7.rész

Köszi a feliratkozásokat!
Köszönöm a kommenteket amiket írtok nekem örülök hogy tetszik az írásom.
Remélem tetszeni fog ez a rész is :D
Várom a kommenteket és a többi jelzéseket is!
Ne felejtsd Jelizz! Kövess!! Olvas!! Komizz!!

A csók mámorító volt és teljesen elbűvölt.Utána Neymar csak annyit súgott a fülembe."Az én tulajdonom vagy....mostantól"-és a nyakamba harapott ami egy kissé fájt is.Erre én csak nevetni tudtam na meg persze mosolyogni a szavaitól.Később Munir és Messi is csatlakozott és folytattunk egy értelmetlen témájú beszélgetést.
Reggel az emeleti nappaliban lévő hatalmas kanapén találtam magam.A ruháimat felvettem az éjszaka így nem bikiniben feküdtem.Az eszem kitisztult és hirtelen mindent tisztán láttam.Ez a buli hihetetlen jóra sikeredett döntöttem el magamban.Kinyitottam a szemem ekkor jöttem rá hogy Neymar mellett fekszem szorosan ő pedig a karjával maga felé tart.A jobb oldalamon a földön pedig Munir feküdt összegömbölyödve és hortyogva.Megvakartam a szemem és ekkor megcsapott a kávé illata amely a lépcsőn keresztül érte el az orromat.Kívántam inni akartam szürcsölni a koffein dús energia bombát amelytől felébredek és elmúlik az enyhe fejfájásom.A hatalmas helységben nem csak én voltam és a mellettem fekvő személyek hanem sokan mások is.Neymar mellettem mély levegőt vett miközben elengedte a testemet,a másik irányba fordult és valamit motyogott álmába.Akaratom ellenére is mosolyogni kezdtem.Felültem és felhúzva a cipőm lefelé indultam a lépcsőn.Lent pár ember volt ahogy észre vettem a sapkámat feltéve a fejemre.fejemre. Juliat pillantottam meg aki már nem is tudom kivel beszélgetett.
A kávégéphez mentem és dupla adagot főztem le magamnak vele egy bögrébe amihez most kivételesen nem öntöttem tejet.Ekkor megcsörrent a telefonom a zsebembe.Kifelé indultam a kert felé ahol leültem a kinti hintába. Silvat pillantottam meg miközben megnéztem ki hív."Apa" állt a név a kijelzőn.Kikapcsoltam a telefonom és zsebre vágtam semmi kedvem sincs a korai zargatásához.Bele kortyoltam a kávémba ekkor vettem észre hogy felém indul.
-Te nem csak a foci királya vagy hanem még a buliké is-ült le mellém
-Tényleg?-mosolyogtam ismét belekortyolva a kávémba
-Én téged olyan  mindent szabályt betartó csajnak néztelek ki-lökött meg.Lehúztam a maradék kávét és kitisztult a fejem ahogy azt elvártam.
-Együtt vagy vele-tört rá a lényegre üres tekintettel rám nézve-A csók csatátokból kivéve a medencében és a többi helyen szerintem igen-lökött meg mosolyogva
-Te utálod a barcásokat nem?-néztem rá a számba harapva
-Egy Realos miért ne szerethetné a katalánokat titokban?-kérdezte félmosollyal az  a válaszával meglepett és egyben megnyugtatott-Tudom hogy te is nekik szurkolsz..múltkor túlságosan átlátszó voltál a meccsről haza felé tartva-kacsintott és felállt-Amúgy hatalmas sikert arattunk a közösségi portálokon főleg a te képeiddel-nevetett a végén és lement a lépcsőn
-Szerinted kitisztult a vérem?-kérdeztem ránézve felállva a hintából a poharam a kezembe fogva
-Tutira...te nem ittál annyit mint én-mosolygott legyintve a levegőbe-Fele brigád még szunyál-folytatta a beszédjét.Valószínűleg ő még nem tisztult ki teljesen a járásából megítélve.Bementem az ajtón ismét a konyhába ahol letettem a poharam a kezemből a pultra.Bementem a fürdőbe és megmostam az arcomat hideg vízzel.Majd megtörölve az arcom beültem a nappaliba a többiek közé az egyik üres fotel szerűségbe.A telefonomat bekapcsoltam furdalt a kíváncsiság hogy apám miért hívott.Silva bement a konyhába és nekem intett hogy menjek oda hozzá.Bekapcsolta a konyhában található plazma Tv szerűséget ami az egyik polcra volt rögzítve és a friss hírekre tette.Ekkor hallottam hogy páran jönnek lefelé a lépcsőn.Ekkor jött a legfrissebb hír.Felültem a tévével szemben a púltra és erősen bámultam a képernyőt.
-Tégy rá egy kis hangot-kértem meg ránézve hirtelen..
"A FIFA nagy csellel készült az idei VB-re amit Brazílába rendeznek...Már csak pár nap van és kezdetét veszi a küzdelem a világbajnoki címért...Ám minden férfi csapatban kell lennie egy női játékosnak akinek szerepelnie kell a keretben és játszania is kell minden meccsen ha nem történik baleset vagy sérülés vele így a válogatott kerete nem 11+1 fő hanem 12+1 főre nő a kapussal együtt."-bejátszottak még egy csomó videót ahogy tárgyal a FIFA és kezet fognak a döntésre-Az induló országok szövetségei már is megkezdték a tárgyalásokat-még magyarázott valamit de túlságosan lefagytam a hír hallatán.Később vettem észre és már körülöttem állnak páran az előbb alvó Neymar is itt áll a jobb felemen Messi pedig a bal oldalamon állt Munir pedig lefelé baktatott a lépcsőn előttem.
-Ez nem normális dolog-motyogtam magamban és leszálltam a pultról
-Csak szimplán nehezítés-mosolygott Neymar és magához húzott és ölelés közben egy puszit nyomott a homlokomra miközben szorosan ölelt.Nem tűnt annyira idegesnek mint ahogy gondoltam.Én alig kapva levegőt beszívtam a ruhája illatát az orromba.Hirtelen végig futott rajtam egy furcsa érzés amit eddig nem ismertem.
-Elég lesz-ütötte meg Munir Neymar hátát kissé..Mosolyogva néztem rá ekkor Neymar lazábbra fogta a tartást és gyorsan megcsókolt majd elengedett.Bekapcsoltam a telefonom mivel apám kíváncsivá tett hogy vajon miért hívott?10 nem fogadott hívás pár perc múlva ismét megcsörrent az.
-Tessék?-vettem fel a telefont
-Hol vagy?-kérdezte apám komoly hangon. Neymar leszállt a pultról és Munir váltotta a hangját
-Madridba még-feleltem erre a válaszára és visszaültem a pultra.
-Azonnal haza kell jönnöd Brazíliába-felelte erre hirtelen sürgetőn
-Miért?-kérdeztem
-A Sport Szövetség látni kíván holnap délben-magyarázta hirtelen
-Büntetni vagy csak simán látni?-kérdeztem keresztkérdéssel
-Csak simán...a legelső géppel utazz haza-jelentette ki és csapta le a telefont...Erről ennyit buktam, Marco szülinapját az egyszer biztos.
-Ki volt az?-kérdezte Munir rám nézve
-Apám...-legyintettem -Haza kell mennem mert a Sport Szövetség magához rendel-magyaráztam ránézve
-Akkor Marco szülinapjára nem jössz?-kérdezte suttogva
-Nem....de kívánj helyette te neki boldogot-kértem meg hirtelen.Nem tudtam eldönteni hogy miért kell a szövetség elé járulnom.Lehet hogy büntetést vagy kizárást kapok?
A legelső haza tartó gépre felültem.Délután,Neymartól elköszöntem mivel ő csak az esti géppel indul haza.Az elköszönés egy szoros ölelést és egy erőteljes csókot takart.A haza út elég hosszú így nyugodtan ki tudtam magam pihenni de az időeltolódás nagy..Így kisétálva a terminálból maradt negyed órám hogy a Szövetség székhelyéhez menjek és elfogadjam a büntetésem.Hogy miért gondolom azt hogy büntetést kapok? A válasz logikus a kézilabda társaim bepanaszoltak esetleg vagy itthon tiltsák a két sportágban szereplést és ezért fognak megszidni és pénzbírságot vagy tiltást kiszabni.Ami az én esetemben nem jönne jól hiszen mind két csapat számít rám.A bőröndöm a kocsimba hagytam és becsuktam az ajtót majd bezártam a járművet.Arra még volt időm a szállodába az indulás előtt hogy lefürödjek hajat mossak és átöltözzek..Szokásos sport szerelés egy pink atléta és egy rövid farmergatya Nike cipővel a lábamon meg a Ful Cap a fejemen.A napszemüveg a szememen.Beballagtam a nagy épületbe ahol a kinti meleghez képest hűs levegő fogadott és arcok mosolyogtak rám.
-Jó napot-köszöntem illedelmesen a recepción
-Maya Countinho?-kérdezte a hölgy aki kosztümöt viselt magán de a melleit túlságosan kirakta
-Igen-bólintottam mosolyogva miközben levettem a szemüvegem és a pólómra akasztottam.
-Jöjjön utánam felkísérem-indult meg előttem én pedig követni kezdtem a magassarkúba előttem alig tudott lépkedni amin én csak mosolyogtam főleg akkor amikor megbotlott a saját lábában.Bekopogott az ajtón majd bement és pár szót váltott az emberekkel..Pár percet vártam az ajtóba majd kijött és kitárta előttem az ajtót.
-Fáradjon beljebb-udvariaskodott majd visszaindult én beléptem és becsuktam magam után az ajtót.Körülnéztem három másodperc alatt de az izgalomtól nem láttam semmit.
-Jó napot..- bírtam szólásra magam mentem az elnök felé aki mellett a brazil elnök asszony állt
-Üdvözlöm-mosolygott túlságosan is amitől hirtelen megkönnyebbültem.A hölggyel is kezet fogtam.-Foglaljon helyet-folytatta a beszédjét
-Nyilván kíváncsi hogy miért rendeltük ide-kapcsolta be a sarokban lévő tévét amin a Real Vs Barca meccsen alakítót rúgásaim cseleim mentek összevágva-Hadd Gratuláljak ahhoz hogy a debütáló meccsén győzelemhez jutatta a Real Madrid csapatot-nézett a sarokban lévő tévére
-Köszönöm-mondtam szűkszavúan félmosollyal az arcomon ekkor az irányítót a kezébe fogta és megállította a felvétel.
-5 nap múlva kezdődik a világbajnokság-kezdett bele és ekkor már megnyugodtam mert tudtam hogy nem kapok büntetést azért amit el sem követtem.-Szeretnénk megkérni Önt hogy legyen a válogatottunk +1 női játékosa-folytatta egy kis csend után várt a válaszomra.
-5 nap alatt nehéz összeszokni egy csapattal-jelentettem ki nyugodtan
-Ők mondták hogy ne az U20 női csapatból válaszunk hanem legyen maga az a játékos akit ez a megtiszteltető meghívás ér-magyarázta nyugodtan majd a válaszomra várt.-A válogatott magával szeretne együtt dolgozni-biztatott ismét-Elvállalja?-kérdezték rám nézve egyszerre siettetve
-Megtisztelő meghívás-kezdtem bele normális hangvitelbe-Elvállalom,benne vagyok-mosolyogtam...
-Köszönöm-nyújtotta a kezét amit én megfogtam és kezet ráztunk egy fotós hölgy ezt lefotózta.Ekkor bejött egy férfi egy nagyobb fajta táskával amit letett mellém
-A foci edző cuccai a saját számával rajta-magyarázta rám nézve félmosollyal az arcán-És a meze-adta oda  a kezembe...Sárga színben pompázott mint a kézis mezem.De a szám nem szimpatizált velem "22 Countinho".
-Köszönöm-vettem el azt is lefotóztak ismét
-Rendben és egy megemlítés ezennel a focilabda világában fog dolgozni szerepelni és játszani...-tolta elém a papírt amit rögtön alá is firkantottam-A kézilabda mostantól szünetel a maga számára-tette el a lapokat és oda adta a sportolói igazolásokat amik kellenek a Vb-hez való részvételhez.
-Sok gólt hozzon az új ember-mondta befejezés képen..Párszor lekaptak engem is még a szobában a vaku fény csak úgy villogott.Megfogtam a táskát amit kihozott a férfi a mezt pedig a kezembe szorítottam.
-Még egyszer köszönjük-mondta végszónak -Pár vizsgálaton még átesik a holnapi nap folyamán-folytatta az információ adást
-Titokba tartani nem kell....-szólalt meg mellette az elnök asszony komolyan
-Számomra a megtiszteltetés-nyújtottam a kezem ismét búcsúzásként megrázta azt mindkét elnök.
-Viszontlátásra-köszöntem el és csuktam be magam mögött az ajtót.
Muszáj volt elvállalnom ha nem tettem volna meg akkor most furdalna a lelkiismeret de így is úgy is furdal hiszen a kézilabda számomra szünetel.A mezeimen eddig a 10,11,22 szám szerepel.A 10-es és a 11-es eddig szerencsét hozott kíváncsi leszek a 22 szám milyen sorsot helyzeteket ad majd nekem.Felvettem a napszemüvegem miközben a lépcsőn lefelé haladtam.Túlságosan gyorsan aláírtam azt a szerződést.Tegnap reggel még nem gondoltam volna hogy a FIFA-nak köszönhetően válogatott lehetek a férfi csapatban.Arra számítottam hogy majd valamelyik lány csapatból kiválasztanak valakit.Nem értettem a helyzetet de esélyt kaptam hogy a nyári szünetben ismét focizhassak és ne tudjak pihenni ettől valamiért boldogabb lettem.Leérve a recepciónál a csaj ráámolyogott túlságosan is.A vállamra akasztottam a táskát és kifelé kullogtam a leglassabb tempóban ahogy egy sportoló mehet.Kiérve a főbejáraton egy csomó ember állt a kamerával előttem és vakuk villogtak.A földre nézve ballagtam ki a tömegből.
-Nyilatkozzon legyen szíves-magyarázta egy nő a mikrofont a számhoz téve..Túlságosan akaratos volt.

-Majd legközelebb-vágtam rá egyből és eltoltam a számtól a tárgyat..Egészen az autóig követtek alig tudtam beülni a kocsimba.Bezártam az ajtót és a mellettem lévő ülésre ledobtam a kapott táskát és  mezt is.Bekötöttem magam és beindítottam a motort.A visszapillantó tükörből láttam hogy az autó mögött újságírók és riporterek is állnak és nem nagyon akarnak arrébb menni.Betettem üresbe a BMW-ét és bőgetni kezdtem a motort a gáz pedál lenyomásával.Amitől a jármű felbőgött mint egy vad állat és a gumijai csikorogtak.Sikerült ezzel az akcióval arra bírni a fotósokat hogy távozzanak és engedjenek ki. Óvatosan kitolattam úgy hogy nehogy elüssek valakit majd gumicsikorgatás közben gázt adtam és  kifelé hajtottam a parkolóból.Bekapcsoltam a rádiót és ráhajtva az autópályára  egészen a saját házamig.Ahol szerencsére nyugodtan betudtam állni a garázsba mivel az utcában még nem volt annyi firkász.A kapu becsukódott mielőtt bejöhettek volna a három méteres kő kerítést meg nem hiszem hogy át tudják mászni.Kipakoltam a kocsiból a cuccaimat majd bementem a saját otthonomba végre.Az előbb kapott táskát letettem a nappaliba a bőröndöm pedig be a mosókonyhába.
Másnap reggel a nappaliban fekve ébredtem fel.Valószínű elaludtam a film közben amit este néztem.10 óra van és 11-re jelenésem van az orvosnál is.Felmentem a fürdőbe és lefürödtem fogat mostam megfésülködtem, felvettem a fehérneműket a zoknimat a sport cipőt és egy Nike has atlétát.Mivel tudom hogy milyen vizsgálatok lesznek nem kell olyan sok ruhának rajtam lennie.Egy sztreccses fekete gatyát húztam magamra és felvettem a nike sport cipőm.
Kinéztem az erkélyen és láttam hogy kint fotósok állnak az erdős részen kocsikban ülve.Kint igaz nincs annyira meleg de muszáj volt magamra húzni egy vékony kapucnis fehér pulcsit hogy ne tudjanak felismerni.A csukját feltettem a fejemre a hajamat pedig az arcomba lógattam napszemüveget vettem fel és beültem a garázsba a kocsiba.
A szövetségnek a központjának a parkolójába érve megnyugodtam hogy itt sokkal kevesebb firkász van. Leállítottam a motort szépen lassan kiszálltam a kapucnit és a szemüveget a fejemen hagyva sétáltam be.El voltak foglalva ha jól láttam Neymarral és Dani Alvessel így rám nem is firtattak..A leggyorsabb tempóban bementem a bejáraton.A recepciónál nem állt senki és természetesen tudtam hogy hol van az orvosi szoba.Köszöntem majd felfelé indultam a lépcsőn kissé futva.A folyósora érve megnyugvás tőrt rám hiszen üres volt.Bekopogtam az ajtón és a szemüveget meg a csukját levéve bementem.
-Üdv újra itt-mosolygott rám nézve a doktor úr
-Köszönöm-mondtam miközben leültem a székre
-Még két úr jön vizsgálatra...de magával kezdem-nézett rám félmosollyal-Először is mivel férfiak ellen fog leterheljük a végtagjait és az izmait úgy ahogy egy férfinek szokott lenni ha harcol a pályán-magyarázta a papírt írogatva lazán a szemüvege felől felnézve.
-Rendben...benne vagyok-mosolyogtam elég furcsa pózban ült az íróasztala mögött.Levettem a pulcsim és a székre tettem.El kellett feküdnöm egy asztalon és rám kötötte a zsinórokat.Az egyik egy kissé megcsípett amikor rátette azt az orvos a hasamra.
-Elnézést-húzta a száját.
-Semmiség...már hozzá szoktam..-vontam vállat.Ekkor kopogtak az ajtón és ott hagyott addig az asszisztense állítgatta a gépet és mérte a testemnek a reakcióit.
-Egy fél óra...várjanak legyen itt kint -magyarázta az orvos majd visszajött
-Az eredmények?-kérdezte a nőre nézve
-Túlságosan jók...-dadogta hirtelen a gépre pillantva
-Akkor nem lesz itt gond-legyintett a doki a levegőbe a papírt nézve.Majd szépen lehúzkodták rólam a zsinórokat ismét amik szorosan tapadtak a bőrömhöz és a hasamon lévő kockákhoz.
-Következő állomás..a futópad-mutatott a nő a sarokban lévő futópadhoz.Felálltam és oda baktattam.
-Szédelgés nincs-mondta a papírra írva.
-Miért lenne?-kérdeztem ránézve
-Általában a profiknál is megesik-mondta a nő majd megérintette a hideg kezével a hátam hirtelen libabőrös lettem.Elindította először kevésbé kellett futnom de a végén már a legmagasabb fokozaton volt és sprinteltem kapkodtam a lábaim.A szívemnél volt rajtam egy zsinór ami mérte a pulzusomat.
-Rendben-magyarázta majd leállította negyed óra után.A levegőt szabályosan vettem ahogy amúgy is szoktam így nyugodt maradtam miután leállította.
-Üljön le...-magyarázta az orvos ekkor a szemeimet vizsgálta a vércukrom illetve a vérnyomásom mérte meg
-Izom felmérést csináljunk?-kérdezte az asszisztens hölgy
-Látszik hogy van izma...és ne kínozzuk feleslegesen-nézett az orvos lazán a nőre
-Köszönöm...-néztem rá mosolyogva-A múlthéten kínoztak azzal a teszttel-fejeztem be a mondatom
-Semmiség...-lazáskodott a doki ismét-Tetoválás van a testén?-kérdezte a papírra nézve
-Van a jobb alkaromon-mutattam ránézve
-Végre egy normális felirat-komolykodott erre én elnevettem magam
-Köszönöm-fejeztem be nagy nehezen a nevetést.Ekkor jött pár foci kérdés mindkettő felől.
-Már megvettem a mezt magamnak-kacsintott a hölgy- 22-es állt a hátán-kacsintott a papírt letéve az asztalra
-Mennyiben fog változni a játéka hogy ebben a csapatban fog játszani?-kérdezte az orvos
-Erőszakosabb leszek...furfangosabb és a legjobb saját cseleimet használom majd-mondtam félmosollyal az arcomon
-Készen áll-kacsintott az orvos és oda adta a papírokat-Sok sikert-mondta komoly hangon
-Az elnökségen adja le a lapokat-szólalt meg az asszisztens.
Nagy nehezen sikerült kimennem ez a két orvos túlságosan sokat beszél.A folyosón kellett felvennem a pulcsit és lefelé indultam a lépcsőn.Ekkor megcsörrent a telefonom pont mikor elindultam.Kivettem azt a zsebemből és tovább ballagtam.
-Szia-vettem fel a telefont kedves hangon
-Felfüggesztés?-kérdezte Stell ideges hangon
-Helyesbítek ideiglenes felfüggesztés...-javítottam ki a hangjából lehetett hallani hogy feszült
-Akkor rendben...-hallottam egy kis megnyugvást a hangjában.de én tudtam hogy nem valószínű hogy kézilabdázni fogok mostanában.
-Szurkolunk neked-hallottam egy kis élénk vidámságot a kijelentésben-Csak úgy mint a Real meccsen 11-es tette le a telefont mosolyogva..Én a zsebembe csúsztattam azt és felfelé indultam az elnökségre ismét a lépcsőn.
-Jó napot-köszöntem udvariasan
-Üdvözlöm-mondta a ősz hajú férfi mosolyogva
-Meghoztam a papírokat-tettem le az asztalra..
-Csodás...akkor mihamarabb kezdje meg a felkészülést-fogta meg a vizsgálat eredményeit.Előtte pedig jöjjön velem sajtótájékoztatót adni-kért meg és kiindult az ajtón én pedig követtem természetesen.Egy hatalmas terembe vezetett ahol az utolsó sorban a játékosok ülnek.
-Csak lazán és nyugodtan-suttogta az igazgató miközben mellém állt hogy lencsevégre kapjanak..Ő biztosra veszem hogy ideges volt hiszen ez a furcsa új szabály megnehezíti azt hogy az országunk győztes legyen.A vaku folyamatosan villogott..Túlságosan erősen is a sapkámat nem vettem le a fejemről.Leültem a székre ahova a nevem volt írva és egy mez volt  a karfáján.Rá egy mez volt terítve.Ekkor vettem észre hogy volt egy üveges rész volt előttem mint a mozikba a vetítő szoba valami olyasmi félle.Ott játékosok ültek ahogy elnéztem pár másodperc alatt kapcsoltam és elvettem onnan a tekintetem hallgatják hogy milyen válaszokat mondok? nem értem.Mellettem az elnök megszólalt miután helyett foglalt.Én hallgattam a beszédjét ami fél óra hosszasan tartott.
-Átadom a szót Countinho-nak-szólított a vezetéknevemen és felém nézett.Kamerák vettek és hirtelen megijedtem..Miért kell átadni nekem a szót?
-Megtiszteltetés számomra hogy...megkaphattam ezt az esélyt a válogatottól és az elnökségtől...-kezdtem el beszélni és 10 percig beszéltem...majd kezdődtek a kérdések.
-Maya...-szólalt meg az egyik női firkász-Ha jól tudom te a kézilabda válogatott tagja vagy? Akkor hogyan lettél a labdarúgó válogatott tagja?-kérdezte elég gúnyosan
-A kézilabda karrierem jelenleg fel van függesztve-jelentettem ki erre nagy meglepettség hallatszott a terembe-4 éve kézilabdázok 14-éves korom óta...mindenki úgy ismert meg hogy "Countinho a  10 mezes" de azt nem tudják sokan hogy én mit csináltam a debütálásom előtt...Például hogy előtte 6 évig fociztam...és csak azért lettem a kézilabda válogatott tagja mert apám akaratának akartam ellent mondani puszta kamaszkori fellázadás volt a rendszer ellen, és inkább a másik sportágat választottam-magyaráztam elég hosszadalmasan
-A Real Madridban milyen játszani mint focista mennyiben más?-kérdezte az egyik férfi
-Semmiben...esetleg abban hogy ha eladott labdát kapok nem vehetem fel és sprintelhetek bedobni a kapuba-ezzel a mondatommal megnevetettem őket.
-Mennyiben befolyásolja majd a játékod az hogy te leszel az egyetlen női tagja a csapatnak?-kérdezte rám nézve
-Nem fogja befolyásolni...-vontam vállat grimaszolva
-Miért?-vágta rá egyből a kérdését
-Mert a pályán nem számít hogy ki vagy...elönti az adrenalin a tested és csak a játékra figyelsz meg arra hogy  a labda a kapuba érjen és gól legyen a rúgásodból.Olyankor az ember kizárja a közönséget és nem számít semmi csak a labda és a csapat akivel fent vagy a pályán..-mondtam megköszörülve a torkom
-Hányas mezben játszol?-kérdezte rám nézve..
-Huszonkettes szám-feleltem a kérdésére...Két és fél órát csak beszéltem és beszéltem délután 5 óra volt amikor kiballagtam a teremből mivel a sajtótájékoztató véget ért hivatalosan is...De még akkor is lett volna kérdés.Az elnök magamra hagyott a tévésekkel a riporterekkel és még ki tudja kikkel..Leszívták az összes gondolatomat amit csak tudtak.
A tetováló szalon felé tartottam eldöntöttem hogy a bőrömbe rajzoltatok egy kisebb méretű keresztet..Hogy Isten is velem legyen a meccseken és az életemben.A tetoválás elkészült amikor odaértem egyből fogadtak és a legprofibb ember rárajzolta a minta alapján.Hogy hova?A bal alkaromra természetesen.Majd lefertőtlenítette és letapasztotta.
Este kilenc órát ütött az óra a házamban amikor beléptem az ajtón.Csak elfeküdni volt kedvem az ágyon  és rögtön el is aludtam hiszen másnap reggel edzésre kell mennem."Hogy összeszokjak a csapattal" az elnök szavait idézve..

6.rész

Íme a következő rész :D Köszönöm az összes kommentárt amit eddig írtatok jó ennyi visszajelzést kapni hogy tetszik a írásom nektek :)

A kövtkező rész is megérkezett amihez jó olvasást kívánok!

Ne felejtsd #Komizz #Oszt #Kövess

A szomszéd pályán tovább folyt az edzés és a nevetgélés,jó volt nézni hogy nem akkora a rivalizálás mint máskor.

-És akkor hűtsük le a sztárt....köszönet kép-mondta Patricia kiabálva úgy 10 méterre tőlem mosolyogva és Juliettel felém indultak futva egy kanna szerűséggel.

-Mi a fene?-kérdeztem rájuk nézve hitetlenkedve.Azt hittem hogy csak viccelnek de nem.Futásnak indultam de túl későn a hideg víz a hátamon ért "földet".Ekkor egyszerre nyomtak puszit az arcomra jobbról és balról Silva pedig fotózta.

-Rendesek vagytok-mondtam hirtelen miközben a vizes megkülönböztető trikót levettem.

-Sztár fotó emberek-mosolygott Silva a telefonját az égnek emelte és a kispadról befelé indult.Én pedig kínomban nevettem.Kaptam egy hasba lökést Juliettől.és lefelé indultam vizesen és lucskosan.A meleg déli órában jól esett a hideg víz.De még is zavart hogy a vizes ruha tapad a bőrömhöz.A padon ülök közül megszólalt Julia.

-Zavar a tapadás mi?-kérdezte rám nézve félmosollyal az arcán

-Túlságosan is...-magyaráztam ránézve és felvettem a labdát..
-Fuss három kört azt megszárad-felelte erre Silva.-Végül is te vagy a legfiatalabb-folytatta tovább s piszkálódást.Mondjuk ebben az egy kijelentésében igaza van hiszen míg én csak 18 éves vagyok ők már vannak 20-24 évesek is.Az egyedüli fiatal itt.
-Köszi-mondtam rá nézve kissé önelégülten
-Countinho...van még ott pár labda...szedd össze ha ráérsz-magyarázta a törpe edzősegéd.Tényleg volt a pályán még pár labda és én szót fogadva felfutottam azokért.
-Rendben-mondtam-Úgy is túlteng bennem az adrenalin-dunnyogtam majd felfelé indultam a zöld füvön.Csak két labda volt a pálya jobb kapujában az egyiket felvettem a másikat meg a füvön rugdaltam.Az egyiket letettem a labda gyűjtőbe,a másikkal pedig játszani kezdtem leülve a kispadon ülök elé a fűbe.
-Te aztán milyen egyszerre két sportágba szerepelni?-szólalt meg a törpe edző segéd Hulio kissé hasonlított egy kínai pasashoz a húzott szemeivel
-Fárasztó-mondtam ránézve a labdával a kezembe játszva
-Azt rögtön gondoltam-mondta kissé lekezelően.A lányok inkább csendben maradtak és füleltek.-Nem zavarodsz bele a játékba?-kérdezte miközben az arcát simogatta kíváncsiságában
-Nem..-magyaráztam a fejemet rázva-A foci és a kézi is egy kutya számomra...csak annyiban különbözik hogy az egyikben a kezemmel míg a másikban a lábammal irányítom a labdát-vontam vállat ránézve
-Ha eljön az az időszak hogy egy napon lesz meccs...akkor?-kérdezte felvont szemöldökökkel
-Akkor inkább focizni jövök-fejeztem be a mondatát hirtelen szemrebbenés nélkül
-Ezt már szeretem-magyarázta felállva miközben zsebre tett kézzel beballagott az ajtón
-Ez ezt szokja csinálni mindig-mondta Clau flegmán-Ha valamit tudni akar hátból mellbe támad-a mondata végeztével hatalmasat nyelt és a pillantása szigorú lett
-Te aztán a másik csapattársaid mit szólnak a döntésedhez?-kérdezte rám nézve Silva
-Fogalmam sincs-álltam fel a labdát feldobva a magasba-De ha lehetne akkor ne beszéljünk róla-kértem meg mindenkit rájuk nézve-Itt csak focizok,ne legyen a téma a kézilabda ha lehetne-folytattam a megkérést.Mindenki beleegyezően bólogatott.A kezemmel trükköztem a labdával majd a fejem segítségével egyensúlyoztam.Ők valamiről beszélgettek még de én a labdát bűvöltem továbbra is.
-Menjünk be és tusoljunk le-mosolygott Clau felém beszélve én befelé indultam a labdával tovább játszva.
-Mehetünk-ballagtam befelé ám amikor beértünk a folyosóra felvettem a labdát és bedobtam a gyűjtőbe.
-Nem fázol?-kérdezte rám nézve ahogy a lékkondi által hüssen tartott folyosón sétáltunk.Már nagyjából megszáradt a ruhám de egy kissé libabőrös lettem a kérdése hallatára.
-Most igen-remegtem meg hirtelen.Hiszen a mezem a pólóm a gatyám vizes még de nem annyira.Bementem az öltözőbe és letusoltam.Kiengedtem a hajam feltettem a sapkám és a leggyorsabb tempóban kifelé tartottam a klubból két és fél hónapig nem kell idejönnöm a szünet miatt.A fürdésem és a Silvaval való beszélgetés sokáig eltarthatott hiszen a parkolóba túlságosan sokan mentek férfiak edzőtáskával a kocsijukhoz vagy épp a buszhoz.Az autóm felé tartva a napszemüveg mögül megpillantottam Neymart is szintén aki Messivel ballagott az autója felé kissé előttem.Háttal sétáltak nekem így nem vettek észre.Hátra néztem még egy utolsót és ekkor megpillantottam Juliat aki felém tartott
-A sztár megengedi hogy egy közös képet csináljunk a szünet előtt?-kérdezte mosolyogva a telefonját az égnek emelve
-Én nem látok itt sztárt-mondtam körül nézve és a táskám letéve erre csak nevetett.A fotót valószínűleg az internetre szánta mert úgy csinálta hogy bent legyen a klub székhely háza is.Nyomtam egy puszit az arcára és úgy is csinált egyet.
-Köszönöm-ölelt meg szorosan.-Majd találkozunk a következő szezonban-suttogta a fülembe és a kocsija felé indult az ellenkező irányba.Folytattam a sétám az autóig a táskám felvéve.Előttem a két ballagó srác megállt és furcsán időzve beszélgettek egy helyben.Valószínűleg bevárnak engem hogy beszédre foghassanak.
Ekkor megrezzent a telefonom a zsebembe.
"Ne nézz meleg csajnak...de ez a rövid gatya marha jó rajtad.....a gyönyörű lábaid..irigylem"-írta az előbb megölelt club társam.Mosoly jelent meg az arcomon a kijelzőt bámulva.
"Köszönet.."-feleltem erre bepötyögve a telefonomba
-Sziasztok..-köszöntem Neymar és Messi mellett elmenve.A baráti kapcsolatuk szoros lehet hiszen mindig együtt látom őket és Dani Alvest. Köszöntek és mielőtt elmentem volna mellettük Neymar szólalt meg.
-Akkor jössz este?-kérdezte furcsa hódító mosollyal az arcán erre én megálltam és feléjük fordultam
-Persze-magyaráztam ránézve
-Ha ő is jön...én is elmegyek-szólalt meg mellette Messi-Legalább eggyel több ismerős arc a nagyképű buliján-magyarázta Neymart meglökve.Sejtettem hogy mi lehetett ez a lökés de úgy csináltam mintha nem venném észre.
-Hétre gyere a halba-magyarázta Neymar hirtelen visszatérve a bratyi burokból..Szokásosan FulCapet viselt amin a saját neve villogott az enyémen csak simán Nike van írva.
-Rendben-mondtam és elindultam a kocsim fele gyalog.
A lökés Messitől Neymar felé túlságosan átlátszó na meg az ahogy végig nézett rajtam a brazil férfi foci csillag túlságosan eltöltötte az elmém.Miközben beültem a kocsimba és a mellettem lévő ülésre pedig ledobtam a táskám.A bőr ülés hideg tapintása jól esett a forró testemnek. Beindítottam a motort és kitolatva elhagytam a klub parkolóját és területét.
Visszaérek a szállodába kihasználom a luxus lehetőségeket és megmaszíroztatom a megkínzott végtagjaim majd beülök a szaunába egy pár órára és kiizzadom magamból a sok feszültséget és a fáradalmaim.Hiszen még csak délután  kettő van.Idő mint a tenger hétig.
Most kivételesen a liftet használtam és a leggyorsabb tempóban átöltöztem bikinire majd felvéve egy köntöst egyenesen a pihenés felé tartottam.Mindig igényelem ezt a részt szoba foglalásnál a szállodákba de soha nem használom ki..na most ez kivételesen kivétel.Egy kedves öreg hölgy volt a masszőr aki szó szerint úgy masszírozta a hátam mintha tésztát gyúrna,valamilyen szinten fájt de élvezhetővé vállt egy kis idő után.A szauna üres volt a legfelső ülőhelyen elfeküdtem és egy órát bent izzattam a kalitkába.A hajam nedves lett és szokása szerint fürtökbe göndörödőt a szokottnál is jobban.Felvettem a köntöst annak a csukja részét a fejemre hajtottam meg a papucsom felhúztam a lábamra.Kifelé tartottam köszönve a bent lévő embereknek.A lifttel felmentem a szobám szintjére és a folyosón gyalogoltam amikor párszor megrezzent a telefonom egymás után.Valószínűleg abba a részbe nincs térerő vagy nem tudom.Pár lényegtelen sms amikkel nem foglalkoztam.Apám üzenetéhez voltak a legtöbb linkek csatolva.Rányitottam a legelsőre..Egy cikk volt a brazil sportlap honlapján az a kép szerepelt rajta amikor a lányok arcon pusziltak én pedig vizesen tátom a szám középen.Ilyenekkel nem éri meg foglalkozni gondoltam magamban és zsebre vágtam a telefont.Lehúzva a kártyám bemenetem a szobába és elfeküdtem az ágyon.Már majdnem elaludtam amikor megcsörrent a telefonom....
Fél órával korábban lementem a hal szerűségű váróba.Rövid farmergatyát viselek és egy nőiesebb szerkezetű Nike pólót.Nike Ful Cap sapka a fejemen a hajam pedig kiengedve lóg alatta fekete converse tornacipő a lábamon a ruhák alatt pedig csajos bikini van a fürdésre felkészülve ami remélhetőleg lesz mert itt hiszen tenger nincs csak nagyobb tavak amelyek remélhetőleg melegek.A zsebembe a telefonom és a szoba kulcsom.Igazából csak a ma estét töltöm még itt..hiszen holnap átutazom Barcelonai házamba mert két nap múlva Marco születésnapi bulijára vagyok hivatalos.A srác 18 éves lesz hivatalosan is és hatalmas buli lesz nála amire engem mint legjobb lány haverját természetesen meghívott szokásához híven.
Az óra kilencet ütött a telefonomba a megbeszélt hét után eléggé rosszul esett hogy átvertek vagy nélkülem mentek el.Kellemetlen érzés volt itt ülni és várni rájuk.Nem értem nekik a gondolkozás menetüket tán ha férfi lennék sokkal jobb lenne. Bale száma nincs meg hogy felhívjam. Zakkant elméleteket kezdtem gyártani miközben kifelé haladtam a szállodából.
Bale túlságosan tapadt rám tán ez lehetett a baja Neymarnak meg Messinek főleg inkább Neymarnak? Vagy szimplán megmaradt a Barca-Real tűzharc mindegy is legyintettem a levegőbe.Ekkor megcsörrent a telefonom.
-Ráérsz?-kérdezte Silva furcsán boldog hangon
-Öhm persze-dadogtam beülve a kocsimba.Valószínű valami készül hiszen a háttérben túlságosan nagy volt a zaj.Elmondta a címet ahova mennem kell és gázt adva oda hajtottam.Egy luxus negyed féleség lehet Madridban ezek a házak túlságosan szépek dizájnosak és modernek.Az árjaik pedig a legfelsőbb szinten lehetnek.Silva háza is luxus volt minden kivitelben és a mellette lévő kettő is.Miközben parkolóhelyet találtam a kocsik között egy ismerős kocsira lettem figyelmes.Tehát Bale,Silva szomszédja.Pofátlanság lenne ha beállítanék úgy hogy elméletben Neymar hívott meg..azt ugyan nem tudom hogy Bale-e mondta neki de inkább nem kockáztatok.
Leállítottam a motort és becsöngettem a kapu csengőn a kerítés két méteres volt és tömött téglákból állt ahogy elnéztem.Ekkor beengedettek a kapun.Üvöltő zene szólt de nem tudtam eldönteni hogy hol.
-Szia-karolt belém hirtelen a semmiből Silva és behúzott a kapun már kevésbé sántikált.A teste vizes volt és bikinit viselt.A haja szokásosan felállítva divatosan férfiasan.
-Countinho...van kedved velem meg a haverokkal partizni egy szezonzáró?-kérdezte rám nézve hirtelen mosolyogva a leheletén érezni lehetett hogy alkohol szintje a magasban van
-Persze-magyaráztam a fülébe kiabálva a zene hirtelen felhangosodott,beérve a hátsó kertbe ahol hatalmas kerti medence van.Körülötte lányok és férfiak is egyaránt beszélgetnek táncolnak nevetgélnek.
-Kérsz piát?-nyújtott egy sört.Nem tudtam eldönteni hogy elfogadjam-e vagy sem de talán rossz szemmel nézné ha nem.
-Inkább rövidet-kacsintottam ránézve az arcán ördögi mosoly jelent meg.Két rövidet öntött azt hiszem amit elég gyorsan lenyeltem,utána pedig fintorogtam egy kissé.
-Lányok még egy kör?-jött oda egy srác fürdőgatya szerűségben aki túlságosan ismerős volt nekem
-Elmegy..-legyintett Silva ránézve.Elég nehezen öntötte ki ám egyszerre sikerült lehúzni a koccintás szerűség után.Ez meg fog ártani döntöttem el magamban de nem foglalkoztam vele.
-Fürdünk?-kérdezte Silva rám nézve kissé hunyorgatva.Páran voltak a medencében és az ugró deszkáról ugráltak.Ekkor a személyes kedvenc zenémet tették be a Vb dalt amit rögtön énekelni kezdtem magamban.
-Na?-kérdezte Silva rám nézve mosolyogva
-Naná-mondtam miközben levettem a tornacipőmet letoltam a gatyám és levettem a pólóm amit a szabad hintaágyra tettem.Alatta a nyári színekben pompázó bikini van amit felvettem.
-De én ugrok előbb-magyaráztam a deszkára mutogatva ami a medence másik felében volt kissé magasan ember most nem volt ott.A sapkát a fejemen hagytam a hajam pedig továbbra is kiengedve.Lépcsőn kellett felmenni olyan öt méter magasba.
-Olé olá-kezdtem el hirtelen táncolni.
-Ugorj-kiabálta erre Silva beleugorva a földről a medencébe.
-Igen is-álltam katona pózba és tisztelegtem.Kiballagtam a deszka szélére és megugrasztva azt bele ugortam a vízbe.Talán négy méter mélyre is süllyedtem a mély medencében megfogtam a sapkám és felfelé úsztam a víz felszínre.A rugaszkodás alatt átláttam a szomszédba ahol eléggé sokan ültek kint de leginkább csak beszélgettek.Míg az ittlévők leginkább kiabáltak nevetgéltek meg táncoltak egyszóval buliznak. Silva felé kezdtem úszni aki ismét azzal a sráccal beszélgetett akivel az előbb ittunk.
-Na milyen volt?-kérdezte Silva rám nézve
-Csupa adrenalin-mosolyogtam a sapkám feltéve az arcomra
-Azért szeretem én is-kacsintott a srác mellette rám nézve a kékes zöld szemeivel
-Valahonnan ismerlek csak nem jut eszembe-mondtam ránézve
-Hát persze..-felelte a válaszomra-Marco barátja vagyok és csapattársa...a Barcelonában jó múltkor találkoztunk is nála-magyarázta hirtelen és ekkor beugrott hogy ki ő és a neve is Munir El Haddadi
-Kösz az emlékeztetést-mosolyogtam ránézve.Ekkor a szomszédból egy wc papír gurigát dobtak be a medencébe.
-Bale-üvöltött mellettünk hirtelen Silva torka szakadtából.
-Áu-ez fájt magyarázta a fülem fogva Munir csak fájdalmas képet vágott a sikító hang hallatára.
-Hagyd-fogtam meg a vállát tudtam hogy alkohol hatása alatt van akkor ne igen erőszakoskodjon.Kivettem a vízből nagy nehezen a majdnem elázott gurigát és visszadobtam a kerítésen át amit egyszerűen visszaíveltem a feladónak.Ekkor az egyik srác felénk nézett és megszólalt vagyis inkább kiabált-Countinho,Silva,Had gyertek-hívott ki minket és öntötte a piát.Én ki is szálltam ahogy kérte Silvat pedig kihúztam Munir segítségével.Majd felfelé ballagtunk a teraszra ahol már a pár deci likőrt vagy nem is tudom mit a csávó kiöntött.
-Hogy hogy nem Balenél vagy Neymarral?-kérdezte rám nézve Munir.A kérdése váratlanul ért és hirtelen.
-Nem vagyok vele összenőve-vontam vállat mosolyogva
-Egyet árulj el nekem-karolta át a vállam-Együtt vagytok ti?-kérdezte komolyan erre elnevettem magam
-Nem dehogy...-mosolyogtam ránézve-A sajtó és a bulvár hozott össze minket a nyilvánosság előtt..amúgy meg csak barátok vagyunk-magyaráztam legyintve ránézve erre nyomott egy puszit az arcomra.De igazából magam sem tudtam eldönteni a logikus választ.
-Akkor jó-vette le a kezét és fogta meg a poharát.Akár mennyire is szeretnék Neymarral "együtt" lenni valószínűleg nem lehetne.Épp lehúztuk amikor hirtelen talán húsz darab wc papír esett át a hatalmas kerítésen díszítve a fákat a medence vizét és a dj pultot is meg pár személyt is.
Munir mellettem elnevette magát és kissé félre nyelt a nagy nevetés közepette és köhögni kezdett. Silvanak pedig piros lett az arca az idegességében.
-Jó lett a díszítés-löktem meg mosolyogva és elnevettem magam ahogy ő is kínjában.
Ekkor valaki behívta a házba de közben megszólalt a csengő is.
-Nyissátok ki létszíves-magyarázta felénk mutogatva.Az idő kellemes volt így a vizes testemnek megse kottyant az hogy fázzon.A fullcap továbbra is a fejemen van és mezítláb ballagok kifelé Munir társaságában a ház szélső felén.
-Amúgy jössz a szülinapjára?-kérdezte rám nézve
-Ki nem hagynám.-mondtam ránézve a füvön lépkedve-Szerinted kik lehetnek azok?-kérdeztem
-Valószínű a szomszéd házból jönnek-magyarázta félmosollyal az arcán-Én is meguntam a bulit így át jöttem ide Silvahoz-vont vállat és hirtelen megtorpant.A kapu körülbelül 20 lépésre van még és vágott kövek választanak el minket a kaputól.
-Ez fájni fog-lépett rá a kavicsokra és vicces sikítós hangokat adott ki velem együtt.-Legközelebb papucsot kell venni-okoskodott sziszegve előttem amin én csak nevettem
-Bírlak téged-karoltam bele a vállába utolérve
-Kölcsönös-sziszegett tovább.Nem packáztam a további lépéseket futva tettem meg.Ekkor a kapun csak annyit láttam át hogy páran állnak a külső oldalon de semmi más.Kinyitottam azt és ekkor megpillantottam pár férfit állva a kapuban laza öltözékben párat felismertem de főleg Balet középen, Messivel a jobb Neymarral a bal oldalán.Nekem kellemetlen ez vagy nekik? mert én nem érzem  a magam kellemetlen helyzetének.
-Silva itthon van?-kérdezte rám nézve miután végig nézett a testemen hirtelenben a többiekkel együtt.Ekkor Munir mellém állt és átkarolta a hátam.
-Sziasztok srácok-köszönt ám folytatta a sziszegést-Gyertek be..a főnök vagy hányol vagy iszik...-vont vállat én ezen csak mosolyogtam és elálltam a kapu útjából hogy betudjanak jönni.
9 személy volt párat felismertem közülük Neymart,Messit,Dani Alvest és Balet.Ők könnyen átballagtak a vágott kavicson cipőben meg papucsban na de én..Nem igazán.
-Talp masszírozás-nevetett mögöttem Munir
-Ahogy mondod-helyeseltem mögém nézve.A focisták befelé mentek.Nem tudtam eldönteni magamban hogy most menjek oda hozzájuk és jó pofizzak?Rossz néven vennék vagy nem tudom még félig piásan is streszelek mi lenne ha teljesen K.O lennék?
Visszaérve láttam ahogy Silva nem is vitatkozott a srácokkal inkább nevetgélt velük együtt.
Bár a Barcásokra rossz szemmel nézett ahogy elnéztem kissé.A medence mellett megálltam ekkor valaki magával belerántott a vízbe.A sapkám kivételesen a fejemen maradt és engedtem a testem hogy süllyedjen.Majd a medence aljáról felúsztam a víz tetejére.Ahogy sejtettem Munir volt az.
-Ez nem volt szép-mondtam az arcába fröcskölve a vizet csak nevetett és a hajában a kezét végighúzta a tincsei égnek álltak amin én is csak ismét nevetni tudtam.Ekkor egy srác elvonta a figyelmét én pedig lemerülve a víz alá kiúsztam a lépcsőhöz ahol pedig sikerült kimásznom a vízből.Csak azt az egyet nem értettem meg hogy miért kellett nekik átjönni,de elhatároztam hogy elengedem magam és nem feszengek mint általában.Ekkor a zene duplájára hangosodott.Felfelé indultam a lépcsőn a teraszra ekkor a pia öntögetős srác állított meg és csináltunk közös képet.Egy energiaitalt nyomott a kezembe és lefelé ment táncolni.
Ekkor megpillantottam bent Juliat. Bementem a hátsó ajtón a házba.Egyenesen egy konyha szerűségbe amelyből egyből nyílt a nappali is, ahol páran üldögéltek de nem érdekelt annyira hogy megnézni hogy kik azok.
-Már el is kezdődött az új szezon?-kérdezte rám nézve mosolyogva egy kissé hangosan
-Doktor szexi férfias láb-kacsintottam ránézve rögtön elnevette magát-Nem tudtad....tegnap óta csak rád vártunk-legyintetem hülyülve és megöleltem
-Egy ilyen ember hiányzott-mondta és lehúzta a felest amit kiöntött magának.Én pedig megbontottam a dobozos energiaitalom amit egy ivásra elfogyasztottam.
-Doktor szexi férfias láb?-csukta be a hűtőajtót Dani Alves és kérdezett rá hirtelen az előbb kimondott mondatomra
-Ahogy mondod-mosolyogtam ránézve az ő arcán a zavartság látszódott leginkább mint a nevetés.Mezítláb kifelé ballagtam a medencéhez ismét,miután pár szót váltottam Alvessel és Julival.
Kint Neymar és Messi áztatta a lábát a vízbe.Engem nem vettek észre mivel háttal ültek nekem de pont meghallottam miről beszélgetnek.
-Haver te nem vagy normális szimplán azért nem hoztuk el magunkkal mert te félted másoktól?-fakadt ki Messi hirtelen kissé hangosan amikor elhaladtam mögöttük a ugródeszka felé indulva
-Countinho nagy legyen a csobbanás-kiabálta és mutatta a kezével a medencéből felfelé nézve az előbb otthagyott srác
-Rendben-mutattam neki a kezemmel. Neymarra pillantottam és a tekintetünk hirtelen találkozott.Majd a tekintetemet Munir felé irányítottam.
Kiballagtam az ugródeszkára a lehető leggyorsabban, és elrugaszkodtam nagy levegőt véve.Majd csak a vízbe értem "földet".A csobbanás nagy volt ahogy elvárták azt.Feltörtem a vízből szó szerint a számból vizet fújva.
-Nagy volt?-kérdeztem Munirra nézve aki a sapkámat a fejembe húzta
-Naná-pacsizott velem..Majd a fülemhez hajolt.
-Mióta Neymar itt van túlságosan nagy a feszültség rajtad-suttogta a fülembe félmosollyal az arcán
-Nem is-böktem orron az ujjammal erre elnevette magát
-Mondja a sztár-vágott hülye arcot hirtelen én pedig lelocsoltam vízzel
-Hey-kiabálta nevetve és megfogta a karom.
-Érdekes tetoválás-húzta rajta végig az egyik ujját
-A lényeget tartalmazza-kacsintottam ránézve.Ekkor ketten is bejöttek a vízbe félmeztelenül Messi és Neymar is.
-Milyen érzés itt játszani ebbe a klubba?-kérdezte Munir hirtelen a figyelmem elterelve
-A klub számomra nem lényeges..csak az hogy focizhassak és kész..-vontam vállat ránézve
-De azért jobb lett volna ha a Barcához kerülsz mi?-mosolygott a fülembe súgva
-Jobb-bólintottam-De ott a csapat meg van telve-folytattam hirtelen magyarázva a lényeget
-Sziasztok-köszönt Neymar és Messi egyszerre Munir hirtelen messzebb ment tőlem.
-Hali-köszöntem lazán rájuk nézve.Messi elterelte Munir figyelmét és kihívta egy úgynevezett ugrópárbajra a fiút én pedig Neymarral egyedül maradtam.
-Bírom ezt a srácot-magyaráztam felé pillantva
-Jó arc-mondta szűkszavúan kissé feszengve
-Mi ez a szűkszavú kommunikáció?-kérdeztem ránézve hirtelen.Hiszen máskor órákat beszélgetünk együtt.
-Semmi-vont vállat a száját görbítve.Az ő fején is szokásához híven sapka díszelgett.-Nem haragszol?-nézett rám
-Úgy nézek én ki?-kérdeztem mosolyogva a szemébe nézve
-Akkor oké-vont vállat.A biztonság kedvéért nyomtam egy puszit az arcára igazolva az előbbi kijelentésem..Erre ő magához fogott hirtelen és megcsókolt túlságosan szenvedélyesen pár másodpercbe telt mire feleszméltem és viszonoztam az érintését és a csókját...

5.rész

#Köszi az olvasást és a feliratkozásokat...Hamarosan jön a övi rész!Addig is itt a legújabb!
#Jó olvasást nektek.!
#Ha tetszett komizz lájkolj kövess ossz jelizz pipálj! :D
(A helyzet egyre forrósodik)

Nem akartam lejönni a pályáról sokkal jobban szerettem volna oda visszamenni rúgni a bőrt és gólt szerezni.
Az edző elég hosszú beszédet tartott így a meccsről lemaradtam.Az orvosok is a mellkasomat vizsgálták nehogy bordatörést szenvedjek.Nem tudom mit gondolnak.Tán hogy puhány vagyok?A meccs véget ért mire kijutottunk az öltözőből.Elsőként mentem be és utolsónak jöttem ki.Hideg vízzel kellett zuhanyoznom is.De az állás a fülembe jutott akaratom ellenére is hiszen Pat majdnem sírt amikor kiderült hogy a Barca legyőzte a Realt 2-1-re.Én ennek a hideg zuhany alatt kivételesen örültem.
-Jobbulást-magyaráztam Silvat utolérve a kifelé vezető folyosón

-Köszi...ezek a parasztok nem csinálnak semmit de a meleg vízt azt eltudják pazarolni...hol ott nem csináltak semmit-fakadt ki hirtelen Silva és a szemeit villogtatta mint valami mérges jaguár

-Szépnek kell lenni...ennyi férfi focista társaságába-feleltem rá nevetve miközben felhúztam a pulcsim ujjait.Ekkor kiértünk a bejárati részhez ahol focisták várakoztak.Egy félkörős ívben elvoltak helyezve kanapék mintha külön társalgók lennének de még is egybe vannak ott beszélgettek és nevetgéltek.

-Pacsit kérek..te vagy az én emberem-emelte fel a kezét.Majd a sapkámat megfordította a fejemen.Pár ismerős barcás arc meg Reálos de semmi más nem volt itt.Ki érve egy busz állt a stadion előtt.

-Elvigyelek?-kérdeztem ránézve

-Nem kell ,itt a kocsim a parkolóba-magyarázta vállat vonva-Egyet árulj el nekem-mondta miközben átmentünk az úton a parkoló irányába..-Mi volt ez a zakkant bravúr a bedobásnál?-kérdezte rám nézve

-Csak simán egy bummos megoldás-vontam vállat..

-Miféle bummos megoldás?-kérdezte erre én megmutattam bal jobb bal lépéseket téve és a végén a bummos megmozdulást egy kissebb úgrást.A parkolóba pár férfi állt bőröndökkel egy kocsi mellett a kocsi túlságosan ismerős volt valamiért.

-Saját trükk?-kérdezte rám nézve mosolyogva
-Én fejlesztettem ki-kacsintottam és nevettem el magam a túlzott komolyság miatt
-Legközelebb meccs októberbe lesz addig pihenő-magyarázta rám nézve
-Legalább meggyógyul a lábad-magyaráztam ránézve-Nekem meg a hátam-folytattam
-Te aztán mennyi lett a meccs eredménye?-kérdezte kis csillogással a szemében
-5-1-re nyertünk-magyaráztam mosolyogva..Tudtam hogy nem ezt az eredmény kérdezi de muszáj volt még egyszer kimondani.
-Nem az..-mondta a fejét az égnek emelve
-2-1-re nyert a Barca-mosolyogtam...
-De legalább nem 1-0 lett mint múltkor-jelentette ki kissé komolyan.Ebből egyből rájöttem hogy Real drukker.
-Nekem oly mindegy..-legyintettem rá nézve-Az eredmény kedvező-jelentettem ki nyugodtan -Egyet viszont javasolni fogok a szeptemberi edzéseken-álltam meg a kocsim mögött folytatva a beszélgetést
-Az edző a javaslatokat nem szereti-jelentette ki rám nézve kissé gyerekies mosollyal
-Én meg azt nem szeretem hogy ha labdát szerzek csak két személy jön velem felfelé vagy senki...amíg te le nem sérültél jó volt na de akkor amikor te lementél... lesprinteltem az életem ötször-magyaráztam rá nézve
-De a rúgásaid pontosabbak mint a meleg vizes királynőé-mosolygott engem pedig a hideg rázott ki amikor a zuhanyzásra gondoltam..
-Hazaérek forró vízben fürdök le -mutogattam a kezemmel
-Átmehettél volna a másik fürdő részbe is-magyarázta kajál mosollyal
-Csak utánad-mondtam kitágult szemekkel...
-Csak egy javaslat-tette fel a kezét-Biztos tetszett volna nekik-mosolygott gúnyosan.A férfi hazai öltözőbe már csak nem fogok lezuhanyozni..
-Foglalt vagyok-jelentettem ki nyugodtan a a bal kezem feltéve a jobbost pedig a szívemre helyeztem
-Jó tudni-mondta rám nézve hirtelen és furcsa csillogás jelent meg a szemébe
-Persze-mosolyogtam hiszen egyből félreértette.-Az ágy és köztem egy elválaszthatatlan hűség és kapcsolat alakult ki-mondtam komolyan
-Te nem vagy normális-lökött meg nevetve-Na megyek majd akkor találkozunk szia-pacsizott velem egyet és a kocsija felé ballagott.Felnyitottam a csomagtartót és bedobtam a sporttáskám.
Beindítottam a motort és lazán a szállodához vezettem kivételesen betartva a közlekedési szabályokat.
Ám amikor beálltam a fedett parkolóba egy busz állt ott a Barca lógóval és a játékosok arcával a szélén.Megfogtam a táskám majd bezártam az ajtót.Befelé indultam a szállodába.Aminek a bejárata teli volt szurkolókkal.Bent a recepciónál túl nagy tolongás volt ahogy elnéztem.
-Aláírod?-kérdezte egy nő majd utána pár férfi és gyerek.A fehér Real mezüket kellett aláfirkantanom .Páran kamerát toltak az arcom felé és közös képet csináltak velem.Negyedóra múlva sikerült bemennem a bejáraton.Hihetetlen hogy az emberek ennyire megszerettek egy meccs alatt.
Ekkor egy kisfiú jött velem szembe.Megállt és engem figyelt a boci barna szemeivel amikor elhaladtam mellette.Levettem a sapkám a fejemről és az övére raktam.Az arcán széles mosoly jelent meg és kifelé futott a szülei irányába..A recepciónál még mindig sokan álltak valószínűleg szobát vesznek ki az így is majdnem megtelt szállodába.Felfelé mentem a lépcsőn a telefonom kivéve a zsebemből.Tárcsáztam Silvat..
-Már is hiányzom?-kérdezte gúnyos kacajjal a vonal másik végén
-Nagyon..-komolykodtam hirtelen-Holnap hányra kell bemenni?-kérdeztem felérve az első szintre
-10-re-mondta kissé bosszús hanggal-Ha nem hívsz elfelejtem-kapott a fejéhez hirtelen..
-Látod...mert hiányzol-mosolyogtam ekkor felértem egy olyan társalgó szintre ahol kanapék és egy bár van létesítve..Focisták ülnek ott és apám is.Sok ismerős arcot pillantottam meg hirtelen.
-Holnap találkozunk-magyarázta és letette a telefont..Én zsebre csúsztattam azt.Épp feltettem a kezdő lépcső fokra a lábam amikor a nevemet mondta valaki.
-Coutinho...gyere ide-hallottam meg talán Dani Alves hangját..Megfordultam és feléjük indultam Neymar és Messi társaságában ült szokásához híven.Mindenki mellett egyetlen egy szabad hely volt.
-Hogy hogy itt?-kérdeztem ránézve megállva az egyik kanapé szélénél
-Holnap egy úgynevezett közös edzésen veszünk részt a hazai csapatnál-felelte a kérdésemre Messi
-És te?-kérdezte rám nézve Neymar
-Ahol az apja ott a lánya...-gúnyoskodott Alves
-Kedd óta itt vagyok Madridban...-magyaráztam Messinek választ adva
-Miért nem ülsz le?-kérdezte ismét Alves..Így én Neymart választottam és leültem mellé a táskám letettem az ülőhely mellé.Valószínűleg arra számított hogy mellé ülök a fájdalmas arcára nézve ez jött át.Messi kuncogott egy kissé..
-Gratulálok a győzelmetekhez-magyaráztam enyhén mosolyogva..Majdnem egyszerre mondták azt hogy köszi..kórusban.A meccsről beszélgettünk tovább majd elterelődött a szó a szezoni szünetre hogy ki hova megy nyaralni és mit csinál.
-Hogyan dobtál akkorát?-kérdezte Messi félbeszakítva a strand témát
-Arra én is kiváncsi vagyok-dőlt hátra Dani Alves...Neymar pedig mellettem csak önelégülten mosolygott.
-Mi ez a nézés?-kérdezte Alves Neymarra nézve
-Én is így voltam vele amikor a bedobást a múltkor levettem a 16 belül-magyarázta de a többiek nem nagyon értették meg mit akart mondani
-Várj ti fociztatok együtt?-kérdezte Messi kissé hitetlenkedve
-Fogadás volt-magyaráztam Messire nézve
-Ki nyert?-kérdezte hirtelen Dani Alves
-Egyértelmű hogy én-adta a nagyképűt a mellettem ülő srác..Én oldalba böktem a kezemmel.Ő csak rám nézett és elejtett egy olyan "Had kamuzzak a haverok előtt..ne égjek le" mosolyt.Csak mosolyogtam ezen...ekkor pillantottam meg apámat kulcsokkal a kezében.Kiosztotta a férfiak között.
-Holnap reggel tízre kell ott lenni az edzésen-magyarázta körbe nézve a ülőhelyeken-Javaslom hogy pihenjetek le-magyarázta mindenkire nézve majd elment
-Igaza van..már hajnali egy óra lehet pihenni kéne-magyarázta Messi helyeselve és felállt..-Én lépek..jóéjt-magyarázta és elindult felfelé indulva  a lépcsőn..Ekkor hirtelen megjelent az egyik Real játékos és leült Messi helyére.
-Nekem nem adsz sapkát?-kérdezte rám nézve kajál mosollyal Bale
-Elfogyott-mutattam a kezeimmel-Amúgy is boci szemekkel bámult és nem mert megszólalni-folytattam
-Tudom..láttam-mondta félmosollyal az arcán
-Szép játék volt-nyújtotta a kezét Alves felé és kezet ráztak..A telefonomra néztem amin már negyed kettő volt az óra állása...Talán két óra lehetett amikor felindultam a szobába a táskámat cipelve.Az ágy úgy vonzott magához mint a mágnes.Le vettem a melegítőt magamról és elterültem.Rögtön elaludtam.

Reggel azzal kezdtem hogy forró vízzel letusoltam.Fogat mostam felkötöttem a hajam és felöltöztem. Nike fehér atléta és egy fehér gatya plusz egy converse cipő.A kocsi kulcsot és a telefonom zsebre vágtam majd lefelé indultam reggelizni.Rántottát és kávét fogyasztottam majd kocsiba ülve elindultam a klubbhoz edzeni.Mint az este folyamán halottam a másik pálya sem marad üresen.
Pár ismerős autó állt a biztonsági parkolóba de nem fordítottam rájuk különösebb érdeklődést hiszen bő negyed  óra múlva kezdődik az edzésünk.Bementem az öltözőbe ahol már Clau és Silva bent voltak és beszélgettek Clau teljesen át volt öltözve és már csak a csukáját kötötte be.Silva pedig csak állt és a szekrényének támaszkodott.
-Ha le vagy sérülve miért vagy itt?-kérdeztem ránézve miközben felvettem a fehér edzőgatyát amin a 10 szám és a Real címerre villogott.
-Utolsó edzés...ki nem hagynám-mosolygott a tenyerébe csapva..
-Az mindig a legjobb a szezonba-mosolyogtam és felhúztam a fekete Nike csukámat.
Még jöttek páran de én Clau Silva és Julia előre  mentünk a pályára 10 perc volt kezdésik.Megfogtam egy labdát.A másik pályánál is gyülekeztek a játékosok fáradt arcokat pillantottam meg a kispadon.
-Üljünk le azt várjuk meg őket-magyaráztam és leültem
-Countinho leül?Úristen hova írjam fel?-kérdezte Silva nevetve és leült a kispadra..Én a fűre ültem le és a labdával dekáztam ülő helyzetbe
-Szerintem a többiek nem jönnek el-magyarázta Clau rám nézve
-Szerintem a győzelemre ittak-szólalt meg Julia
-Akkor rövid lesz a napunk-mosolyogtam ránézve erre megcsillantak a szemei..
mal pedig tovább dekáztam
-Melegítsünk be addig-vette le a lábamról a labdát.
-Igen is férfias láb-mosolyogtam erre elnevette magát.
-Ami igaz az igaz...és még irigylik is-kacsintott rám nézve és felvette a kesztyűjét..
-Ti meg vagytok zakkanva-jelentette ki Silva..Valószínűleg nem értette a beszélgetésünket.Tekinteteket éreztem a hátamon és a testemen is.A másik pályán  pár játékos passzolgatott ahogy arra néztem.De a nap túlságosan erősen sütött és zavarta a szemem.
-Ilyet szeretnék látni megint Mays-kiabált egy kissé hangosan Silva és elkezdett táncolni
-Ahogy mondod...-csináltam vele egy ütemre csak egyszerű csípő és láb mozgatás és kézzel mutogatás az egész úgynevezett tánc.
Ekkor Bale és Neymar közeledett felénk ahogy láttam az erős napsütésbe..Neymar megölelt köszönés ként.Bale furcsán nézett ránk valószínűleg nem értette hogy mi van.De én sem értem hogy mi van mostanában.
-Nem jössz el velem Bale yachkára?-kérdezte Neymar rámnézve...Julia félelmében elfutott ahogy láttam.-Az úr mellettem is ott lesz Messi Alves-magyarázta rámnézve
-Miért is ne...végül is ráérek-magyaráztam vállat vonva a szemébe nézve....Kis ideig még beszélgettünk majd elmentek.
-Gyere menjünk le megjött az edző-magyarázta rám nézve Julia és nekem passzolta  a labdát én felvettem azt és a kezemen pörgettem.Következett a búcsú szöveg amit 10 percig mondott az edző..
-Nos az utolsó edzés örömére két csapatot alkotunk és csinálunk egy meccset-magyarázta ránk nézve..El osztott mindenkit én szerencsére Juliaval és Clauval kerültem egy csapatba.Felvettük a fehér megkülönböztető trikót.
-Csak ívesen-mutattam ismét Claunak felfelé menve miközben elfoglaltam a helyem
A meccs végén végül mi nyertünk egy eléggé magas gólfölénnyel.A meccs alatt párszor észre vettem hogy a szomszéd oldalon lévő férfiak minket néznek miközben férfiasan küzdünk a győzelemért.

***Neymar szemszöge***
Az edzés jóformán hülyülés számomra hiszen itt semmilyen komoly dolog nem folyik.Jóformán a barca-real ellentéteket próbálják enyhíteni.Bár így is sok az ellentét.Ezzel a Bale sráccal túlságosan jóba lettem.Kíváncsi vagyok milyen lesz este vele bulizni.Az edzés negyedénél sem tartottunk amikor a szomszéd oldalon focizni kezdtek a női játékosok.Passzolgatás közben Bale és én is sokszor oda néztünk.
-Kell nekem ez a csaj-olvastam le a szájáról miközben az éppen gólt lövő Coutinho-ra pillantott.
Eltereltem a figyelmét és hülyeségekről kérdezgettem...Felesleges dolgokról és eldöntöttem hogy ma megszerezem amit eddig nem mertem...

4.rész.

Sziasztok! Megjött a 4.rész!(bocsi az egy nap csúszásért)

Köszönöm a FELIRATKOZÁSOKAT!(már heten vagyunk)

Hamarosan jön a kövi rész is :D

A hangulat túlságosan is forrósodni fog ennél jobban is és természetesen újabb kérdések merülnek fel :)

KOMIZ! KÖVESS! OSSZ!

Kommentálj nyugodtan ha tetszik a blog vagy ha kérdésed van valamiről :D

Az ötödik rész kedden vagy szerdán kint lesz :)

Vártam hogy felébredjek a rossz álomból amikor a szerződést az orrom elé tolták.Aláírtam és vártam hogy felébredjek de semmi.1 évig ennek a csapatnak a tagja leszek.A mezemen a 11 állt Countinho felirattal a hátán.Mindenféle edző cuccot kaptam.Az edzőnk férfi akinek a nevéből csak annyit tudtam megjegyezni hogy a Felipe.Ő közölte velem hogy a pénteki Barcelona-Real meccsbe berak cserepadra és a 25 fős keretbe.Azt is a tudatomra adta hogy ez a meccs nagyon fontos, mivel az elmúlt években a csapat nem került ilyen közel a női BL győzelemhez, csak akkor kerülhetek fel a pályára ha Patrícia a középső csatár&támadó lesérül vagy éppenséggel többször hibázik.Nem értettem hogy miért kellet ezt velem közölni.A kispadon azért imádkozzak hogy lesérüljön a játékos?Azt is közölte velem a végén hogy nehogy túlnyomás legyen rajtam hiszen a Barcelona és a Real férfi csapatai is végig nézik a meccset.Ezzel is csak hergelni akart és bosszantani mert jól tudta hogy ki az apám és hogy milyen kapcsolatot ápolok a Barcelonával.Örültem amikor elment és hazafelé indulhattam.Mivel öt órát elbeszélgettem itt csak annyi időm maradt hogy elfoglaljam a szálloda szobát és lefeküdjek aludni,mivel másnap reggel edzésen van jelenésem és még egy orvosi vizsgálaton is minden nap egészen péntekig.A csapattársakat még nem ismerem de remélem hogy nem olyan bunkók mint az edző.Pénteken valószínű hogy teli lesz a lelátó szurkolókkal hiszen nem csak mi játszunk hanem a férfi csapatok is egy visszavágót és rájuk valószínű jobban kíváncsiak mint ránk..
Reggel hatra már az orvosi ajtó előtt álltam.Behívtak.Vért vettek tőlem futópadra állítottak és az állóképességi szintem mérték,majd mindenféle zsinórt és tapadó korongot tettek a testemre.1 és fél óra alatt vége lett mindenféle vizsgálatnak és a végén a doktor közölte velem hogy átmentem minden teszten azt is hozzá tette hogy,"A kitartásod és az erőd furcsán hatalmas",amire én csak egy mosollyal válaszoltam.
Felvettem az edzőgatyát és a pólót a Nike kék csukámat és egyenesen az edzőpályákhoz tartottam.Az egyiken férfiak még a másikon nők voltak.Az edző még nem volt itt és csak két lány játszott a pályán.
-Te vagy az új?-kérdezte túlságosan mosolyogva az egyik csaj
-Igen-magyaráztam levéve a pulcsimat.
-Patricia-nyújtotta a kezét-Ő pedig ott Juliet-mutatta a kezével
-Maya-fogtam vele kezet és ekkor a tekintetét végig vitte rajtam az enyémet pedig az övén.
-Hali-köszönt integetve a csaj a kapu előtt miközben a labdával játszott én is visszaintettem neki bár rá nézve nem túlságosan szimpatikus
-Mutasd mit tudsz-kocogott vissza a füves pályára a csaj és én is utána..
-Teszteljük?-nézett Juliet Patriciára..
-Igen-magyarázta ránézve és elmosolyodott..-Először egyedül utána pedig két védővel szemben mutasd meg mit tudsz-magyarázta és felém gurította a labdát.Azzal egyből dekázni kezdtem és a szokásos tsaját kitalált trükkjeimmel villogtam.
-Ezt mindenki tudja-mondta Juliet erre megállítottam a labdát és ránéztem az arcomon valószínű egy nagyképű vigyor látszódott.Vezetni kezdtem a labdát a kapura megemelvén ollózva berúgtam a kapuba ami találatot is ért.
-Nem rossz-tette csípőre a kezét Pat-Most védők ellen hogyan oldod ezt meg-mondta és elfoglalta a helyét a két csaj a 16 területén.Hirtelen  géppé változtam és egészen el is felejtettem hogy ott van a két védő.Egy kötényt és egy könnyű cselt alkalmazva a jobb kapufa alá találtam.Egy lökést kaptam az egyiktől de az egyensúlyomból nem zökkentett ki.
-Egész jó vagy-mutatta a kezével Pat  hogy tetszik neki amit lát
-Köszönöm-mondta komolyan.A többi lánnyal is megismerkedtem és magamban eldöntöttem hogy vannak bunkók és vannak normálisak is köztük.Szépen lassan jött az edző és lelki beszédet tartott..
"Nem kérem hogy győzzetek de ha egy esély van rá akkor csináljátok meg együtt...legalább mi nyerjünk ellenük"-Ekkor eszembe jutott a Barca-Real meccs ami nagyon jól végződött számunkra.

Csak ezek a szavak maradtak meg bennem amit mondott.Az edzés keményé vált hirtelen.Fekvőtámasz felülés és a 25 fős keretet ketté osztva  egy edzőmeccset is tartott..Én két gólpasszot adtam középpályás ként.De mivel nem a középpályás az én posztom nehezen mozogtam  túlságosan is de azért annyira jól hogy sikeresen megállítottam az ellen társak támadását.Az edzés három órával később ért véget mint kellett volna.Letusoltam és a kocsimba ültem.
Másnap reggel ugyanígy itt voltam időbe és volt idő egy kis elő játékra pár lánnyal amíg nem ért ide ismét az edző.Valamiért úgy érzem pikkel rám pedig semmit nem követtem el ellene.Az edzés most 7 órás lett két edzőmeccs közé betett három óra nyújtást lazítást és gyakorlatokat is,egy kissé furcsa volt ennyit edzeni de megszokott hiszen a meccs szezonba szoktam ezt csinálni én is..A lábaim szerencsémre nem durrantak be hiszen hozzá vannak szokva az ilyen esetekhez de valamiért elfáradtam minden nap a meccsig....amit nem is értek hogy miért.Túlságosan nagy lehet a lelki teher?Hiszen lehetséges hogy a jelentkezésemet elutasító Barca ellen debütálok ahol sok ismerős arc van.
A mi meccsünk 4 órakor míg a másik nyolckor kezdődik.Fél háromra kell oda érnem a stadionhoz.A legnagyobb melegben fogunk játszani.
Ma péntek van,találkozok apámmal aki valószínű hogy az FCB buszával fog érkezni.Ma lehetséges hogy megkapom az esélyt.Az esélyt amitől felfordul az életem.Apámon és a brazil szövetségen kívül semmilyen civil ember nem tud  az igazolásomról és ez így is jó.A kupát viszont mindenféle képen megszerzem az ellenféltől ha nem fizikailag de tudatban biztos.
-Minden rendben?-kérdeztem Julra nézve aki fanyar pofával jött felém ő eddig a legszimpatikusabb a csapatban..Julia a teljes neve nem pedig a felvágós Juliet.
-Persze-magyarázta komoly hangon de még is volt benne egy megrezzenés.A kapun bemenve a portás felfigyelt ránk de beengedett.Két fehér melegítős lányt Real címerrel és sport bőröndöt húzva tudta hogy kik vagyunk és nem erőltette meg magát hogy leellenőrizze a sportóli kártyánkat..Egyedül a számom tetszett ami a címer alatt állt a 11-e a fehér szín nem annyira.
-Ennyi ember előtt játszani?-torpant meg és rám nézett
-Lámpaláz nálad?-kérdeztem a szemöldököm felvonva.Hiszen kívülről egy szikla csajnak látszik aki magabiztos néha túlságosan is.
-Miért téged nem zavarnak?-kérdezte rám nézve.Ekkor lettem figyelmes arra hogy a porta felől férfiak érkeznek.
-Kontrollálom és kizárom-jelentettem ki nyugodtan
-Azt meg hogyan?-kérdezte kis idő múlva még mindig egymás mellett álltunk-A mi meccseinken legtöbbször 2000 ezren szoknak lenni...de most nem ránk kíváncsiak-jelentette ki ránézve
-Ki kell használni az alkalmat hogy legyenek szurkolóink-mosolyogtam rá  nézve-Nem számít a közönség ha a labda a tiéd nem számít semmi más..olyankor géppé változol és nagyba szarod le azt hogy most fú-jognak vagy tapsolnak vagy épp kiabálnak...olyankor elönti az adrenalin a tested és megindulsz egészen a kapuig.....vagy amíg meg nem állítanak-indultam meg húzva a nehéz bőröndöt.
-Máris megnyugtattál-mondta ütögette meg lazán a hátam-Ezt fogom csinálni-nézett rám mosolyogva és bementünk az öltözőbe.
Ahol a mezeink a cipőink és a sípcsontvédők is ki vannak készítve.Körbe néztem és megtaláltam az enyém.Egy barna FIFA mez is volt még amit mint cserejátékos viselnem kell.
Az öltözést lassan csináltam hiszen Juliaval mi értünk az öltözőbe először.Aztán lassan megérkezett mindenki.Egy csaj aki túlságosan is fiús volt számomra elég sok kérdést tett fel és a végén kiderül hogy a neve Silva ami szintén fiús,de nekem valahogy megnyerte a tetszésemet a viselkedése tetszik és a beszéd stílusa is.A haja fekete és be van lőve profi módon.A szeme fekete.
Felhúztam a kék Nike csukámat és erősen bekötöttem a fűzőét.
Felvettem a sportmelltartót rá pedig a mezt.Felkötöttem a barna hajam copfba.Megigazítottam a sípcsont védőt és felálltam.Magamra húztam a barna megkülönböztető mezt és kifelé indultam a hatalmas arénába.A két dirigáló szektorba az orvosok készülődtek csak.A stadionba túlságosan sokan kiabálnak..Szervezők állítsák a kamerákat be a megfelelő pozícióba.Senki sem volt a mi csapatunkból kint csak a csere kapus melegített a kapunál..Szlalomozót és egyéb bemelegítő gyakorlatokat végzett..
-Wow végre egy mezőny játékos aki időben elkészül-magyarázta rám nézve mikorra odaértem hozzá.
Én is elvégeztem egy két melegítő sorozatot és utána kapura kezdtem rugdalni a kapusnak is be kell melegednie még ha csere is.
-A lábaid olyanok mint a férfiaké-mondta rám nézve miután visszaértem a kippatanó labda összeszedéséből.
-Csak nem szőrös-mosolyogtam ránézve ő erre elnevette magát.
-Persze jó értelemben-kapott a fejéhez-Annyira jól ki vannak munkálva hogy nem csodálom hogy Patricia meg Juliet utálnak a látszódó erek.-mondta ki nyugodtan egyből kedvelem a csajt.
-Kedvellek-mondtam ránézve és letettem a labdát a fűre...Pár szót váltottunk még egymással egészen addig míg meg nem érkezett a többi csapattárs és a kaput átkellet adni a játszó kapusnak.Tovább végeztük a bemelegítő mozdulatokat egészen addig míg a meccs kezdetééig nem volt 5 perc a csere padosok lefelé indultak én Silva és még a kapus is.A kispad luxus ülés garnitúrája két soros és a férfi kezdő csapat a hátsó sorban üldögélt nyugodtan kényelembe helyezve magát.A csapatok tagjai felvették a pozíciókat és a meccs kezdetét vette.
-Ez eddig marha unalmas-fogta meg az üvegét a mellettem ülő Silva és kortyolni kezdte azt-Majd felgyorsul ha beállítanak minket-mosolygott kajánul rám és meglökött.
A 20 percig semmi nem történt ám az utolsó pillanatban Pat a középső támadó eladta a labdát pontosan a kapu elől ebből jó kontrát sikerült összehozni az ellenfélnek amiből gól lett ők vezetnek 1-0-ra.A 30 percben is ugyanezt a hibát elkövette és ekkor az edző sző szerint üvöltözni kezdett ami nem nagyon hallatszott.
Az edző felém és Silva felé indult..
-Azonnal melegítsetek-kiáltotta eléggé hangosan.El is kezdtük mindketten.Keresztlépések nyújtás és az én személyes kedvencem a fekvőtámasz maradt utoljára.Ekkor a bíró sípolt és a játékosok lefelé jöttek a pályáról.A 10 perces félidő szünet kezdetét vette.
-Countinho...Silva marad-intett felénk mi folytattuk a bemelegítést.A 10 perces szünetben passzolgattunk én az utolsó pillanatban a cseleket próbáltam.Ekkor feljöttek a játékosok mi pedig lementünk.
-Vegyétek le a megkülönböztető atlétát-utasított az edző rám és Silvara mutatta..-Countinho ha kell fuss fel te is védőnek -fogta meg a vállam az edző.
-A kontrára kell építeni a játékot-nézett Silvara aki helyeselve bólintott neki..Majd vállon ütött mindkettőnket.
-16 helyére te-bökött Silvara-Te pedig a 18-ra-nézett rám a szemében láttam valami furcsa csillogást.Mintha bennünk lenne minden reménye.Mi a tanácsokat elfogadtuk .A játék ugyan el kezdődött amelyben ismét hibát követtek el a mi középpályásaink is menteni kellet egy alapvonalon túli szereléssel.Ekkor cserére oda álltunk az asszisztenshez aki a csere táblát felmutatta kezdetben a 16 számú jobb támadó Jult cserélte le a 5-ös Silvára.Elég sokáig tartott míg leért a csaj túlságosan is.
-18 helyett 11-magyaráztam ránézve a férfira aki a táblát a magasba nyújtotta a kijelentésem után..Ekkor lefelé indult kocogva a csaj..Ekkor a tekintetem az ellenfél kis padja felé irányítottam.A hátsó sorban ülő játékosok engem figyeltek apámmal az élükön.
-Hajrá-ölelt meg a csaj miután pacsizott..Felfelé indultam a pályán amolyan Brazíl módon kerestet vetettem a felső testemen és az égbe néztem.Köszönetet mondva az istenemnek hogy,debütálhatok egy ilyen meccsen.
Kivetitőn engem tettek be.Megszólalt a bemondó..."Az új játékos Countinho"-vettem ki angolul nagy nehezen a visongó arénába.48-perc kezdődött bedobással.Fel is mentem eléggé jól és a bedobott Labda a lábaim alá került valahogyan és rögtön lepasszoltam Silvanak mivel ketten jöttek rám egyszerre a barcás lányok közül.Egy kissé a jobb szélre húzódtam.A térfél csere után én túlságosan is közel kerültem a barca cserepadhoz kissé a jobb szélre húzódtam a taktikát megjátszva..A labdát a 7-mezben játszó játékos eladta Cristiano Rolando ellentétes formája.Felém közeledett a csaj és túlságosan könnyen elhalásztam  a labdát.Megindultam sprintbe a játékost otthagyva egyszerre négyen akarták elvenni a labdát..Könnyen leszerelve őket felfelé indultam..De mellettem egy csapat játékos sem volt előttem pedig egy védő állt a nyomomban pedig hét volt.Eldöntöttem elvállalom és megcsinálom egyedül.
.Ekkor becsúsztak és én egy kicsit erősebben megrúgtam a labdát majd ugortam egy nagyot.A megállítás nem sikerült és ismét nem jött egy társ sem.Nem tudtam hátranézni hogy jön-e valaki mert elöntötte az agyam az adrenalin és sprintelni kezdtem hogy a labdát utolérjem.A barcás csaj gyorsabb volt de a csele nem volt túl okos így könnyen megszereztem tőle a labdát a tizenhatos vonalon.Egy kicsit beljebb mentem és ránéztem a kapusra aki ki sem mozdult rám.Közeledtem közeledtem és a hetesnél kijött.Úgy tettem mintha be szeretném rúgni amikor elfeküdt előttem szabadon hagyva a kaput.Folytattam a támadást és megkerülvén csak lazán berúgtam a kapuba a labdát.Megfordultam és mosolyogni kezdtem majd a jobb kezemmel az égbe mutattam.Ekkor jöttek meg a csapattársaim boldogan futottak felém és egy közös ölelést vittünk végbe gól öröm ként..Silva az ölembe ugrott és megpuszilta a homlokom.
-Zseni vagy May-kiabálta.Lehet hogy túlságosan alábecsült a csapat?Az edző felé pillantottam és a cserepadra ahol szintén nagy öröm látszott..Hátraindultam védekezni a jobb szélre húzódva.Az állás 1-1 és még mindig van esélyünk a nyerésre van még bő fél óránk rá.Kaput ugyan nem talált a rúgást mert  Silva fölöttem középen leszerelte a csatárt és a labdát rögtön nekem passzolta le.Gyors kontrát indított a bal szélen velem párhuzamosan futott  Clau a 4-es mezbe..Egyre jobban közeledtünk egymáshoz és zártuk a területet középre passzoltam ekkora felért Silva is a jobb szélemen én álltam középen.Két védő előttünk.Lepasszoltam a tizenhatoson Silvanak ő keresztbe Claunak ő meg vissza nekem én pedig egyből jobbossal izomból ráküldtem a kapura a labdát ami találatot is ért egyből a 60 percben gól lőttem a kapuba.
A gólöröm nem más volt mint egy hármas tánc Silvaval és Clauval...Majd megérkeztek a társak akik boldogan öleltek és pacsiztak..Visszafele indultam a védő posztomat elfoglalni.A stadionba hirtelen kétszer nagyobb hangzavar lett mint eddig.Lehet a gól miatt?
A játék a 70 percben megállt.Pásztáztam a tekintetemmel a játékost aki fetreng és ekkor megpillantottam Silvat.A bíró az orvosok felé intett.Felfelé kezdtem kocogni.A lábát kezelték és eközben hordággyal futottak fel a segítők.Levegőért kapkodtam a számon keresztül a sok sprintelés miatt.
Ekkor vettem észre hogy Clau neki megy az egyik játékosnak valószínű a tettesnek.A bíró ezt nem vette észre ahogy ránéztem az orvosokkal beszélt..Löködni kezdték egymást.A többiek pedig semmit nem tettek.
-Elég -álltam közéjük és toltam el őket.-Ez csak játék-jelentettem ki nyugodtan.A vállaikat fogtam és eltoltam őket egymástól eléggé keményen..Ekkor Silva hordágyát megemelték és lefelé vitték a pályáról.
-Menj a védők közé-súgtam Clau fülébe..A társ elvégezte a szabadrúgást a labda felém jött könnyen levettem és felfelé indultam..Ekkor addig kapálózott a csatár a labdáért hogy kirúgta amiből bedobás lett. Kiegészültünk az emberhátrány után és nyugodtan bedobtam a labdát a 16 belülre egy egyszerű kézi szabály bedobást alkalmazva.Tudom hogy ez foci de így könnyen íveltem be tizenöt métert a játékosok felett.
Némi kapálózás után a labda hirtelen a hálóba kötött ki..Mivel egyetlen játékos volt fent ő egyenesen hozzám futott és megölelt.4-1-re vezettünk..Ekkor visszavonultunk védekezni hiszen a játékból már csak kevés idő van hátra.Egy szerelés után a csapattárs rögtön nekem adta le a labdát.Megindítottam a gyors sprintet hiszen csak két védő állt előttem.Sikerült megelőzni őket és  a labdát továbbra is birtokoltam.A 16 vonalon túl léptem amikor hirtelen elvesztettem az uralmam a lábaim felett és taknyoltam egy hatalmasat a hetes vonalon.A szabálytalan belépés túlságosan kemény volt..Ekkor egy hangos sípszó csapta meg a fülem,én továbbra is az arcomat a fűbe temettem becsukva a szemem.
Szerencsére érzékszervem nem fájt csak az esés esett rosszul.Pár perc múlva a hátamra fordultam és elfogattam a kezet ami felém nyújtottak.
-Jól vagy?-kérdezte Clau dülledt szemekkel rám nézve mikor a lábamon álltam
-Aha-magyaráztam bólogatva..Ekkor egy piros lapot mutatott fel a meccset levezető bíró.
-Minden rendben?-kérdezte rám nézve erre én csak bólintottam...Majd egy kicsit hátrébb indultam az izzadtságot letöröltem a mezemmel az arcomról és csípőre tett kézzel néztem az eseményeket.
A meccs eredménye végül 5-1-lett..Sikerült 3 gólt rúgnom az első hivatalos meccsen és egy gólpasszot adnom.

A többiek őrjöngeni kezdtek körülöttem...Elfogadtam a pacsikat és az öleléseket.Ekkor pillantottam meg Silvat miközben leül a kispadra az egyik székbe..A férfi játékosok a kispadon ültek a luxus székekben ahogy végig néztem a soron.Lefelé ugyan nem indultam hanem keresztet vetettem és az égbe néztem köszönetet mondva ismét..A mezem színe kezdett tetszeni amitől hirtelen megijedtem...Pat állt mellém.
-Minden rendben?-kérdezte miközben meglökött..Tudtam hogy az érdeklődése csak látszat.Hiszen a drukkerek és az edző engem ünnepel nem őt.
-Persze-magyaráztam kissé érthetetlenül..Miért kérdezi ezt?
Ekkor láttam hogy a másik csapatból egy lány felém tart jól tudtam  az aki elejtetett a tizenhatoson belül.Felé néztem ő pedig tartotta a szemkontaktust sokáig.
-Gratulálok-pacsizott velem és mosolyogni kezdett ekkor jöttem rá hogy ki az a szállodába ő kért tőlem egy aláírást ami eléggé vicces..
-Én ismerlek-mutattam ránézve
-Persze-mosolygott
-Akkor minek a pacsi?-kérdeztem ránézve a szemöldököm felvonva
-Sajnálom a kemény megállítást de a játék néha megköveteli-magyarázta rám nézve
-Semmi-öleltem meg amit ő is viszonzott..
-Amúgy tudtad hogy egy ilyen játékosra lett volna szükségünk mint te?-kérdezte széles mosollyal az arcán.Már is a saját csapatába akar ezen nevetnem kellett hirtelen.
-Épp nálatok van megtelve a csapat-néztem rá komolyan hirtelen váltva az arc mimikám
-Jah tényleg-kapott a fejéhez hirtelen-Furcsa volt a fehér mezben látni-bökött vállon búcsúzásként és ekkor a kezembe adott egy mezt..
-A tiéd-mondta....
-Köszönöm-magyaráztam ránézve és elvettem.Hátba ütött enyhén és távozott a csapatához.Én visszaballagtam a kispadhoz.A többiek interjúkat adtak és fotóztattak magukat.A kezemben a Barca mezt vittem és Silvat figyeltem.
-Nyertünk-pacsizott velem és közben mondta..Megfogtam egy kulacsot ami teli van vízzel.
-Miért nem ünnepelteted magad?-kérdezte érthetetlenül rám nézve
-Nem szokásom-magyaráztam és inni kezdtem mint egy állat..A szervezetemnek szüksége van a folyadékra hiszen negyven fokban játszottunk.
-Úgy nézel ki...-magyarázta rám nézve ám ekkor hirtelen felállt...-Jössz?-kérdezte rám nézve ismét, hirtelen nem tudtam miről van szó
-Nem ismered a szabályokat?-kérdeztem-Én nem kapok semmiféle érmet..-magyaráztam ránézve a tekintete hirtelen megváltozott-Utolsó meccs és egy részvétel-folytattam-Az én posztomon játszó eligazoló  játékos kap érmet-fejeztem be látszott hogy nem tetszik neki és elindult a többiekkel.Én pedig befelé indultam miközben elvettem még egy kulacsot ami szintén teli volt vízzel és inni kezdtem.Befelé mentem és egyedüli fehér voltam bemenő játékos...
-Mi az te nem kapsz érmet?-kérdezte Messi rám nézve a folyosón ült a többi focistával..
-Nem-magyaráztam ránézve-A szabály könyv nem engedi-folytattam a magyarázkodást.
-Mindegy-magyarázta-Ha te nem vagy úgy sem nyertek-jelentette ki nyugodtan..
-Miért nem a Barca?-kérdezte a mellette álló Piqé
-Megtelelt a csapatuk-magyaráztam ránézve-Apám nem akarta hogy oda igazoljak amúgy sem, jöttek volna a pletykák meg a szóbeszédek-magyaráztam rá nézve és ekkor egyből rájött."Vajon bundaként igazol a Barcához?"-láttam a még meg nem jelent címlapon a kérdést a szemem előtt
-Ebbe mondjuk igaza van Luiznak-adott igazat ismét a középpályás rám nézve
-Itt helyben feleségül veszlek-viccelődöt miközben hirtelen megölelt  Alves. Egyből amint elfordultam..Hirtelen erre a dologról nem számítottam..-A pályán király vagy-mondta amikor elengedett..
-Köszönöm-mosolyogtam rá nézve
-Neymar hol van?-kérdezte Messi a háttérben Alves figyelmét elterelve szerencsémre
-Hátul mindjárt végez az átöltözéssel-jelentette ki rá nézve..
-Neymarnak nem tudod mi baja van mostanság?-kérdezte Dani Alves mellém állva és a szemöldökét mozgatta kihívóan miközben gúnyosan mosolygott.
-Nem-mondtam egyhangúan túlságosan is jól értettem a kérdést.
-Túlságosan boldog mostanában-magyarázta rám nézve.Messi és  többiek is mosolyogtak a hátam mögött.Pár percet beszélgettem még a nemsokára kezdődő meccsről velük de másról semmiről...
Ekkor felnéztem a folyóson és velem szemben jött Neymar a mezében átöltözve.
-Most nekem kell Gratulálni-álított meg és tárta a karját hogy megöleljen
-Mocskos vagyok-jelentettem ki egy lépést hátrálva
-Én meg az leszek..úgyhogy olyan mindegy-ölelt meg túlságosan hosszan és szorosan
-Jössz vissza még megnézni a meccset?-kérdezte rám nézve miután elengedett
-Persze-magyaráztam a szemébe nézve-A legjobb csapat játszik-kacsintottam
-Köszönet-magyarázta mosolyogva és ismét megölelt búcsúzásként.
Nem is zavarta őket hogy 5-1-re kivertük a klubjuk női csapatát..Bementem az öltözőbe és vártam hogy a csapattársaim megérkezzenek az érmükkel és a nagy győztes kupával...

3.rész

Sziasztok! Íme itt a harmadik rész!Köszönet a hat feliratkozóért!Hamarosan jön a 4-dik rész!

Komizni osztani és követni ér :D

A meccsnek eredménye nem lett mert a csaj ott hagyott a pályán egyedül.Én a szállodába indultam vissza és eldöntöttem hogy hazamegyek hamarosan.Csend volt túlságosan is a szállodába a tegnap este után.De a kanapékon még mindig ültek.
-Várjon-állított meg a recepciós csaj..
-Igen?-kérdeztem ránézve és le raktam a táskámat és a pultnak támaszkodtam
-Egy aláírást kérhetek?-tollt oda egy papírt és egy tollat feszülten figyelte a reakcióm
-Persze-mosolyogtam ránézve és a kezembe fogtam a tollat.-Miért pont én?-kérdeztem mosolyogva ránézve
-Inkább a női sport érdekel-magyarázta rám nézve félmosollyal.Aláírtam és felé toltam ismét.
-Miért nem a spanyolok?-mosolyogtam...-Hiszen én a legnagyobb ellensége vagyok a ti csapatotoknak-magyaráztam
-A spanyol játékosok sorsa akkor dőlt el amikor nem nyerték meg a VB-t a nemzet hatalmasat csalódott és én kezdettől fogva nektek szurkoltam-magyarázta mosolyogva és elő vette a telefonját.-Nem lenne gond ha egy közös képet is csinálnánk?-kérdezte félő mosollyal
-Csak neked csak most-indultam meg a pult mögé...Előlapi kamerával készítette a fotót amit egyből feltett a közösségi oldalára.
-Köszönöm-magyarázta kissé ujjongva én erre csak kacsintottam egyet és fel vettem a nehéz táskát a vállamra.
-Fájt az esés?-kérdezte rám nézve
-Az első nem....de a második az túlságosan is-magyaráztam ránézve.
-Gondoltam-felelte egy kis sajnálattal a hangjában majd a tekintete a bejárathoz fordult ahol pár focista jött befelé de ők inkább fehér színben pompáztak mint a megszokott sötétben.Ekkor bejött a szálloda ajtaján pár focista és én inkább felindultam a szobába.

***Két hét múlva***
Gyalogoltam kifelé a terminálból amikor megláttam az újságos standoknál hogy majdnem mindegyik oldalon én szerepelek és Neymar,egyetlen egyszer sétáltam vele a tengerparton és ebből is balhé lett.
Mi lesz a bejelentésem után? indultam újra kifelé beültem a kocsimba és a saját házamba hajtottam.Apám szerencsére elutazott nyaralni a barátnőjével Zayana-val akit én egyáltalán nem bírok és ezt apám tudatára is adtam amikor összejött vele.Beértem a házba és leültem a kanapéra bekapcsoltam a tévét amiben a hírek mentek  "A két 10-es vajon együtt van?"  hangzott el ez a kérdés ekkor leojtottam a tévét.Felálltam és felfelé mentem a szobámba.Ma és holnap végre lazíthatok.
Este kilenc óra van elterülve fekszek az ágyamon és a plafont nézem.A szobába sötét van csak a holdfény világít be az ablakon,a nyitott erkély ajtón pedig hűvös levegő áramlik be a szobába.Mellettem megcsörrent a telefonom.Bementem a fürdőszobába és letusoltam fogat és arcot mostam.Egy bugyit és egy pólót vettem magamra.Bemásztam az ágyamba majd gondolkozni kezdtem.Vajon miért nem szeretem a Realt?A kérdésre kerestem a választ de nem találtam.A hasamra feküdtem és ekkor megcsapta az arcomat a hideg szél ismét..Az erkély ajtó nyitva maradt és én túlságosan fáradt voltam ahhoz hogy ki tudjam nyitni.Másnap reggel arra keltem fel hogy a nap hét ágra besüt a szobámba.A takaró teljesen a nyakamig rajtam volt.Nyújtózkodtam egyet az ágyban megroppantottam a lábaim amelyek túlságosan hangosak voltak.Felálltam és lefelé indultam reggelizni a konyhába..Egy szalámis sajtos zöldséges szendvicset csináltam.Éppen megettem amikor valaki kopogott az ajtón.Kinyitottam és az ajtóban Neymar állt.
-Jó reggelt-köszönt
-Neked is-magyaráztam miközben bejött az ajtón...
-Elkísérhetnél engem ma Tiago esküvőjére-kért meg miközben leült a nappaliba.
-Rendben-egyeztem bele......Közölte velem milyen ruhát vegyek fel és azt is higy megvár míg felöltözök..Az esküvő délután háromkor kezdődött..Amikor meglátunk a tengerparti szálloda előtt az téli volt sajtósokkal..Rajtam enyhe rózsaszín egybe szoknya van a göndör hajam ki van engedve..Rajta szmoking és nyakkendő.A haja szokásosan be van lőve.
-Karolj belém-utasított mielőtt a fotósokhoz érhettünk  volna az idő kellemes a nap szokásosan süt.Én úgy tettem és ő önelégülten mosolygott.
Egy keresztkérdést tettem fel Neymarnak a kocsiba...Hogy miért pont engem hozott el? hiszen rajtam kívül még sok lány van.Erre annyit válaszolt hogy ő csak szimplán  velem akar jönni és kész.Túlságosan sok vaku csattogott amikor mi ketten sétáltunk el.
A ceremónia alatt az utolsó előtti sorban ültünk egymás mellett.A menyasszony gyönyörűen ballagott a fehér ruhájában a férje felé.Két közös gyerkőcük is van ahogy láttam a háttérben.Mellettem David Luiz ült egy lánnyal.A hatalmas kert teli volt emberekkel fotósokkal és tévésekkel.
A ceremónia végén gratuláltunk és elfoglaltuk a helyünket az asztalnál.Az emberek táncoltak keringőztek és nevetgéltek körülöttünk..Az én szemem valahogy mindig a menyasszonyra tévedt aki még női szemmel nézve is egy szépség az egyszer biztos.Tálalták a vacsorát a pincérek és pezsgőt töltöttek a poharakba.
Hamarosan besötétedett és fölöttünk csillagok és a telihold mutatkozott az égen.A vacsora alatt beszédeket mondtak a családtagok amelyek végén általában sírtak.A vacsora végeztével tovább ültem Neymar és David Luiz túlságosan elmélyült a beszélgetésben.Amikor kérdeztek tőlem válaszoltam valamit rá.A csaj előttem is unta már.A táncparkett sosem maradt üresen.Egyszer csak egy túlságosan ismerős mozgású férfira lettem figyelmes akkor jöttem rá hogy ki az. Marco Stell bátya aki szintén focista.A laza mozdulatai láttán eszembe jutott hogy milyen táncot eljárt Stell 18 éves szülinapi partiján.Túlságosan figyeltem amit ő szerencsére nem vett észre.Jobb ha távol maradok tőle.
-Én felmegyek-ásítót a csaj és felállt.
-Rendben-magyarázta David rá sem hederítve tovább folytatta a beszélgetést..A csaj nem a barátnője hanem a húga ahogy rájöttem az este folyamán.
-Csatlakozom-álltam fel..Neymar a tekintetével megengedett hogy én is felmenjek.Furcsán viselkedik velem mintha a tulajdona lennék.Nem foglalkoztam vele ha megengedi ha nem én akkor is felmentem volna.

Ha meg maradok azzal nem tudom hogy illetlen-e vagyok vagy sem?Annyira úgy sem érdekel miről beszélgetnek.
Felindultam a szálloda szobába amelyen osztoznom kell.A recepción megkérdeztem melyik az a szoba és megkapva a kulcsát felindultam a lépcsőn.A bőröndöm a szobában már bent volt Neymaréval együtt.Levetkőztem és letusoltam fogat mostam és felöltöztem Nike rövid gatyát és egy fehér adidas pólót vettem magamra.Kinyitottam az ablakot hogy friss levegő jöjjön be a szobába és elfeküdtem az ágy jobb oldali részén.Nagy valószínűséggel egyedül fogok aludni hiszen, elbeszélget a focista barátaival és eliszogat..Én megúsztam egy közös alvást vele. Be akartam takarózni amikor rájöttem hogy csak egy nagy takaró van mely két személyes.Eléggé jól magamra húztam azt valószínűleg annyira hogy az ágy bal oldalán nem maradt semmi.Fél óra múlva nyitódott az ajtó.Én mozdulatlan maradtam és a szemem továbbra is csukva tartottam.Hallottam hogy bemegy letusolni akkor kinyitottam ám azt se sokáig mert hamarabb kijött mint gondoltam.Mellém feküdt és lehúzta rólam a takarót.Majd szépen gyengéden maga felé húzott a keze segítségével és betakart engem és magát is.A hideg leheletét az arcomon éreztem a  lábát az enyémmel összeérintette.Rövidesen elaludtam.

Reggel pedig hason fekve keltem fel miközben ő a a kezét a hátamon pihentette.A feje felém volt fordulva és mélyen aludt..Túlságosan közel még mindig a bal lábam pedig az övébe van bele gabalyodva.Az ablakon már besütött a nap amely túlságosan zavarta a szemem..Az arcom a párnába temetem ahol végre sötét volt.Sikerült nagy nehezen visszaaludnom.Arra keltem fel hogy a hideg átfut a hátamon.Zavartan vettem fel a fejem talán húsz perccel később,rájöttem hogy nincs rajtam takaró.A mellettem fekvő srác pedig kifelé van fordulva és nyakig betakarózva.A paplan úgy mozgott ahogy vette a levegőt.Végül is én nem fáztam annyira..Talán túlságosan melegem is van.Kifelé fordultam én is egy kissé arrébb araszolva és visszacsuktam a szemeim..Ekkor reflektor fények jelentek mindenhol..Végig néztem magamon a lábam alatt zöld fű virított de amikor felfelé indult a tekintetem fehér térdvédőt gatyát és egy Real Madrid címert pillantottam meg a vállam alatt jobb oldal..Ekkor világos lett az egész pályán..Előttem védők álltak mögöttem pedig csapattárs lányok rövid hosszú hajú mindenféle színben de a mez megegyezett..Ekkor a bíró sípolt és a labdát passzolgatni kezdték.Én továbbra is a helyem álltam de amikor lepasszolták a labdát megindultam előre....Ekkor hirtelen felébredtem már takaró volt rajtam és ismét Neymar felé voltam fordulva aki szintén felém a szemei nyitva voltak és engem nézett.A lábaimat az övéihez érintette ismét..Ez az álom túlságosan felkavart..Zavartan kezdtem el gondolkozni.Amikor rájöttem hogy apám miért hívott keddre Madridba.

-Jó reggelt-köszönt reszelős hangon
-Neked is-magyaráztam suttogva..
-Kényelmes ez a takaró-magyarázta önelégülten én ezen csak mosolyogtam.-Miért nem?-várta a válaszomat
-De az-forgattam a szemeim
-Egyet valljál be-jelentette ki miközben a kezével a hajamat a fülem mögé tűrte.-Bejövők neked mint focista?-kérdezte..Erre a kérdésre túl könnyű volt válaszolni.
-Persze-hirtelen megjelentek a mosoly gödröcskék az arcán-...a játék stílusod nagyon szeretem-fogtam meg a vállát amely csupasz volt.Az arca komolyra változott hirtelen.
-És engem?-húzta fel a szemöldökét.Jó volt látni hogy várja a válaszomat.
-Téged is-nyugtattam meg és vettem el a kezem.Mosolyogni kezdett túlságosan is.Miközben hasra feküdt
-Mennyire?-folytatta a fagattást és elhúzta a lábait...
-Miért érdekel ennyire?-kérdeztem ránézve értetlenkedve és a hátamra feküdtem..Megveszítettem a testem és a csontjaim ropogni kezdtek.

-Áú ez nekem fájt-magyarázta komoly hangon mellettem..Én erre csak lehúztam róla a takarót.Ő pedig vissza magára..

-Tudtad hogy az ilyen takarókban közel kell lenni egymáshoz?-kérdezte befelé közeledve

-Tudtam-feleltem rá egyből kissé komor hangon..
-Eljössz a pénteki Barcelona-Real visszavágóra?-kérdezte rám nézve és felült..
-Igen-magyaráztam ránézve
-Madridba lesz..-magyarázta továbbra is.
-Akkor haza sem jövök onnan kedden-magyaráztam felülve.Ám ekkor a kezével visszatolt és tovább beszélgettünk mindenféle semleges dologról...Furcsa hogy mennyire el lehet vele beszélgetni órákat.

***Hétfő***
A sajtó még mindig azon rágódik hogy én meg Neymar együtt-e vagyunk?..A hírekből csak ez a pletyka folyik na meg a Tiago Silva esküvőjén készült képek is bizonyíték ként szolgálnak..Ahogy leírták azt az újságban.A Tv-ben csak azt hajtogatják hogy egyikünk sem hajlandó választ adni a kérdésre.A terminálban gyalogoltam a fülemben dörömbölt a zene a leghangosabban.A bőröndömet leadva elindultam a géphez.Elfoglaltam a helyem az első osztályon.A zenét továbbra is hallgattam csak felszálláskor kapcsoltam ki.Brazíliaváros gyönyörű felülnézetből és egyszerűen hihetetlenek a fények az ablakból gyönyörködtem.Reggel nyolcra ott leszek Madridba ahol apám megkért hogy menjek a Real Madrid klub székhelyéhez.Lehet hogy a rémálom valóra válik?A repülőn ülve elgondolkoztam a szombati napon melyet Neymarral töltöttem.A gondolkozásba túlságosan mélyen elaludtam...Akkor keltem fel amikor leszállt a gép Madridba és már kedd volt nem hétfő.Apám már várt a terminál előtt amit nem is gondoltam volna..beraktam a bőröndömet és beültem mellé előre.
-Szia-köszöntem..Csodálom hogy eltudott szakadni Zendayatól aki biztos most is vásárol szokása szerint...
-Szia-köszönt egy kissé komolyan és elindult az autóval.-Szerződést kell aláírnod-magyarázta mély levegőt szívva
-Rendben-egyeztem bele-Megbízom a menedzserembe-mosolyogtam.Nekem az apám a menedzserem és eléggé jól végzi a munkáját.
-Köszönöm-nyelt egyet-A real lány foci csapatának a tagja leszel...-magyarázta rám nézve...
-Nekem megfelel-vontam vállat.A beilleszkedés nem lesz nehéz és a bent maradás sem remélhetőleg.
-Semmi nyávogás?-kérdezte döbbenten-A barca sajnos nem igazol már több tői játékost így is sokan vannak a lány csapatban-jelentette ki...
-Rendben engem nem nagyon érdekel-jelentettem ki vállat vonva-A lényeg hogy tudjak focizni-magyaráztam ránézve...
-A kézilabdát mellette is csinálhatod-jegyezte meg emlékeztetve engem.
-Rendben-feleltem és elgondolkoztam.Apámnak a lényeg az hogy végre egy csapatnak a tagja leszek.Amelynek még világhíre is van.A legtöbb barátom Barcás így valószínű hogy kapok pár szekálást.
Soha életemben nem tudtam eldönteni hogy melyik sportot szeretem a legjobban..A kézilabda és foci is egyaránt az életem de a focihoz valahogy jobban húz a szívem..Kézilabdázni azért kezdtem el hogy ellent mondjak apámnak amikor le akart igazolni öt évvel ezelőtt egy csapathoz egy mámor döntés volt amiből végül hobbi és világsiker lett.Anyám Magyarországon profi kézilabdázó volt apám pedig fénykorában focizott is úgyhogy a génemben is benne van valamilyen szinten ez az ösztön.A családunk mindig a sportnak élt és élni is fog.Én magam is hiszen ez az egy szerződés nem vág földhöz csak egy egyszerű csapat egy fehér mez és ennyi semmi más..Egy csapat amelynek én is tagja leszek....

2.rész

Sziasztok! Megjött a második rész! Már öt rendszeres olvasója van a blognak amiért nagyon hálás vagyok!

Íme itt a következő rész amibe lesz öröm és ismét egy kihívás...de egy nem várt személytől AZ ellenségtől...

A keddi napom azzal telt el hogy edzettem az edzőteremben a súlyzókkal.

Délután háromkor végeztem és az autómhoz tartottam amikor megcsörrent a telefonom..

-Hali-vettem fel a telefont.

-Van kedved ebbe a hőségben egy nagyot csobbanni a vízben-hallottam Stell túlságosan lelkesedő hangját

-Miért is ne-magyaráztam mosolyogva miközben beültem a kocsiba.

-Akkor ötre gyere a jachtunkra-jelentette ki...Ötre? Felvettem az egyik bikinimet arra egy rövid gatyát meg egy has pólót.Egy törölközött tettem a táskámba és beültem a kocsiba..
A napszemüvegemet a szememre tettem és úgy  ballagtam.Sok luxus kocsi állt még itt az enyémen kívül a parkolóban..Megfogtam a Nike strand táskát és befelé kezdtem menni a mólón.

Az egyik jachton eléggé sok férfi volt négy hajóval arrébb pedig ott állt Jessu és a többiek.

-Csak nem a híre sportoló-szólt be ismét Jessu

-Legalább egyszer legyél kedves év védője-kacsintottam majd felszálltam a hajóra..Később pedig Jessu is majd behajóztunk a tengerre eléggé messze a parttól.Láttunk még egy jachtot de az nem arra jött amerre mi..A nap továbbra is ezerrel sütött amely erősen égette a testem.

-Akkor jöjjön a pezsgő osztás-magyarázta Stell és a lányok felálltak.Nekem is adott egy pohárral..

-Az összes meccsünkre és a díjainkra...-mosolygott majd a csapat egyszerre koccintott..Később pedig a másik hajó felénk közeledett éppen amikor levettem a felsőmet és a gatyámat.Bikiniben álltam és pont én pillantottam meg a luxus jachtot.A napszemüveg mögül pásztáztam a partot meg a tenger felől érkezőket..Majd követtem Jessut aki beleugrott a vízbe. Beleugortam és egy hatalmasat csapódtam a mély vízbe.

-Egy úszóverseny?-kérdezte Jessu önelégült mosollyal

-Legyen-egyeztem bele...

-A szikláig-kiabálta és úszni kezdett mint egy örült...Követtem hát én is..Előbb ért ugyan a célhoz mint én és már visszafele is indult..
-Oda vissza-mondta amikor elhaladt mellettem..Megfogtam a kővett ellöktem magam és extra sebességre váltottam a víz kellemesen langyos így könnyű benne úszni...
-Mi vagy te szupermen?-kérdezte Jessu amikor ideért a Jachthoz.
-Aha-nevettem-Adrenalin-jelentettem ki és belecsaptam a vízbe.Akkor vettem észre egy másik jachtot a látó távolságomban ami túlságosan közel jött a miénkhez.
-Ennyi elég a vízből-húzta fel magát.
-Köszi nagyon rendes vagy-magyaráztam mire vártam hogy engem is felhúzzon.
-Ja hogy te is fel akarsz jönni-fogta meg a kezem és el is engedte.
-Milyen szellemes vagy-magyaráztam.A hajón még mindig lányok tartózkodtak.Megborzoltam a hajam és a jobb vállamra dobtam hogy ott csöpögjön le róla a maradék víz.
-Te mikor kell ezt a csúfságot levenned a lábadról?-kérdezte Jessu bunkón és megérintette a lábával a gumit---
-Szombatig-magyaráztam a lábamra nézve..
-Még szerencse hogy meccsünk nem lesz-jelentette ki-Csak klub-magyarázta
-Neked...de nekem nem-magyaráztam mosolyogva
-Ja el is felejtettem-legyintett-Mi van a magyarral?-kérdezte mosolyogva mert tudta hogy ezzel felidegesít..
-Ha oda igazolok egy klubba nagy az esélye hogy az ottani válogatott tagja leszek-magyaráztam ránézve és a gúny mosoly egyből lemosta az arcáról ez a kijelentésem.
-Félvérnek lenni nem jó-jelentette ki kevésbé gúnyosan hiszen ő spanyol-brazil az anyja brazil azt hiszem.
-A brazil felem is jó meg a magyar is nem?-kérdeztem ránézve.
-A magyar feled a béna-nyújtotta ki a nyelvét.
-Akkor kezdődjön a buli-magyaráztam és bekapcsoltam a zenét.Pont Pitbull és Jennifer Lopez idei vb dala lett az.
-Csak brazilan-mosolyogtam Jessura ő pedig úgy tett mintha hányna.A zenét egyből áttették egy pörgős-sebre és felhangosították.Én is előadtam a magam fajta béna táncmozdulataimat.Az órára néztem és rájöttem hogy még csak nyolc óra van.Szóval ráérek.....
A lányok táncoltak én pedig nyugodtan elfeküdtem a bőr kanapé szerűségen.A másik járműt néztem mert kíváncsi voltam hogy kik ülnek rajta vagyis inkább beszélgetnek.Neymar,Oscar, és David Luiz lobogó haját pillantottam meg..
Fél tizenegykor döntöttem úgy hogy hazamegyek.A tenger közepéről hogyan jutok a parthoz?A jacht dzseszkiével..
-Stell kölcsön vehetem?-kérdeztem ránézve
-Persze..-magyarázta-Csak hagyd a parkolóban-mosolygott már túl sok volt benne az alkohol.Felvettem a mellényt és alátettem a táskámat meg a száraz ruháim..Lekötöttem a kampóról a kötelet és felültem rá.Elfordítottam a kulcsot és beindítottam a motort gázt adtam és a part felé indultam....
***
Másnap reggel korán keltem hiszen Neymarnak le kell törnöm a szarvát.Azt hiszi hogy velem szemben felveheti a játékot,nevettem el magam fogmosás közben hangosan és a tükör fogkrémes lett.
Bementem a stadionba és ő már ott volt kapura rugdalt.
-Késtél-jelentette ki a labdát megfogva
-Nagyon vicces vagy...tíz perccel előbb jöttem-magyaráztam a labdát elvéve a kezéből.
-Oh már tudom miért-magyarázta kissé komolyan.Magára gondolhatott de én egyből megszólaltam.
-Megölt a vágy...-kis szünetet hagytam csillogó szemekkel nézett rám-hogy megtörjem a híres Neymar önbizalmát-magyaráztam a labdát hozzá dobva
-Ja persze-legyintett....Túlságosan nagyképű állítottam meg ezt a tényt magamban.-Mutasd mit tudsz-dobta vissza a labdát egy kissé erősen..Amit meg sem éreztem..Dekáztam menetel közben egészen a kapuig..Majd eljátszottam ugyanazt a lepattintás amit a hétfői edzésen csak most ugrásból lőttem kapura.Érkezésnél nyugodtabban estem a fűre hiszen a lábamon csuka volt.A labda a háló bal oldalába csapódott.
-Kezdőhöz képest nem is rossz-legyintett de tudtam hogy ez nem várt dolog volt számára
-Egy gond van-magyaráztam miközben felé tartottam-Nem vagyok kezdő-mosolyogtam...
-Akkor játszunk félpályát-magyarázta majd a szemben lévő kapuhoz futott a labdával.Túlságosan nehéz ám de mégis könnyű volt megverni 8-10-re igaz ez két órát igénybe vett.A pálya szélén már gyülekeztek a focisták de a lányok még sehol sem voltak.
-Csak azért győztél mert másnapos vagyok-jelentette ki nyugodtan.Egyértelmű,hogy tegnap este nem csak beszélgetett a focis társaival a tengeren.
-Persze csak azért-magyaráztam megfogva a labdát..-Állj a tizenegyes vonalhoz-magyaráztam neki kissé parancsolva.Nem értette hogy mit akarok ebből az egészből kihozni.Én a kaputól eléggé messze álltam az alapvonalon kívül.Amikor látta hogy mit akarok ebből az egészből kihozni mer vette a lapot.Hármat lendületből és futásból lépve bedobtam neki a labdát az alapvonalon kívülről egészen a tizenegyesig..A labda csak repült és csak repült körülbelül 4 méter magason még a lábához nem csapódott.A kapura bombázta az egy hatalmasat csapódott a palánknak.Majd felém futott..
-Mi vagy te?-hunyorgott a szemével..-Ekkorát én sem tudok dobni-mutogatott az ujjával én csak nevettem.A csukám egy merő fű...
-Látlak még?-kérdezte amikor a másik térfélre indultam ám megálltam.
-Persze-magyaráztam erre a kérdésre nem igazán számítottam-A pénteki BL meccsen Barcelonában biztos-magyaráztam mosolyogva
-Kinek szurkolsz?-kérdezte ismét az arcomat fürkészve.Persze tudta a választ.
-Szerinted?-kérdeztem vissza-Biztos nem a Real Madridnak-magyaráztam
-Csak kérdeztem..-magyarázta a kezét felrakva mint aki megadja magát.
A lányokhoz futottam pár perccel később...
-Mit nevetgélsz a csillogóval?-kérdezte Jessu undorral teli pofával.
-Ha másnapos lennék akkor én is ezt mondanám-jelentettem ki.Hiszen rá nézve eléggé sokáig eltarthatott a buli.
Megjött az edző és tudtuk hogy az utolsó évadi edzés mindig szabad és nyugodt.
-....az évre befejeztük,mindenkinek jó nyarat és pihenést,köszönöm azoknak akik megjelentek az utolsó edzésen is-mondta záró mondat ként..
-Countinho maga marad-mondta Genf és elő vette a gyógyszeres táskáját.
-Meg vizsgálom még a lábát itt...ha nem gond-magyarázta erre én leültem..
-Persze hogy nem-magyaráztam.A lányok kivonultak de a focisták passzolgattak továbbra is a pálya másik felén.Sorba néztem mindenkin David Luiz meg Neymar engem figyelt,apám pedig a dirigáló szektorból. (én már csak így hívom a kispadot).A lábam és a vádlim kapott egy ellazító masszást.
-Fáj még?-kérdezte miközben leszedte róla a gumit ami túlságosan nehezen jött le a lábamról.
-Nem csak néha beszúr egy-egy izom összehúzódás-jelentettem ki nyugodtan ránézve..
-Még be kell adnom neked egy gyulladás csökkentő injekciót-mondta majd a táskájához nyúlt ahonnan elő vette az injekciót
-Rendben....nekem mindegy csak javuljon meg-néztem a stadion tetejére..Ekkor éreztem a szúrást a térdemnél.
-Még egy kis gyulladás van a lábán itt a térdnél -jelentette ki és egy kissé megnyomta a területet amitől egy kissé megrezzentem.Visszahelyezett egy új gumi erősítőt rá ami nem zöld hanem kék színű most.
-Szombaton leveheti-magyarázta összepakolva.
-Pedig annyira szeretem...már majdnem hozzám nőt-mosolyogtam és viccelődtem.Nyújtotta a kezét felhúzott.
-Tudja a sportolók átka a sok sérülés-mondta komolyan-Jó pihenést-intett és ment az edzőhöz.
-Magának is-magyaráztam és megigazítottam a gumit a lábamon ami már eléggé vágta a térdem.
Az alap vonalon kívül ballagtam mint egy sérült játékos.Úgy izzadok mint egy ló csöpög rólam az izzadság.A mezemen lévő címert megcsókoltam és felnéztem a tűző napra köszönetet mondva istennek.
***
A szerda délután és a csütörtök délelőttöt edzéssel töltöttem a délután pedig lazulással .Elpakoltam a bőröndömbe a szurkoló mezem és még pár ruhát.
-Mi van veled meg Neymarral?-kérdezte apám amikor leültünk a helyünkre a repülőn..
-Semmi-jelentettem ki nyugodtan és az alvó párnám a nyakamra tettem.
-A viselkedése mióta vele voltál túlságosan megváltozott-mondta egy kissé furcsállón.Kis idő múlva abbahagyta a faggatást és felrakta a fülesét.Ahogyan én is.Egy évbe egyszer megyek el az FC Barcelona mérkőzésre..na jó talán kétszer de minden döntőn jelen vagyok ami a lényeg.
A gépünk péntek reggel szált le Barcelonában..A terminál teli volt szurkolókkal.A szállodába hamar beértünk szerencsére.
-Maya ?-szólalt meg mögöttem Shakira mikor beértünk a barcelona szállodába és megölelt túlságosan is szorosan.
-Egy ilyen meccset ki nem hagyna ki?-kérdeztem mosolyogva amikor elengedett a szorításból.Ekkor a kis Milant vette a kezébe aki nagyon megnőtt.
-Milan ekkora lett?-kérdeztem mosolyogva és a kisfiúra néztem...Hogy honnan ismerem ennyire Shakirat ?Amikor Spanyolországban éltünk és többször is találkoztam vele az anyámra emlékeztetett akit nem is ismertem.
Játszani kezdtem a kis sráccal aki hangosan nevetett.
-Ki a kedvenc játékosod?-kérdezte csillogó szeműen.
-Este a mezemre lesz írva-mosolyogtam és kacsintottam is egyben.A mezemre írt név egy kicsit furcsa de legalább őszinte.
Apa oda adta a szobám kulcsát és felfelé indultam a lifttel amikor megcsörrent a telefonom a zsebembe.
-Szia-vettem fel a telefont
-Szurkolunk a csapatodnak-magyarázta Stell
-Király-mosolyogtam magamban-Legfőképpen a tizenegyes mezesnek-hallottam a gúnyt a nevető hangjában
-Ne kezd te is-magyaráztam és kiszálltam a liftből egyenesen a szobám felé mentem..
-Amit leműveltél vele az edzésen azt több mint semmi-jelentette ki.
-Ne kombinálj-jelentettem ki-Csak sima fogadás volt és foci.....-mondtam és lehúztam a kártyát a bejárati ajtón.Fogadás? mi a nyereményem? végül is én nyertem jutott az eszembe.
-Majd egy hét múlva találkozunk-mondta Stell és letette a telefont..Túlságosan elkalandoztam ahhoz hogy halljam mit mond előtte.Kinyomtam a telefonom és elfeküdtem az ágyamon..A VIP páholyi jegyeim az éjjeli szekrényen voltak.A meccs este kilenckor kezdődik így még van majdnem 12 órám bármit csinálni.Kiültem a teraszra és bámultam a gyönyörű nap fel keltét pont kiláttam a tengerre amely gyönyörű látványt foglalt magába.A szálloda hatalmas volt és mivel én pont a közepén voltam ahonnan minden szobát belátni láttam egy pár focistát akik az erkélyen esznek isznak vagy épp csak meditálnak az esti meccsre.A szálloda U alakú így a résen pont kilátok,A rácsnak támaszkodtam és úgy bámészkodtam jobbra balra.Nem láttam semmi érdekest így bementem a szobába.
Lefeküdtem az ágyra és az álom a mélybe húzott...
Dörömbölt a telefonom arra keltem fel apám hívott akinek a hívására nem válaszoltam..Az óra pont este fél kilencet ütött.Felálltam és a leggyorsabb tempóban felvettem a "szurkoló" mezemet.Nem értem hogy miért alszok ennyit mostanában.Egy adidas fekete cipőt és egy farmer rövid gatyát vettem magamra.A hajam felkötöttem és megmostam a fogam.Felvettem a napszemüvegem és a jegyeimet a telefonomat megfogva elhagytam a szobát.A belépő kártyát a zsebembe tettem a telefonom mellé.A stadion két kilométerre van a szállodától így kényelmesen el tudok gyalogolni odáig...
A VIP szektorhoz mentem ahol rögtön beengedtek a stadionba.
A stadion teli van Barca és Real szurkolókkal..Leültem a 10 számú székemre micsoda véletlen pont a saját számomé.. Shakira ült a jobb felemen a kis Milannal.
A meccs kezdetét vette és megszólaltak a klub himnuszok.Én természetesen felálltam mintha akkora barcás lennék.A nap itt is eléggé erősen sütött de a szememet nem bántotta.A vádlimon és a térdemen még mindig ott villogott a kék gumi..Amint vége lett a himnusznak leültem..A meccs se izgalmas se nyugodalmas sem volt.Pár szektorban főleg az A-ban és a B-ben verekedtek a szurkolók a szabálytalanságoknál amelyet az éppen adott fél követett el.Félidőben a nagy szünetben a csapatok eléggé sokat beszélgettek az öltözőjükben hiszen az állás még mindig 0-0 és ez így nem lesz jó.
Messi sincs ma olyan jó formában.
Apám természetesen a csapat mellett tartózkodott..
Amikor visszajöttek és elkezdődött a második félidő a játék stílus szintén nem változott. Messi és a többiek fogták a fejüket amikor majdnem a labda a kaput találta el.Amikor hirtelen támadni tudtak az utolsó percben a hosszabbításban.
Neymar Dani Alves passzának köszönhetően kapura talált a 88 percben melynek köszönhetően a barca győzött.
A gól öröm a két triónak egy  majdnem egyforma tánc lett amin csak nevettem.Kiosztották a díjakat meg a kupát.Megvártam amíg a stadion teljesen kiürül.A focisták interjúkat adtak és fotózták őket az sajtósok a díjjal. Shakira  is maradt és megvárta még kiürül a stadion..
-Kérjük a focistákat és a stadionba maradt vendégeket hogy maradjanak továbbra is bent mivel kint lázongás tőrt ki-jelentette ki a bemondó.
-Had nézzem meg mi van a hátára írva a pólódnak-mondta Shakira mosolyogva.A stadionba már nem volt akkora hangzavar de kint annál nagyobb.
-Oké-álltam fel mosolyogva
-Nulla...Countinho?-kérdezte nevetve Shakira...
-Saját gyártmány-kacsintottam.Ekkor valaki megkocogtatta a vállam..
-Maya Countinho?-kérdezte egy gyerek hang.Megfordultam és egy kis srác állt mögöttem az édesapja fent várta.
-Igen?-néztem rá mosolyogva
-Kaphatok egy aláírást és egy közös képet?-kérdezte édes mosollyal..Olyan hét éves lehet.
-Hát persze-álltam fel és át ugortam a székeket.székeket. Le fótozkodtam vele és aláírtam a füzetét..Majd nyomtam egy puszit a homlokára.Mosolyogva futott felfelé a lépcsőn...
-Itt is vannak rajongóid?-kérdezte rám nézve Shak..Milan már belebújva aludt az ölébe.
-Ezek szerint-feleltem miközben feltoltam a szemüvegem a fejemre-Legtöbbször otthon kérnek,ezen én is meglepődtem-mosolyogtam a telefonomra néztem,este tizenegy óra van.Ekkor több focista is oda rohant a szerelméhez beleértve Piqét is.Annyira boldog volt hogy Shakirát erőteljesen megcsókolta és felébresztette a kis Milant..
-Én megyek-magyaráztam miközben felálltam,
Shakira talán meg sem hallotta hogy mit mondtam.Természetesen tudom mi az illem így inkább nyugodtan hagytam a családot örvendezni a győzelemnek.Habár ha a kis Milan-ra nézek ő az se tudhatja hogy hol van az arca és a feje teljesen szét van aludva.
-Győzelem pacsi?-kérdezte apám és felemelte a kezét amikor lefelé mentem a lépcsőn.Papír munkát végzett a társaival.
-Gratulálok-csaptam bele a tenyerébe.
A pályára néztem ismét amin már csak a kertészek tartózkodtak aztán meg a füvet kezdték locsolni.locsolni. Neymar még visszament és megcsókolta a szájával a vizes talajt.Amikor visszafordult az ő tekintete megtalálta az enyémet hirtelen.Egy mosolyt lövellt felém ahogy én is felé.Majd a kispadhoz ment.A szállodához kerülve gyalogoltam hiszen most azon az utcán vér is folyhat ahol a Real-Barca szurkolók verekednek.Saccra körülbelül öt kilométert kell gyalogolnom.A szállodából zene hallatszott elég hangosan.
Shakira reakciója a mezemre megnyugtató én is nevetnék rajta ha civil szemmel látnám.
Bementem a fő bejáraton és egy pincér egyből egy pohár pezsgőt nyomot a kezembe.
-Köszönöm-mondtam meglepetten.A nagy teremből hangos kiabálások hallatszottak.Két nő ült a halban lévő kanapén.
Lehúztam a pezsgőm és letettem az egyik kis asztalra.Majd felfelé indultam a lépcsőn a tizedik emeletre lassan.A folyósokon zavaró hangok hallatszódnak.A focisták ünnepelnek a barátnőjükkel.Ekkor egy hatalmasat nevettem az üres folyóson a gondolataim elkalandoztak..Pár perc múlva felértem  a kilencedik emeletre.A folyóson egyetlen egy személyzeti személy jött velem szembe.Nagy csend volt.Lehúztam a kártyát és beléptem az ajtón utána becsuktam.Levettem a farmer gatyám miközben lerúgtam a cipőmet.A mini hűtőhöz mentem amiből kivettem egy üveg alkoholmentes áfonyás SOMERSBY-t.Elfeküdtem a nyugágyon az erkélyen miközben felbontottam az üveget.
-A győzelemre-mondtam és ittam belőle egy kortyot.Az íze túlságosan finom volt amiből az következett hogy egyből meg kellett innom az egészet.
A telefonomon az óra reggeli három órát ütött.Kint feküdtem még mindig és a csillagokat meg a holdat figyeltem.Míg el nem aludtam.
Reggel arra keltem fel hogy a szomszéd erkélyen ami kettővel arrébb van kicsit hangosan beszélnek és nevetgélnek.A nyálam rászáradt az arcomra.Megvakartam a szemem és ekkor jöttem rá hogy már nem is reggel van hanem dél.Felültem és kinyújtózkodtam megvakartam a szemem és kiroppantottam a lábam.Bementem lefürödni a saját szurkoló mezem magamon hagytam és felvettem egy másik rövid gatyát meg az adidas strandpapucsom.Lefelé mentem apám éppen akkor hívott telefonon amikor beléptem az étterembe leültem pont elé az elfoglalt asztalhoz.Körülöttünk focisták reggeliztek.
-Hogy hogy nem jöttél le este?-kérdezte rám nézve..
-Ez a meccs nem az én fő örömöm-jelentettem ki nyugodtan neki látva a salátámnak amit apám rendelt mielőtt lejöttem volna.
-Miért is?-tette le a villát.
-Nem érted?-kérdeztem mosolyogva-Nem lett volna arcom lejönni egy olyan ünnepségre amire nem is hívtak meg..-jelentettem ki-Ez nem olyan mint amikor a saját csapatommal megnyertük a VB-t vagy az Olimpiát.-magyaráztam nyugodtan és bekaptam egy paradicsomot.
-Ha te mondod...nekem olyan mindegy-jelentette ki nem tetszett neki a válaszom.Az étterem szélében be volt kapcsolva egy plazma tévé amin a hírek mentek.Szokásosan engem is bele tettek hogy jelen voltam a meccsen.
"A brazil női kézilabda válogatott sztárjátékosa is jelen volt a meccsen....."-magyarázta
Ekkor bejött az ajtón Neymar és még egy férfi vele együtt.Szerencsére ő nem vett észre a sok ember között ami jobb is.
-Tegnap hogyan jutottál ide a stadiontól?-kérdezte apám miközben megitta a mentás vizét.
-Kerülővel...csak nem rohanok az örült rajongók közé-magyaráztam mosolyogva...-Talán vér is folyt-magyaráztam komolyan..
-Én végeztem-magyarázta majd felállt megigazította a szokásos öltönyét.
-Majd találkozunk-magyarázta-Van még pár papír munkám és egyebek-folytatta-Majd valamikor találkozunk-mondta amikor elindult túlságosan furcsán viselkedett.Amikor megfordultam szemben találtam magam azzal a játékossal aki kétszeresen sérülté tett.
-Mi az már nem félsz kis bogár?-kérdezte mint valami ragadózó a zsákmánytól.
-Mi a frászt keresel te itt?-kérdeztem ránézve.-Micsoda szerencsétlenség hogy pont veled futok össze-magyaráztam majdnem vicsorogva
-Miért nem egy brazil klubnak szurkolsz?-kérdezte szúró szemmel
-Neked nem mindegy?-kérdeztem ránézve az adrenalin szintem kezdett emelkedni.A csaj szeme a lábamra tévedt.
-Fáj még?-kérdezte...-Annyira sajnálom-mondta gúnyosan.
-Nem...neked nem mindegy?-kérdeztem ránézve
-Nem..téged bármikor bárhol legyűrlek-jelentette ki mintha kihívna egy párbajra.A keze fele akorra mint az enyém és le van eléggé eresztve neki.
-Figyelj..-álltam hozzá közelebb amitől egy kissé megrezzent-Ne hergeljél ha kérhetlek..nem tudom mennyien vannak az étterembe de ha kell itt helyben okozok neked olyan fájdalmat mint te nekem-magyaráztam suttogva a reszelős hangom hallatán túlságosan nagyot nyelt..
-Rendezzük le eszt csapatok nélkül jelentette ki..csak te meg én és a nagy stadion és hogy nehezítsünk neked nem kézizni fogunk hanem focizni-mosolygott túlságosan ami nekem nem tetszett...-Apámmal le van beszélve este ötkor várlak a stadionba-mosolygott majd elballagott mint egy díva..
-Hülye ribanc..-motyogtam magamban.Jobb ha meghagyom abba a hitbe hogy rossz vagyok fociba legalább letöröm a vigyort a képéről és sírásra cserélem azt a szép kis pofikáján...........

***
Csukába a brazil saját mez pólómba indultam gyalog a stadionhoz.Ahova egyből beengedtek amint kimondtam Ludmilla Montenegro nevét.Még a neve is ocsmány mint a lány játéka amit képvisel.A szőke haja a szája a szeme a teste mind számomra visszataszító egyértelműen..míg a másik neműeken bejön amit nem is irigyelek.Bementem a stadionba ahol már várt dekázott és melegített.
-El mertél jönni?-kérdezte rám nézve ám a lába továbbra is mozgott.
-Ha kérhetném mellőzd a hergelést-magyaráztam ránézve..
-Nem úgy volt hogy csak én meg te?-néztem a kispadra amin pár emberke ült.
-Közönség előtt sokkal jobb...-magyarázta komolyan-Főleg ha az a saját klubja a stadionnak-mosolygott túlságosan erősen.
-Apuci kislányának mindent szabad...-magyaráztam neki..Az apja a klub alelnöke nem a főgóré de meg van a hatalma.
-Melyik a te térfeled?-kérdeztem tőle ránézve..
-Az mutatott az övére a kezével-a lába még mindig mozgott.Mindaddíg míg levettem a mozgó lábáról a labdát és ettől meglepődött.
-Ezt meg hogyan...?-tátotta el a száját és a nálam lévő labdára nézett amit laza kocogás közben vezettem a középkezdésre.Elegem van ezekből a hülye egypályás játékokból.
-Te kezdesz..-magyarázta és még utána dünnyögött valamit.-Mint egy rendes meccs 90 perc-jelentette ki..Király akkor egyszerre lehetek csatár védő kapus középpályás és támadó.A kispadra néztem vagyis a luxus kényelmes székekre ahol a játékosok ültek Neymar ott ült a sajátján és Ludmilát bámulta.
Köptem egyet  megcsókoltam a címerem mintha akkora focista lennék és megrúgtam a labdát.Az idő mutató egyből elindult.Úgy tettem mint aki passzolna a társának és támadást is indítottam.Túlságosan egyszerű volt a támadás így megálltam és nyugodtan kezdtem trükközni a labdával míg.Körülbelül tíz percbe telt amíg kapcsolt és kijött rám támadni.Én éltem a helyzettel és egyből egy megkerülős cselt alkalmaztam lesprinteltem és csak lazán berúgtam a kapuba.
-És az üres stadion őrjöng.-mosolyogtam a csajra aki kirúgta a labdát mint valami kapus.Én a felező vonal mellett megvártam amíg elvezeti a labdát el is rúgta de az a kaputól harminc méterre megállt..
-Kéne bele egy kis erő-magyaráztam mosolyogva és támadást indítottam.Sprintelni kezdtem a labdával és ő a nyomomban futott..Tudtam hogy most jött el az a pillanat hogy veszélyezteti a fizikai épségemet és hosszabban megrúgtam a labdát és egy hatalmasat ugortam.Ahogy gondoltam a szőke mögöttem alám akart csúszni és megszerezni a labdát.
Fetrengett a füvön és én gyönyörűen berúgtam újra a labdát a kapujába.
-Egyszer már sikerült majdnem eltörted a lábam..azt hiszed annyira hülye vagyok hogy majd engedem hogy még egyszer megcsináld-mentem neki miközben ballagtam vissza a saját terembe..
-Figyelmeztethettél volna hogy profi szinten focizol-lihegett..
-Egy brazil paraszt tudod nem ér fel egy spanyol szintjére hogy a te szavaiddal éljek-feleltem a lihegésére.....