mellé ment.Már egy órája játszottunk és nem kapott gólt ő sem meg én sem.
-Fejezzük be napszúrást kapok-magyarázta erre én elfeküdtem a füvön.
-Mentségem....tegnap elfáradt a lábam-nevettem felállva
-Én is ezt mondanám-ütögetett vállon..Ekkor gyerekek jelentek meg a pályán vegyesen fiúk és lányok is olyan 6-7 évesek és megrohamoztak bennünket.
-Szerintem még ráérünk-felelte Silva a női edző kérésére hogy mutassunk nekik pár rúgást.
-Szerintem is-kacsintottam majd megborzoltam a kis srác haját
-Oké...akkor a két klasszis csajunk elvállalta hogy a mai edzésen ők is jelen lesznek és mesélnek nekünk-mondta erre a gyerekek labdáért futottak
-Minálunk az edzés úgy megy a Real Madridnál...elsősorban hogy a kínai másodedzőnk engem és Countinhot szívat...a szívatáson azt értem hogy mi nekünk kettőnknek kell megcsinálni mindig duplán a legszívossab feladatokat...-komolykodott
-Játék?-kérdezte az egyik kis srác
-Az is van a végén vagy meccset vagy egy érintőt játszunk...-feleltem a kérdésére és megpillantottam Neymart meg Dani Alvest a pálya szélén ahogy a spanyolokhoz mennek..Pár gyerek is észre vette de nem nagyon törődtek velük.
-Egy kérdésem lehetne nekem is?-kérdeztem rájuk nézve felemelve a kezem erre nagyban bólogattak
-Nem azért hogy megbántsalak titeket vagy ilyesmi...de őszintén miért nézitek a focit főleg a nőit?-kérdeztem-Mi nem emelkedhetünk fel a nagyok szintjére..de ti valamiért még is nézitek..nem tudok gyerekül gondolkozni de valaki elmondaná..-hitetlenkedtem
-Ahogy harcoltok a labdáért sokkal látványosabb..és izgalmasabb-szólalt fel az egyik kis srác
-Ott a pont-mutatott rá Silva..-Higgyétek el nem hiába vágattam le a hajam...nehogy még azt is megráncigálja az ellenség-húzta meg a hajam
-A spanyol cselt megmutatjátok?-kérdezte ámulattal a kis csaj
-Az edzés végén meg-bólintottam majd visszavettem a Nike atlétát amit előbb levetettem.
-Álljatok két oszlopba...és csináljátok utánunk az adott feladatokat-kacsintottam és keresztlépéssel kezdtem ballagni majd váltottam az oldalt...A bemelegítés után kapura rúgást végeztetett velük Silva. Majd a végén következett a meccs.Amin az apró lábak kitűnően szerepeltek.
-A focinak a legfontosabb része színjáték-mondta Silva amikor látta hogy az edzőjük sehol sincs
-De erre majd meccs közben rájöttök-kacsintottam meglökve a társam
-A spanyol cselt...-kiáltották egyszerre felemelve a kezüket
-Clau nélkül is menni fog..-hülyített a kis srác..Mi teljesítettük a kérésüket és véghez vittük azt egy kissé máshogy mivel a harmadik ember tényleg hiányzott.De megoldottam egy szépséges talpalással majd egy szép íveléssel.A gyerekek utána levonultak legtöbben aláírást kértek.Ismerős nevetésre lettem figyelmes de inkább nem foglalkoztam vele főleg azt csinálom amit meccs közbe csak most felcserélve.
-Ki aludtad te magad?-kérdezte rám nézve Silva
-Én mindig kialszom-ölelgettem magam hirtelen
-Vettem észre túlságosan jó kedved van-kacsintott és nekem dobott egy labdát majd azt kezdtem ölelgetni.
-Szerintem lépjünk le.....-magyaráztam visszadobva a labdát
-Mondtam már a nézőközönséggel ne foglalkozz.-ütögetett háton
-Mi lenne ha hazamennénk és Fifáznánk?-kérdeztem ránézve
-Nincs FIFA Countinho...-mutogatott rám-20 fekvő fellépek a kínai edző nevében-mondta hülyéskedve és én engedelmeskedtem neki.A délután még hosszú.
-Élvezed hogy engem szívatsz?-kérdeztem ránézve
-Tegnap te szívattál engem...-vont vállat nagyképűen majd elnevette magát nekem meg akadt a tekintetem a befelé jövő srácon..Felé indultam és ő megvillantotta a fogsorát felém mosolyogva...
-Téged is látni lehet?-öleltem meg
-Mi Countinhok tartsunk össze nem?-mosolygott.Az unokabátyám semmit sem változott épp olyan cserfes mint régen.A nászútja pedig eléggé hosszúra sikeredet hiszen mér egy hónapja Thaiföldön nyaraltak a feleségével aki várandós.
A kint ülők is minket figyeltek főleg a brazilok ahogy levettem.
-Ő itt Silva..-mutattam rá-Phil Countinho az unokabátyám..-magyaráztam bemutatva őket..Köszöntek egymásnak majd Phil távozott szokásához híven.
-A családotokban eddig te vagy a legszimpibb...-állapította meg majd kapura rúgta a labdát.Az a rácsról kipattant felém én pedig azt elkapva felrúgtam az égbe..A lepattanót pedig ollózással rúgtam a kapuba.
-Amúgy tudom hogy most jöttél a csapatba-magyarázta rám nézve...-De engem lepasszolnak a katalánoknak..mondván túl öreg vagyok...-magyarázta komolykodva majd elnevette magát..A labdával szórakoztam és közben vele beszélgettem.Olyan dogokat is megtudtam amiket nem kellett volna.
-Szóval azt mondod hogy én nyaljak többi játékosnak?-kérdeztem nevetve
-Kiváló...-kacsintott-Most bölcsességre tanítalak...-komolykodott és felemelte a labdát amit én könnyen visszapasszoltam neki a fejemmel.
-Az élet szívás...-szólalt meg amikor megpillantotta a felfele jövőket
-De néha jó dolog is...-vontam vállat és visszapasszoltam...
-Ti mindig a labdát rúgjátok?-kérdezte Piqé mellette Neymar és Fabregas jött
-Ha profik akarunk lenni...-magyarázta Silva én inkább megmaradtam a csendes társnak
-Már megütitek azt a szintet....-jelentette ki nyugodtan Fabregas....
-Elkezdtétek már?-kérdezte Alves befelé kocogva
-Mit is?-kérdeztem hirtelen
-Arra gondoltunk hogy játszhatnánk focilábröpit-szólalt meg Neymar
-Benne vagyok...3 a 3 ellen-magyarázta Silva
-Vagyis Brazilok és Spanyolok-javította ki Fabregas hirtelen..Felfeszítettük a hálót.Valamiért most kivételesen nem jön be ez a játék..A kezemen lévő két tetoválásra fordítottam a figyelmem.A játék elkezdődött a lényeg csak az hogy náluk pattanjon le ne nálunk.Majdnem vesztettünk de a végén győztünk.A spanyoloknak megjelentek a barátnőik és elmentek a pihenni.
-Ismét csak szerencsétek volt..-magyarázta Silva miközben leszereltük a hálót én csak meg kócoltam a jól beállított haját majd ő később elment.
-Miért csinálod ezt a hajával?-kérdezte Neymar
-Mert utálja én meg bírom ahogy ideges lesz arra hogy a jól belőtt sérója szanaszét áll-magyaráztam válaszként
Majd távoztak mindketten én pedig kaptam fél óra múlva egy sms-t Jessutól hogy menjek a kikötőbe.
Az edzőtáskám bedobtam a csomagtartóba és elhajtottam a kikötőbe így edző ruhában mire át keveredtem a forgalmon besötétedett.Szépen lassan gyalogoltam nem vittem sietésbe a dolgot a tengeren egy hajó volt ahol legjobban lányok meztelen testét láttam pár férfival hirtelen elkapott a hányinger.Ekkor a kikötő végén feküdt valaki rögtön sprintbe indultam amikor felismertem a személyt és csikorgó autó kerekekre lettem figyelmes a riporterek és a kattogó vakuk jelentek meg.Jessu fetrengett a földön mellette pedig egy injekciós tű villogott.A pulzusára összpontosítottam ami gyengének mutatkozott.
-Hagyjanak-üvöltöttem felállva és megfogva Jessu nehéz testét
-Mi történik itt Countinho?-kérdezte az egyik miközben a mikrofont az arcomba rakta
-Hagyjanak...-üvöltöttem hangosabban és futni kezdtem..Jessuval behelyeztem a hátsó ülésre elfeküdve.
-Mi történt hogyan kerültél te ide?-kérdezte a másik fazon...Erre én beültem és gumi csikorgatás közepette elhajtottam a legelső kórház felé..A gumi füstjétől nem látszódott semmi de remélem hogy inkább a hajón lévőkkel foglalkoznak és holnap ők lesznek a címlapokon nem én.Valahogy sikerült egy elég nagyot lefékeztem a kórház bejáratánál és jött is a biztonsági őr nekem pampogni.
-Orvost gyorsan-üvöltöttem a leghangosabb módon-Orvost-üvöltöttem ekkor jött egy hordágy és orvosok hada jelent meg
-A pulzusa alacsony...a diagnózis pedig drog túl adagolás...-mondtam hezitálva mint egy szakorvos szerű személy
-Bízza a megfelelő orvosokra...-fogott le az őr ismét és nem engedte hogy Jessuval tartsak..-Értesítse a hozzá tartozókat...-mondta végszónak...A végén pedig sajtósokk hemzsegtek a főbejáratnál így nyugodtan ültem és vártam Jessu apjával anyával és a barátokkal együtt.Amikor megtudtam 10 órával később hogy jobban van és hogy helyreállt a légzése akkor haza fele indultam.Bemenni nem tudtam hozzá hiszen a szüleié az elsőbbség.Átférkőztem magam a sajtón majd a leggyorsabb tempóban visszaültem a bejáratnál hagyott autómba.Hazaérve csak arra volt időm hogy letusoljak és felvegyem az edző ruhám hiszen reggel 8-kor edzés az edzőpályán.Felvéve a csukám indultam ki az egy személyes öltőzömből de nem csak én voltam fáradt más arcokon is látszódott hogy az előtti nap megviselte őket.
-Minden rendben?-kérdezte apám a kispadon..Mellettem arébb Neymar és Dani Alves figyelte a beszédünket ismét.
-Gondolom a híradó már nyolcról leadta hogy üvöltözök mint egy hülye...-magyaráztam ránézve
-Helyesbítek 10-szer..-ült le mellém
-Csak annyi volt hogy egy sms-t küldött hogy menjek a kikötőbe....és ott feküdt eszméletlenül pulzusa alig volt..mellette meg egy rohadt injekciós tű-jelentettem ki kissé alpárian
-Lényeg hogy jobban van...-jelentette ki apám rám mosolyogva
-Nem normálisan viselkedett....-magyaráztam ránézve
-Én is ismerem és igazad van-tanakodott mellettem-Talán afféle depis mint a legtöbb lány amikor szerelmes és olvad a pasiért-mondta kissé nyálas hangon...A két srác mellettünk messze ült de szerintem kitűnően hallották amit beszélünk.
-Hirtelen phszihológus lettél?-kérdeztem mosolyogva miközben feljebb húztam a zoknim
-Nem csak a könyvek amiket olvasom ezt igazolják...-jelentette ki majd elnevette magát ahogy én is..Az edzés végével apám ismét megállított nem voltam fáradt most kivételesen az adrenalin szintem magasan pörgött.
-Este át kéne jönnöd a nagynénéd és Phil is jön...-magyarázta apám-Velük egyedül lenni nem jó mert túl beszélik az embert..-magyarázta rám nézve...ekkor megjelent mindkettő az edző pálya bejáratánál.
-Értem...megpróbálok átmenni-mondtam kissé megkérdőjelezve hogy megyek-e vagy sem.Egy ismerős arc indult meg felém és ölelt meg.Apám pedig a rokonok elé ment.
-Hiányzott hogy végre azt csinálj amihez értesz-kacsintott Byanca
-Pedig én nem értek semmihez..-öleltem szorosan
-Ha vége a VB-nek jössz a mi válogatottunkba....ránk fér egy női Neymar Messi kombináció-kacsintott
-Micsoda dicséretek...nagyon szeretnéd mi?-komolykodtam
-Naná-pacsizott velem majd csatlakozott a többi társához én felém pedig egy gyönyörű kék szemű göndör hajú kis csaj futott rögtön elkaptam és a nyakamba ültettem.
-Mond azt anyának hogy te vigyázol rám és akkor játszhatunk ketten...-hajolt az arcomba és mondta ezt kissé pöszén
-Elvitt már a strandra?-kérdeztem erre majdnem felállt a nyakamba...Lefelé indultam a pálya közepéről..a kiscsajszival a nyakamban.
-És láttad a meccset?-kérdeztem
-Élőben...-magyaráztam kuncogva
-És nekem nem szóltatok..-magyaráztam
-Nem mert akkor lámpalázas lettél volna..-jelentette ki..Köpni nyelni nem tudtam a kijelentésére.
-Nem vagyok én színész-mosolyogtam..-Imádlak-nevettem miközben befelé sétáltam pár lépés választott el a bejárattól amikor folytatta a beszédjét
-Papitónak én vagyok a kincse..te meg a büszkesége..-jelentette ki miközben letettem a bejáratnál
-Papitó régen láttam...jól van az öreg?-kérdeztem ránézve megfogva a kezét ő azt sem tudta miről beszélek
-Mindig moha szaga van-jelentette ki és a lábamra csimpaszkodott volt pár játékos társam az előtérben és a rokonok is.A lábamon tartotta a két kis lábát és szorosan fogta a combom én pedig úgy lépkedtem vele előre.
-Papitóhoz el fogok menni és kirángatom a szép kertjéből meg a plazma tévé elől-magyaráztam ránézve
A kanapétól nem látszódott hogy mi a helyzet a lábammal így eléggé sokan figyeltek.
-Minden rendben?-szólalt fel Erika
-Persze-magyaráztam kilépve és elnevették magukat ahányan ott álltak
-Kiről beszélgetettek?-kérdezte a nagynéném amikor a lánya a kezében ült
-Papitóról-magyaráztam lehuppanva...-Kiderült hogy moha szaga van..-kacsintottam és elő vettem a telefonom a zsebemből amelyen 5 nem fogadott hívás volt Jessutól de visszahívni nem volt kedvem és nem is tudtam hiszen Phil szokásosan szívatásból kivette a telefont a kezemből én pedig vissza.
-Fejezzétek be marakodtok mint a kiskutyák..-jelentette ki ránk nézve Erika
-Feladom..-álltam fel
-Szimpatikus ez a család..-jelentette ki Alves
-Köszi..-örült magának Phil én pedig inkább az öltöző felé indultam átöltözni és felfrissíteni az izzadt testem kifelé menet a fejembe húztam a nike sapkám..Még mindenki ott ült csak már Alvesen és Neymaron is civil ruha volt.
-Mi tartott ilyen sokáig?-kérdezte Phil rám nézve
-Nem vagy az anyám..-nyújtottam ki a nyelvem
-Maya ebédelsz velünk?-kérdezte a nagynéném felállva
-Persze-egyeztem bele bár kicsit furcsállom a többes számot.Alves és Neymar is velünk jött.A nagynéném választása egy luxus étteremre esett.
-Haddadival mi van?-kérdezte Alves rámnézve amikor vártuk hogy kihozták az ebédünket
-Mostanában nem találkoztam vele-mondtam ránézve
-A kis gyerek oda van érted-jelentette ki nyugodtan a mellette ülő srác hirtelen megmozdult
-Ezt te honnan tudod?-kérdeztem ránézve felvont szemöldökkel
-Leríll róla-kacsintott
-Neked bejön?-szólalt meg Neymar félmosollyal az arcán. Alves pedig zavartan figyelt minket nem értette a helyzetet.
-Bírom meg minden...de csak haver..-vontam vállat..Tovább beszélgettek már nem is tudom miről mert lefoglalt a telefon kijelzőjének a bámulása.Az előbb említett srác írt sms-t hogy a strandon várnak Silva barátommal.Gondolkozásba kezdtem és rájöttem hogy Alves miért kérdezte ezt a dolgot a barátjának szeretne segíteni vagy nem is tudom.
-Ma egy közös edzés?-kérdezte Silva a másik oldalon
-Miért is ne?-kérdeztem vissza-Hol és mikor?-kérdeztem
-A sportközpont kinti műfüvesén...lefoglaltam egész napra-magyarázta majd letette a telefont..Reggeliztem majd bepakoltam pár edző ruhát.Az egyik piros lámpánál megállva a fővárosba az egyik tömbház szélén az én arcomat pillantottam meg ahogy kacar mosollyal nézek a hasamra miközben a brazil mezem felhúzom.Majd gázt adtam és kihajtottam a kinti sportközpontba ami a város szélén van nem messze a két stadiontól.
-A te fejeddel van teli ez a város-mosolygott miközben megölelt
-Én úgy tudtam szép a fejem-nagyképűsködtem hirtelen
-A tegnapi meccs nagyképűvé tett megértelek-pacskolt háton..-A nézőközönséggel ne foglalkozz....velük bent találkoztam és ragaszkodtak ahhoz hogy itt legyenek..-komolykodott
-Azok a csapattársaid-löktem meg....
-Shhhh...-mosolygott
-Mivel a tegnapi győzelmetek te általad túl jó volt...kérlek játsszuk le ezt ketten...-mosolygott...A nap legalább 40° süt de ő bunda pulcsiban van.Én levettem a felsőm és a sportmelltartóba voltam amin egy Nike jel villogott.
-Az első szabály...a félpálya vonalát elhagyva háromszor érintheted meg a labdát-mutogatott felém-Villámkapus és játékos is vagy-jelentette ki nyugodtan-Ahogy én-kacsintott
-Vérre megy?-kérdeztem hunyorgatva mivel a nap belesütött a szemembe erre csak nevetett és elkezdte rúgni a labdát...Amit én könnyen kihárítottam.Ám az én rúgásom is mellé ment.Már egy órája játszottunk és nem kapott gólt ő sem meg én sem.
-Fejezzük be napszúrást kapok-magyarázta erre én elfeküdtem a füvön.
-Mentségem....tegnap elfáradt a lábam-nevettem felállva
-Én is ezt mondanám-ütögetett vállon..Ekkor gyerekek jelentek meg a pályán vegyesen fiúk és lányok is olyan 6-7 évesek és megrohamoztak bennünket.
-Szerintem még ráérünk-felelte Silva a női edző kérésére hogy mutassunk nekik pár rúgást.
-Szerintem is-kacsintottam majd megborzoltam a kis srác haját
-Oké...akkor a két klasszis csajunk elvállalta hogy a mai edzésen ők is jelen lesznek és mesélnek nekünk-mondta erre a gyerekek labdáért futottak
-Minálunk az edzés úgy megy a Real Madridnál...elsősorban hogy a kínai másodedzőnk engem és Countinhot szívat...a szívatáson azt értem hogy mi nekünk kettőnknek kell megcsinálni mindig duplán a legszívossab feladatokat...-komolykodott
-Játék?-kérdezte az egyik kis srác
-Az is van a végén vagy meccset vagy egy érintőt játszunk...-feleltem a kérdésére és megpillantottam Neymart meg Dani Alvest a pálya szélén ahogy a spanyolokhoz mennek..Pár gyerek is észre vette de nem nagyon törődtek velük.
-Egy kérdésem lehetne nekem is?-kérdeztem rájuk nézve felemelve a kezem erre nagyban bólogattak
-Nem azért hogy megbántsalak titeket vagy ilyesmi...de őszintén miért nézitek a focit főleg a nőit?-kérdeztem-Mi nem emelkedhetünk fel a nagyok szintjére..de ti valamiért még is nézitek..nem tudok gyerekül gondolkozni de valaki elmondaná..-hitetlenkedtem
-Ahogy harcoltok a labdáért sokkal látványosabb..és izgalmasabb-szólalt fel az egyik kis srác
-Ott a pont-mutatott rá Silva..-Higgyétek el nem hiába vágattam le a hajam...nehogy még azt is megráncigálja az ellenség-húzta meg a hajam
-A spanyol cselt megmutatjátok?-kérdezte ámulattal a kis csaj
-Az edzés végén meg-bólintottam majd visszavettem a Nike atlétát amit előbb levetettem.
-Álljatok két oszlopba...és csináljátok utánunk az adott feladatokat-kacsintottam és keresztlépéssel kezdtem ballagni majd váltottam az oldalt...A bemelegítés után kapura rúgást végeztetett velük Silva. Majd a végén következett a meccs.Amin az apró lábak kitűnően szerepeltek.
-A focinak a legfontosabb része színjáték-mondta Silva amikor látta hogy az edzőjük sehol sincs
-De erre majd meccs közben rájöttök-kacsintottam meglökve a társam
-A spanyol cselt...-kiáltották egyszerre felemelve a kezüket
-Clau nélkül is menni fog..-hülyített a kis srác..Mi teljesítettük a kérésüket és véghez vittük azt egy kissé máshogy mivel a harmadik ember tényleg hiányzott.De megoldottam egy szépséges talpalással majd egy szép íveléssel.A gyerekek utána levonultak legtöbben aláírást kértek.Ismerős nevetésre lettem figyelmes de inkább nem foglalkoztam vele főleg azt csinálom amit meccs közbe csak most felcserélve.
-Ki aludtad te magad?-kérdezte rám nézve Silva
-Én mindig kialszom-ölelgettem magam hirtelen
-Vettem észre túlságosan jó kedved van-kacsintott és nekem dobott egy labdát majd azt kezdtem ölelgetni.
-Szerintem lépjünk le.....-magyaráztam visszadobva a labdát
-Mondtam már a nézőközönséggel ne foglalkozz.-ütögetett háton
-Mi lenne ha hazamennénk és Fifáznánk?-kérdeztem ránézve
-Nincs FIFA Countinho...-mutogatott rám-20 fekvő fellépek a kínai edző nevében-mondta hülyéskedve és én engedelmeskedtem neki.A délután még hosszú.
-Élvezed hogy engem szívatsz?-kérdeztem ránézve
-Tegnap te szívattál engem...-vont vállat nagyképűen majd elnevette magát nekem meg akadt a tekintetem a befelé jövő srácon..Felé indultam és ő megvillantotta a fogsorát felém mosolyogva...
-Téged is látni lehet?-öleltem meg
-Mi Countinhok tartsunk össze nem?-mosolygott.Az unokabátyám semmit sem változott épp olyan cserfes mint régen.A nászútja pedig eléggé hosszúra sikeredet hiszen mér egy hónapja Thaiföldön nyaraltak a feleségével aki várandós.
A kint ülők is minket figyeltek főleg a brazilok ahogy levettem.
-Ő itt Silva..-mutattam rá-Phil Countinho az unokabátyám..-magyaráztam bemutatva őket..Köszöntek egymásnak majd Phil távozott szokásához híven.
-A családotokban eddig te vagy a legszimpibb...-állapította meg majd kapura rúgta a labdát.Az a rácsról kipattant felém én pedig azt elkapva felrúgtam az égbe..A lepattanót pedig ollózással rúgtam a kapuba.
-Amúgy tudom hogy most jöttél a csapatba-magyarázta rám nézve...-De engem lepasszolnak a katalánoknak..mondván túl öreg vagyok...-magyarázta komolykodva majd elnevette magát..A labdával szórakoztam és közben vele beszélgettem.Olyan dogokat is megtudtam amiket nem kellett volna.
-Szóval azt mondod hogy én nyaljak többi játékosnak?-kérdeztem nevetve
-Kiváló...-kacsintott-Most bölcsességre tanítalak...-komolykodott és felemelte a labdát amit én könnyen visszapasszoltam neki a fejemmel.
-Az élet szívás...-szólalt meg amikor megpillantotta a felfele jövőket
-De néha jó dolog is...-vontam vállat és visszapasszoltam...
-Ti mindig a labdát rúgjátok?-kérdezte Piqé mellette Neymar és Fabregas jött
-Ha profik akarunk lenni...-magyarázta Silva én inkább megmaradtam a csendes társnak
-Már megütitek azt a szintet....-jelentette ki nyugodtan Fabregas....
-Elkezdtétek már?-kérdezte Alves befelé kocogva
-Mit is?-kérdeztem hirtelen
-Arra gondoltunk hogy játszhatnánk focilábröpit-szólalt meg Neymar
-Benne vagyok...3 a 3 ellen-magyarázta Silva
-Vagyis Brazilok és Spanyolok-javította ki Fabregas hirtelen..Felfeszítettük a hálót.Valamiért most kivételesen nem jön be ez a játék..A kezemen lévő két tetoválásra fordítottam a figyelmem.A játék elkezdődött a lényeg csak az hogy náluk pattanjon le ne nálunk.Majdnem vesztettünk de a végén győztünk.A spanyoloknak megjelentek a barátnőik és elmentek a pihenni.
-Ismét csak szerencsétek volt..-magyarázta Silva miközben leszereltük a hálót én csak meg kócoltam a jól beállított haját majd ő később elment.
-Miért csinálod ezt a hajával?-kérdezte Neymar
-Mert utálja én meg bírom ahogy ideges lesz arra hogy a jól belőtt sérója szanaszét áll-magyaráztam válaszként
Majd távoztak mindketten én pedig kaptam fél óra múlva egy sms-t Jessutól hogy menjek a kikötőbe.
Az edzőtáskám bedobtam a csomagtartóba és elhajtottam a kikötőbe így edző ruhában mire át keveredtem a forgalmon besötétedett.Szépen lassan gyalogoltam nem vittem sietésbe a dolgot a tengeren egy hajó volt ahol legjobban lányok meztelen testét láttam pár férfival hirtelen elkapott a hányinger.Ekkor a kikötő végén feküdt valaki rögtön sprintbe indultam amikor felismertem a személyt és csikorgó autó kerekekre lettem figyelmes a riporterek és a kattogó vakuk jelentek meg.Jessu fetrengett a földön mellette pedig egy injekciós tű villogott.A pulzusára összpontosítottam ami gyengének mutatkozott.
-Hagyjanak-üvöltöttem felállva és megfogva Jessu nehéz testét
-Mi történik itt Countinho?-kérdezte az egyik miközben a mikrofont az arcomba rakta
-Hagyjanak...-üvöltöttem hangosabban és futni kezdtem..Jessuval behelyeztem a hátsó ülésre elfeküdve.
-Mi történt hogyan kerültél te ide?-kérdezte a másik fazon...Erre én beültem és gumi csikorgatás közepette elhajtottam a legelső kórház felé..A gumi füstjétől nem látszódott semmi de remélem hogy inkább a hajón lévőkkel foglalkoznak és holnap ők lesznek a címlapokon nem én.Valahogy sikerült egy elég nagyot lefékeztem a kórház bejáratánál és jött is a biztonsági őr nekem pampogni.
-Orvost gyorsan-üvöltöttem a leghangosabb módon-Orvost-üvöltöttem ekkor jött egy hordágy és orvosok hada jelent meg
-A pulzusa alacsony...a diagnózis pedig drog túl adagolás...-mondtam hezitálva mint egy szakorvos szerű személy
-Bízza a megfelelő orvosokra...-fogott le az őr ismét és nem engedte hogy Jessuval tartsak..-Értesítse a hozzá tartozókat...-mondta végszónak...A végén pedig sajtósokk hemzsegtek a főbejáratnál így nyugodtan ültem és vártam Jessu apjával anyával és a barátokkal együtt.Amikor megtudtam 10 órával később hogy jobban van és hogy helyreállt a légzése akkor haza fele indultam.Bemenni nem tudtam hozzá hiszen a szüleié az elsőbbség.Átférkőztem magam a sajtón majd a leggyorsabb tempóban visszaültem a bejáratnál hagyott autómba.Hazaérve csak arra volt időm hogy letusoljak és felvegyem az edző ruhám hiszen reggel 8-kor edzés az edzőpályán.Felvéve a csukám indultam ki az egy személyes öltőzömből de nem csak én voltam fáradt más arcokon is látszódott hogy az előtti nap megviselte őket.
-Minden rendben?-kérdezte apám a kispadon..Mellettem arébb Neymar és Dani Alves figyelte a beszédünket ismét.
-Gondolom a híradó már nyolcról leadta hogy üvöltözök mint egy hülye...-magyaráztam ránézve
-Helyesbítek 10-szer..-ült le mellém
-Csak annyi volt hogy egy sms-t küldött hogy menjek a kikötőbe....és ott feküdt eszméletlenül pulzusa alig volt..mellette meg egy rohadt injekciós tű-jelentettem ki kissé alpárian
-Lényeg hogy jobban van...-jelentette ki apám rám mosolyogva
-Nem normálisan viselkedett....-magyaráztam ránézve
-Én is ismerem és igazad van-tanakodott mellettem-Talán afféle depis mint a legtöbb lány amikor szerelmes és olvad a pasiért-mondta kissé nyálas hangon...A két srác mellettünk messze ült de szerintem kitűnően hallották amit beszélünk.
-Hirtelen phszihológus lettél?-kérdeztem mosolyogva miközben feljebb húztam a zoknim
-Nem csak a könyvek amiket olvasom ezt igazolják...-jelentette ki majd elnevette magát ahogy én is..Az edzés végével apám ismét megállított nem voltam fáradt most kivételesen az adrenalin szintem magasan pörgött.
-Este át kéne jönnöd a nagynénéd és Phil is jön...-magyarázta apám-Velük egyedül lenni nem jó mert túl beszélik az embert..-magyarázta rám nézve...ekkor megjelent mindkettő az edző pálya bejáratánál.
-Értem...megpróbálok átmenni-mondtam kissé megkérdőjelezve hogy megyek-e vagy sem.Egy ismerős arc indult meg felém és ölelt meg.Apám pedig a rokonok elé ment.
-Hiányzott hogy végre azt csinálj amihez értesz-kacsintott Byanca
-Pedig én nem értek semmihez..-öleltem szorosan
-Ha vége a VB-nek jössz a mi válogatottunkba....ránk fér egy női Neymar Messi kombináció-kacsintott
-Micsoda dicséretek...nagyon szeretnéd mi?-komolykodtam
-Naná-pacsizott velem majd csatlakozott a többi társához én felém pedig egy gyönyörű kék szemű göndör hajú kis csaj futott rögtön elkaptam és a nyakamba ültettem.
-Mond azt anyának hogy te vigyázol rám és akkor játszhatunk ketten...-hajolt az arcomba és mondta ezt kissé pöszén
-Elvitt már a strandra?-kérdeztem erre majdnem felállt a nyakamba...Lefelé indultam a pálya közepéről..a kiscsajszival a nyakamban.
-És láttad a meccset?-kérdeztem
-Élőben...-magyaráztam kuncogva
-És nekem nem szóltatok..-magyaráztam
-Nem mert akkor lámpalázas lettél volna..-jelentette ki..Köpni nyelni nem tudtam a kijelentésére.
-Nem vagyok én színész-mosolyogtam..-Imádlak-nevettem miközben befelé sétáltam pár lépés választott el a bejárattól amikor folytatta a beszédjét
-Papitónak én vagyok a kincse..te meg a büszkesége..-jelentette ki miközben letettem a bejáratnál
-Papitó régen láttam...jól van az öreg?-kérdeztem ránézve megfogva a kezét ő azt sem tudta miről beszélek
-Mindig moha szaga van-jelentette ki és a lábamra csimpaszkodott volt pár játékos társam az előtérben és a rokonok is.A lábamon tartotta a két kis lábát és szorosan fogta a combom én pedig úgy lépkedtem vele előre.
-Papitóhoz el fogok menni és kirángatom a szép kertjéből meg a plazma tévé elől-magyaráztam ránézve
A kanapétól nem látszódott hogy mi a helyzet a lábammal így eléggé sokan figyeltek.
-Minden rendben?-szólalt fel Erika
-Persze-magyaráztam kilépve és elnevették magukat ahányan ott álltak
-Kiről beszélgetettek?-kérdezte a nagynéném amikor a lánya a kezében ült
-Papitóról-magyaráztam lehuppanva...-Kiderült hogy moha szaga van..-kacsintottam és elő vettem a telefonom a zsebemből amelyen 5 nem fogadott hívás volt Jessutól de visszahívni nem volt kedvem és nem is tudtam hiszen Phil szokásosan szívatásból kivette a telefont a kezemből én pedig vissza.
-Fejezzétek be marakodtok mint a kiskutyák..-jelentette ki ránk nézve Erika
-Feladom..-álltam fel
-Szimpatikus ez a család..-jelentette ki Alves
-Köszi..-örült magának Phil én pedig inkább az öltöző felé indultam átöltözni és felfrissíteni az izzadt testem kifelé menet a fejembe húztam a nike sapkám..Még mindenki ott ült csak már Alvesen és Neymaron is civil ruha volt.
-Mi tartott ilyen sokáig?-kérdezte Phil rám nézve
-Nem vagy az anyám..-nyújtottam ki a nyelvem
-Maya ebédelsz velünk?-kérdezte a nagynéném felállva
-Persze-egyeztem bele bár kicsit furcsállom a többes számot.Alves és Neymar is velünk jött.A nagynéném választása egy luxus étteremre esett.
-Haddadival mi van?-kérdezte Alves rámnézve amikor vártuk hogy kihozták az ebédünket
-Mostanában nem találkoztam vele-mondtam ránézve
-A kis gyerek oda van érted-jelentette ki nyugodtan a mellette ülő srác hirtelen megmozdult
-Ezt te honnan tudod?-kérdeztem ránézve felvont szemöldökkel
-Leríll róla-kacsintott
-Neked bejön?-szólalt meg Neymar félmosollyal az arcán. Alves pedig zavartan figyelt minket nem értette a helyzetet.
-Bírom meg minden...de csak haver..-vontam vállat..Tovább beszélgettek már nem is tudom miről mert lefoglalt a telefon kijelzőjének a bámulása.Az előbb említett srác írt sms-t hogy a strandon várnak Silva barátommal.Gondolkozásba kezdtem és rájöttem hogy Alves miért kérdezte ezt a dolgot a barátjának szeretne segíteni vagy nem is tudom.
Az ebéd végül is jól végződött én jól laktam az egyszer biztos...Hazaérve pedig másnap reggelig aludtam....
