4.rész.

Sziasztok! Megjött a 4.rész!(bocsi az egy nap csúszásért)

Köszönöm a FELIRATKOZÁSOKAT!(már heten vagyunk)

Hamarosan jön a kövi rész is :D

A hangulat túlságosan is forrósodni fog ennél jobban is és természetesen újabb kérdések merülnek fel :)

KOMIZ! KÖVESS! OSSZ!

Kommentálj nyugodtan ha tetszik a blog vagy ha kérdésed van valamiről :D

Az ötödik rész kedden vagy szerdán kint lesz :)

Vártam hogy felébredjek a rossz álomból amikor a szerződést az orrom elé tolták.Aláírtam és vártam hogy felébredjek de semmi.1 évig ennek a csapatnak a tagja leszek.A mezemen a 11 állt Countinho felirattal a hátán.Mindenféle edző cuccot kaptam.Az edzőnk férfi akinek a nevéből csak annyit tudtam megjegyezni hogy a Felipe.Ő közölte velem hogy a pénteki Barcelona-Real meccsbe berak cserepadra és a 25 fős keretbe.Azt is a tudatomra adta hogy ez a meccs nagyon fontos, mivel az elmúlt években a csapat nem került ilyen közel a női BL győzelemhez, csak akkor kerülhetek fel a pályára ha Patrícia a középső csatár&támadó lesérül vagy éppenséggel többször hibázik.Nem értettem hogy miért kellet ezt velem közölni.A kispadon azért imádkozzak hogy lesérüljön a játékos?Azt is közölte velem a végén hogy nehogy túlnyomás legyen rajtam hiszen a Barcelona és a Real férfi csapatai is végig nézik a meccset.Ezzel is csak hergelni akart és bosszantani mert jól tudta hogy ki az apám és hogy milyen kapcsolatot ápolok a Barcelonával.Örültem amikor elment és hazafelé indulhattam.Mivel öt órát elbeszélgettem itt csak annyi időm maradt hogy elfoglaljam a szálloda szobát és lefeküdjek aludni,mivel másnap reggel edzésen van jelenésem és még egy orvosi vizsgálaton is minden nap egészen péntekig.A csapattársakat még nem ismerem de remélem hogy nem olyan bunkók mint az edző.Pénteken valószínű hogy teli lesz a lelátó szurkolókkal hiszen nem csak mi játszunk hanem a férfi csapatok is egy visszavágót és rájuk valószínű jobban kíváncsiak mint ránk..
Reggel hatra már az orvosi ajtó előtt álltam.Behívtak.Vért vettek tőlem futópadra állítottak és az állóképességi szintem mérték,majd mindenféle zsinórt és tapadó korongot tettek a testemre.1 és fél óra alatt vége lett mindenféle vizsgálatnak és a végén a doktor közölte velem hogy átmentem minden teszten azt is hozzá tette hogy,"A kitartásod és az erőd furcsán hatalmas",amire én csak egy mosollyal válaszoltam.
Felvettem az edzőgatyát és a pólót a Nike kék csukámat és egyenesen az edzőpályákhoz tartottam.Az egyiken férfiak még a másikon nők voltak.Az edző még nem volt itt és csak két lány játszott a pályán.
-Te vagy az új?-kérdezte túlságosan mosolyogva az egyik csaj
-Igen-magyaráztam levéve a pulcsimat.
-Patricia-nyújtotta a kezét-Ő pedig ott Juliet-mutatta a kezével
-Maya-fogtam vele kezet és ekkor a tekintetét végig vitte rajtam az enyémet pedig az övén.
-Hali-köszönt integetve a csaj a kapu előtt miközben a labdával játszott én is visszaintettem neki bár rá nézve nem túlságosan szimpatikus
-Mutasd mit tudsz-kocogott vissza a füves pályára a csaj és én is utána..
-Teszteljük?-nézett Juliet Patriciára..
-Igen-magyarázta ránézve és elmosolyodott..-Először egyedül utána pedig két védővel szemben mutasd meg mit tudsz-magyarázta és felém gurította a labdát.Azzal egyből dekázni kezdtem és a szokásos tsaját kitalált trükkjeimmel villogtam.
-Ezt mindenki tudja-mondta Juliet erre megállítottam a labdát és ránéztem az arcomon valószínű egy nagyképű vigyor látszódott.Vezetni kezdtem a labdát a kapura megemelvén ollózva berúgtam a kapuba ami találatot is ért.
-Nem rossz-tette csípőre a kezét Pat-Most védők ellen hogyan oldod ezt meg-mondta és elfoglalta a helyét a két csaj a 16 területén.Hirtelen  géppé változtam és egészen el is felejtettem hogy ott van a két védő.Egy kötényt és egy könnyű cselt alkalmazva a jobb kapufa alá találtam.Egy lökést kaptam az egyiktől de az egyensúlyomból nem zökkentett ki.
-Egész jó vagy-mutatta a kezével Pat  hogy tetszik neki amit lát
-Köszönöm-mondta komolyan.A többi lánnyal is megismerkedtem és magamban eldöntöttem hogy vannak bunkók és vannak normálisak is köztük.Szépen lassan jött az edző és lelki beszédet tartott..
"Nem kérem hogy győzzetek de ha egy esély van rá akkor csináljátok meg együtt...legalább mi nyerjünk ellenük"-Ekkor eszembe jutott a Barca-Real meccs ami nagyon jól végződött számunkra.

Csak ezek a szavak maradtak meg bennem amit mondott.Az edzés keményé vált hirtelen.Fekvőtámasz felülés és a 25 fős keretet ketté osztva  egy edzőmeccset is tartott..Én két gólpasszot adtam középpályás ként.De mivel nem a középpályás az én posztom nehezen mozogtam  túlságosan is de azért annyira jól hogy sikeresen megállítottam az ellen társak támadását.Az edzés három órával később ért véget mint kellett volna.Letusoltam és a kocsimba ültem.
Másnap reggel ugyanígy itt voltam időbe és volt idő egy kis elő játékra pár lánnyal amíg nem ért ide ismét az edző.Valamiért úgy érzem pikkel rám pedig semmit nem követtem el ellene.Az edzés most 7 órás lett két edzőmeccs közé betett három óra nyújtást lazítást és gyakorlatokat is,egy kissé furcsa volt ennyit edzeni de megszokott hiszen a meccs szezonba szoktam ezt csinálni én is..A lábaim szerencsémre nem durrantak be hiszen hozzá vannak szokva az ilyen esetekhez de valamiért elfáradtam minden nap a meccsig....amit nem is értek hogy miért.Túlságosan nagy lehet a lelki teher?Hiszen lehetséges hogy a jelentkezésemet elutasító Barca ellen debütálok ahol sok ismerős arc van.
A mi meccsünk 4 órakor míg a másik nyolckor kezdődik.Fél háromra kell oda érnem a stadionhoz.A legnagyobb melegben fogunk játszani.
Ma péntek van,találkozok apámmal aki valószínű hogy az FCB buszával fog érkezni.Ma lehetséges hogy megkapom az esélyt.Az esélyt amitől felfordul az életem.Apámon és a brazil szövetségen kívül semmilyen civil ember nem tud  az igazolásomról és ez így is jó.A kupát viszont mindenféle képen megszerzem az ellenféltől ha nem fizikailag de tudatban biztos.
-Minden rendben?-kérdeztem Julra nézve aki fanyar pofával jött felém ő eddig a legszimpatikusabb a csapatban..Julia a teljes neve nem pedig a felvágós Juliet.
-Persze-magyarázta komoly hangon de még is volt benne egy megrezzenés.A kapun bemenve a portás felfigyelt ránk de beengedett.Két fehér melegítős lányt Real címerrel és sport bőröndöt húzva tudta hogy kik vagyunk és nem erőltette meg magát hogy leellenőrizze a sportóli kártyánkat..Egyedül a számom tetszett ami a címer alatt állt a 11-e a fehér szín nem annyira.
-Ennyi ember előtt játszani?-torpant meg és rám nézett
-Lámpaláz nálad?-kérdeztem a szemöldököm felvonva.Hiszen kívülről egy szikla csajnak látszik aki magabiztos néha túlságosan is.
-Miért téged nem zavarnak?-kérdezte rám nézve.Ekkor lettem figyelmes arra hogy a porta felől férfiak érkeznek.
-Kontrollálom és kizárom-jelentettem ki nyugodtan
-Azt meg hogyan?-kérdezte kis idő múlva még mindig egymás mellett álltunk-A mi meccseinken legtöbbször 2000 ezren szoknak lenni...de most nem ránk kíváncsiak-jelentette ki ránézve
-Ki kell használni az alkalmat hogy legyenek szurkolóink-mosolyogtam rá  nézve-Nem számít a közönség ha a labda a tiéd nem számít semmi más..olyankor géppé változol és nagyba szarod le azt hogy most fú-jognak vagy tapsolnak vagy épp kiabálnak...olyankor elönti az adrenalin a tested és megindulsz egészen a kapuig.....vagy amíg meg nem állítanak-indultam meg húzva a nehéz bőröndöt.
-Máris megnyugtattál-mondta ütögette meg lazán a hátam-Ezt fogom csinálni-nézett rám mosolyogva és bementünk az öltözőbe.
Ahol a mezeink a cipőink és a sípcsontvédők is ki vannak készítve.Körbe néztem és megtaláltam az enyém.Egy barna FIFA mez is volt még amit mint cserejátékos viselnem kell.
Az öltözést lassan csináltam hiszen Juliaval mi értünk az öltözőbe először.Aztán lassan megérkezett mindenki.Egy csaj aki túlságosan is fiús volt számomra elég sok kérdést tett fel és a végén kiderül hogy a neve Silva ami szintén fiús,de nekem valahogy megnyerte a tetszésemet a viselkedése tetszik és a beszéd stílusa is.A haja fekete és be van lőve profi módon.A szeme fekete.
Felhúztam a kék Nike csukámat és erősen bekötöttem a fűzőét.
Felvettem a sportmelltartót rá pedig a mezt.Felkötöttem a barna hajam copfba.Megigazítottam a sípcsont védőt és felálltam.Magamra húztam a barna megkülönböztető mezt és kifelé indultam a hatalmas arénába.A két dirigáló szektorba az orvosok készülődtek csak.A stadionba túlságosan sokan kiabálnak..Szervezők állítsák a kamerákat be a megfelelő pozícióba.Senki sem volt a mi csapatunkból kint csak a csere kapus melegített a kapunál..Szlalomozót és egyéb bemelegítő gyakorlatokat végzett..
-Wow végre egy mezőny játékos aki időben elkészül-magyarázta rám nézve mikorra odaértem hozzá.
Én is elvégeztem egy két melegítő sorozatot és utána kapura kezdtem rugdalni a kapusnak is be kell melegednie még ha csere is.
-A lábaid olyanok mint a férfiaké-mondta rám nézve miután visszaértem a kippatanó labda összeszedéséből.
-Csak nem szőrös-mosolyogtam ránézve ő erre elnevette magát.
-Persze jó értelemben-kapott a fejéhez-Annyira jól ki vannak munkálva hogy nem csodálom hogy Patricia meg Juliet utálnak a látszódó erek.-mondta ki nyugodtan egyből kedvelem a csajt.
-Kedvellek-mondtam ránézve és letettem a labdát a fűre...Pár szót váltottunk még egymással egészen addig míg meg nem érkezett a többi csapattárs és a kaput átkellet adni a játszó kapusnak.Tovább végeztük a bemelegítő mozdulatokat egészen addig míg a meccs kezdetééig nem volt 5 perc a csere padosok lefelé indultak én Silva és még a kapus is.A kispad luxus ülés garnitúrája két soros és a férfi kezdő csapat a hátsó sorban üldögélt nyugodtan kényelembe helyezve magát.A csapatok tagjai felvették a pozíciókat és a meccs kezdetét vette.
-Ez eddig marha unalmas-fogta meg az üvegét a mellettem ülő Silva és kortyolni kezdte azt-Majd felgyorsul ha beállítanak minket-mosolygott kajánul rám és meglökött.
A 20 percig semmi nem történt ám az utolsó pillanatban Pat a középső támadó eladta a labdát pontosan a kapu elől ebből jó kontrát sikerült összehozni az ellenfélnek amiből gól lett ők vezetnek 1-0-ra.A 30 percben is ugyanezt a hibát elkövette és ekkor az edző sző szerint üvöltözni kezdett ami nem nagyon hallatszott.
Az edző felém és Silva felé indult..
-Azonnal melegítsetek-kiáltotta eléggé hangosan.El is kezdtük mindketten.Keresztlépések nyújtás és az én személyes kedvencem a fekvőtámasz maradt utoljára.Ekkor a bíró sípolt és a játékosok lefelé jöttek a pályáról.A 10 perces félidő szünet kezdetét vette.
-Countinho...Silva marad-intett felénk mi folytattuk a bemelegítést.A 10 perces szünetben passzolgattunk én az utolsó pillanatban a cseleket próbáltam.Ekkor feljöttek a játékosok mi pedig lementünk.
-Vegyétek le a megkülönböztető atlétát-utasított az edző rám és Silvara mutatta..-Countinho ha kell fuss fel te is védőnek -fogta meg a vállam az edző.
-A kontrára kell építeni a játékot-nézett Silvara aki helyeselve bólintott neki..Majd vállon ütött mindkettőnket.
-16 helyére te-bökött Silvara-Te pedig a 18-ra-nézett rám a szemében láttam valami furcsa csillogást.Mintha bennünk lenne minden reménye.Mi a tanácsokat elfogadtuk .A játék ugyan el kezdődött amelyben ismét hibát követtek el a mi középpályásaink is menteni kellet egy alapvonalon túli szereléssel.Ekkor cserére oda álltunk az asszisztenshez aki a csere táblát felmutatta kezdetben a 16 számú jobb támadó Jult cserélte le a 5-ös Silvára.Elég sokáig tartott míg leért a csaj túlságosan is.
-18 helyett 11-magyaráztam ránézve a férfira aki a táblát a magasba nyújtotta a kijelentésem után..Ekkor lefelé indult kocogva a csaj..Ekkor a tekintetem az ellenfél kis padja felé irányítottam.A hátsó sorban ülő játékosok engem figyeltek apámmal az élükön.
-Hajrá-ölelt meg a csaj miután pacsizott..Felfelé indultam a pályán amolyan Brazíl módon kerestet vetettem a felső testemen és az égbe néztem.Köszönetet mondva az istenemnek hogy,debütálhatok egy ilyen meccsen.
Kivetitőn engem tettek be.Megszólalt a bemondó..."Az új játékos Countinho"-vettem ki angolul nagy nehezen a visongó arénába.48-perc kezdődött bedobással.Fel is mentem eléggé jól és a bedobott Labda a lábaim alá került valahogyan és rögtön lepasszoltam Silvanak mivel ketten jöttek rám egyszerre a barcás lányok közül.Egy kissé a jobb szélre húzódtam.A térfél csere után én túlságosan is közel kerültem a barca cserepadhoz kissé a jobb szélre húzódtam a taktikát megjátszva..A labdát a 7-mezben játszó játékos eladta Cristiano Rolando ellentétes formája.Felém közeledett a csaj és túlságosan könnyen elhalásztam  a labdát.Megindultam sprintbe a játékost otthagyva egyszerre négyen akarták elvenni a labdát..Könnyen leszerelve őket felfelé indultam..De mellettem egy csapat játékos sem volt előttem pedig egy védő állt a nyomomban pedig hét volt.Eldöntöttem elvállalom és megcsinálom egyedül.
.Ekkor becsúsztak és én egy kicsit erősebben megrúgtam a labdát majd ugortam egy nagyot.A megállítás nem sikerült és ismét nem jött egy társ sem.Nem tudtam hátranézni hogy jön-e valaki mert elöntötte az agyam az adrenalin és sprintelni kezdtem hogy a labdát utolérjem.A barcás csaj gyorsabb volt de a csele nem volt túl okos így könnyen megszereztem tőle a labdát a tizenhatos vonalon.Egy kicsit beljebb mentem és ránéztem a kapusra aki ki sem mozdult rám.Közeledtem közeledtem és a hetesnél kijött.Úgy tettem mintha be szeretném rúgni amikor elfeküdt előttem szabadon hagyva a kaput.Folytattam a támadást és megkerülvén csak lazán berúgtam a kapuba a labdát.Megfordultam és mosolyogni kezdtem majd a jobb kezemmel az égbe mutattam.Ekkor jöttek meg a csapattársaim boldogan futottak felém és egy közös ölelést vittünk végbe gól öröm ként..Silva az ölembe ugrott és megpuszilta a homlokom.
-Zseni vagy May-kiabálta.Lehet hogy túlságosan alábecsült a csapat?Az edző felé pillantottam és a cserepadra ahol szintén nagy öröm látszott..Hátraindultam védekezni a jobb szélre húzódva.Az állás 1-1 és még mindig van esélyünk a nyerésre van még bő fél óránk rá.Kaput ugyan nem talált a rúgást mert  Silva fölöttem középen leszerelte a csatárt és a labdát rögtön nekem passzolta le.Gyors kontrát indított a bal szélen velem párhuzamosan futott  Clau a 4-es mezbe..Egyre jobban közeledtünk egymáshoz és zártuk a területet középre passzoltam ekkora felért Silva is a jobb szélemen én álltam középen.Két védő előttünk.Lepasszoltam a tizenhatoson Silvanak ő keresztbe Claunak ő meg vissza nekem én pedig egyből jobbossal izomból ráküldtem a kapura a labdát ami találatot is ért egyből a 60 percben gól lőttem a kapuba.
A gólöröm nem más volt mint egy hármas tánc Silvaval és Clauval...Majd megérkeztek a társak akik boldogan öleltek és pacsiztak..Visszafele indultam a védő posztomat elfoglalni.A stadionba hirtelen kétszer nagyobb hangzavar lett mint eddig.Lehet a gól miatt?
A játék a 70 percben megállt.Pásztáztam a tekintetemmel a játékost aki fetreng és ekkor megpillantottam Silvat.A bíró az orvosok felé intett.Felfelé kezdtem kocogni.A lábát kezelték és eközben hordággyal futottak fel a segítők.Levegőért kapkodtam a számon keresztül a sok sprintelés miatt.
Ekkor vettem észre hogy Clau neki megy az egyik játékosnak valószínű a tettesnek.A bíró ezt nem vette észre ahogy ránéztem az orvosokkal beszélt..Löködni kezdték egymást.A többiek pedig semmit nem tettek.
-Elég -álltam közéjük és toltam el őket.-Ez csak játék-jelentettem ki nyugodtan.A vállaikat fogtam és eltoltam őket egymástól eléggé keményen..Ekkor Silva hordágyát megemelték és lefelé vitték a pályáról.
-Menj a védők közé-súgtam Clau fülébe..A társ elvégezte a szabadrúgást a labda felém jött könnyen levettem és felfelé indultam..Ekkor addig kapálózott a csatár a labdáért hogy kirúgta amiből bedobás lett. Kiegészültünk az emberhátrány után és nyugodtan bedobtam a labdát a 16 belülre egy egyszerű kézi szabály bedobást alkalmazva.Tudom hogy ez foci de így könnyen íveltem be tizenöt métert a játékosok felett.
Némi kapálózás után a labda hirtelen a hálóba kötött ki..Mivel egyetlen játékos volt fent ő egyenesen hozzám futott és megölelt.4-1-re vezettünk..Ekkor visszavonultunk védekezni hiszen a játékból már csak kevés idő van hátra.Egy szerelés után a csapattárs rögtön nekem adta le a labdát.Megindítottam a gyors sprintet hiszen csak két védő állt előttem.Sikerült megelőzni őket és  a labdát továbbra is birtokoltam.A 16 vonalon túl léptem amikor hirtelen elvesztettem az uralmam a lábaim felett és taknyoltam egy hatalmasat a hetes vonalon.A szabálytalan belépés túlságosan kemény volt..Ekkor egy hangos sípszó csapta meg a fülem,én továbbra is az arcomat a fűbe temettem becsukva a szemem.
Szerencsére érzékszervem nem fájt csak az esés esett rosszul.Pár perc múlva a hátamra fordultam és elfogattam a kezet ami felém nyújtottak.
-Jól vagy?-kérdezte Clau dülledt szemekkel rám nézve mikor a lábamon álltam
-Aha-magyaráztam bólogatva..Ekkor egy piros lapot mutatott fel a meccset levezető bíró.
-Minden rendben?-kérdezte rám nézve erre én csak bólintottam...Majd egy kicsit hátrébb indultam az izzadtságot letöröltem a mezemmel az arcomról és csípőre tett kézzel néztem az eseményeket.
A meccs eredménye végül 5-1-lett..Sikerült 3 gólt rúgnom az első hivatalos meccsen és egy gólpasszot adnom.

A többiek őrjöngeni kezdtek körülöttem...Elfogadtam a pacsikat és az öleléseket.Ekkor pillantottam meg Silvat miközben leül a kispadra az egyik székbe..A férfi játékosok a kispadon ültek a luxus székekben ahogy végig néztem a soron.Lefelé ugyan nem indultam hanem keresztet vetettem és az égbe néztem köszönetet mondva ismét..A mezem színe kezdett tetszeni amitől hirtelen megijedtem...Pat állt mellém.
-Minden rendben?-kérdezte miközben meglökött..Tudtam hogy az érdeklődése csak látszat.Hiszen a drukkerek és az edző engem ünnepel nem őt.
-Persze-magyaráztam kissé érthetetlenül..Miért kérdezi ezt?
Ekkor láttam hogy a másik csapatból egy lány felém tart jól tudtam  az aki elejtetett a tizenhatoson belül.Felé néztem ő pedig tartotta a szemkontaktust sokáig.
-Gratulálok-pacsizott velem és mosolyogni kezdett ekkor jöttem rá hogy ki az a szállodába ő kért tőlem egy aláírást ami eléggé vicces..
-Én ismerlek-mutattam ránézve
-Persze-mosolygott
-Akkor minek a pacsi?-kérdeztem ránézve a szemöldököm felvonva
-Sajnálom a kemény megállítást de a játék néha megköveteli-magyarázta rám nézve
-Semmi-öleltem meg amit ő is viszonzott..
-Amúgy tudtad hogy egy ilyen játékosra lett volna szükségünk mint te?-kérdezte széles mosollyal az arcán.Már is a saját csapatába akar ezen nevetnem kellett hirtelen.
-Épp nálatok van megtelve a csapat-néztem rá komolyan hirtelen váltva az arc mimikám
-Jah tényleg-kapott a fejéhez hirtelen-Furcsa volt a fehér mezben látni-bökött vállon búcsúzásként és ekkor a kezembe adott egy mezt..
-A tiéd-mondta....
-Köszönöm-magyaráztam ránézve és elvettem.Hátba ütött enyhén és távozott a csapatához.Én visszaballagtam a kispadhoz.A többiek interjúkat adtak és fotóztattak magukat.A kezemben a Barca mezt vittem és Silvat figyeltem.
-Nyertünk-pacsizott velem és közben mondta..Megfogtam egy kulacsot ami teli van vízzel.
-Miért nem ünnepelteted magad?-kérdezte érthetetlenül rám nézve
-Nem szokásom-magyaráztam és inni kezdtem mint egy állat..A szervezetemnek szüksége van a folyadékra hiszen negyven fokban játszottunk.
-Úgy nézel ki...-magyarázta rám nézve ám ekkor hirtelen felállt...-Jössz?-kérdezte rám nézve ismét, hirtelen nem tudtam miről van szó
-Nem ismered a szabályokat?-kérdeztem-Én nem kapok semmiféle érmet..-magyaráztam ránézve a tekintete hirtelen megváltozott-Utolsó meccs és egy részvétel-folytattam-Az én posztomon játszó eligazoló  játékos kap érmet-fejeztem be látszott hogy nem tetszik neki és elindult a többiekkel.Én pedig befelé indultam miközben elvettem még egy kulacsot ami szintén teli volt vízzel és inni kezdtem.Befelé mentem és egyedüli fehér voltam bemenő játékos...
-Mi az te nem kapsz érmet?-kérdezte Messi rám nézve a folyosón ült a többi focistával..
-Nem-magyaráztam ránézve-A szabály könyv nem engedi-folytattam a magyarázkodást.
-Mindegy-magyarázta-Ha te nem vagy úgy sem nyertek-jelentette ki nyugodtan..
-Miért nem a Barca?-kérdezte a mellette álló Piqé
-Megtelelt a csapatuk-magyaráztam ránézve-Apám nem akarta hogy oda igazoljak amúgy sem, jöttek volna a pletykák meg a szóbeszédek-magyaráztam rá nézve és ekkor egyből rájött."Vajon bundaként igazol a Barcához?"-láttam a még meg nem jelent címlapon a kérdést a szemem előtt
-Ebbe mondjuk igaza van Luiznak-adott igazat ismét a középpályás rám nézve
-Itt helyben feleségül veszlek-viccelődöt miközben hirtelen megölelt  Alves. Egyből amint elfordultam..Hirtelen erre a dologról nem számítottam..-A pályán király vagy-mondta amikor elengedett..
-Köszönöm-mosolyogtam rá nézve
-Neymar hol van?-kérdezte Messi a háttérben Alves figyelmét elterelve szerencsémre
-Hátul mindjárt végez az átöltözéssel-jelentette ki rá nézve..
-Neymarnak nem tudod mi baja van mostanság?-kérdezte Dani Alves mellém állva és a szemöldökét mozgatta kihívóan miközben gúnyosan mosolygott.
-Nem-mondtam egyhangúan túlságosan is jól értettem a kérdést.
-Túlságosan boldog mostanában-magyarázta rám nézve.Messi és  többiek is mosolyogtak a hátam mögött.Pár percet beszélgettem még a nemsokára kezdődő meccsről velük de másról semmiről...
Ekkor felnéztem a folyóson és velem szemben jött Neymar a mezében átöltözve.
-Most nekem kell Gratulálni-álított meg és tárta a karját hogy megöleljen
-Mocskos vagyok-jelentettem ki egy lépést hátrálva
-Én meg az leszek..úgyhogy olyan mindegy-ölelt meg túlságosan hosszan és szorosan
-Jössz vissza még megnézni a meccset?-kérdezte rám nézve miután elengedett
-Persze-magyaráztam a szemébe nézve-A legjobb csapat játszik-kacsintottam
-Köszönet-magyarázta mosolyogva és ismét megölelt búcsúzásként.
Nem is zavarta őket hogy 5-1-re kivertük a klubjuk női csapatát..Bementem az öltözőbe és vártam hogy a csapattársaim megérkezzenek az érmükkel és a nagy győztes kupával...