3.rész

Sziasztok! Íme itt a harmadik rész!Köszönet a hat feliratkozóért!Hamarosan jön a 4-dik rész!

Komizni osztani és követni ér :D

A meccsnek eredménye nem lett mert a csaj ott hagyott a pályán egyedül.Én a szállodába indultam vissza és eldöntöttem hogy hazamegyek hamarosan.Csend volt túlságosan is a szállodába a tegnap este után.De a kanapékon még mindig ültek.
-Várjon-állított meg a recepciós csaj..
-Igen?-kérdeztem ránézve és le raktam a táskámat és a pultnak támaszkodtam
-Egy aláírást kérhetek?-tollt oda egy papírt és egy tollat feszülten figyelte a reakcióm
-Persze-mosolyogtam ránézve és a kezembe fogtam a tollat.-Miért pont én?-kérdeztem mosolyogva ránézve
-Inkább a női sport érdekel-magyarázta rám nézve félmosollyal.Aláírtam és felé toltam ismét.
-Miért nem a spanyolok?-mosolyogtam...-Hiszen én a legnagyobb ellensége vagyok a ti csapatotoknak-magyaráztam
-A spanyol játékosok sorsa akkor dőlt el amikor nem nyerték meg a VB-t a nemzet hatalmasat csalódott és én kezdettől fogva nektek szurkoltam-magyarázta mosolyogva és elő vette a telefonját.-Nem lenne gond ha egy közös képet is csinálnánk?-kérdezte félő mosollyal
-Csak neked csak most-indultam meg a pult mögé...Előlapi kamerával készítette a fotót amit egyből feltett a közösségi oldalára.
-Köszönöm-magyarázta kissé ujjongva én erre csak kacsintottam egyet és fel vettem a nehéz táskát a vállamra.
-Fájt az esés?-kérdezte rám nézve
-Az első nem....de a második az túlságosan is-magyaráztam ránézve.
-Gondoltam-felelte egy kis sajnálattal a hangjában majd a tekintete a bejárathoz fordult ahol pár focista jött befelé de ők inkább fehér színben pompáztak mint a megszokott sötétben.Ekkor bejött a szálloda ajtaján pár focista és én inkább felindultam a szobába.

***Két hét múlva***
Gyalogoltam kifelé a terminálból amikor megláttam az újságos standoknál hogy majdnem mindegyik oldalon én szerepelek és Neymar,egyetlen egyszer sétáltam vele a tengerparton és ebből is balhé lett.
Mi lesz a bejelentésem után? indultam újra kifelé beültem a kocsimba és a saját házamba hajtottam.Apám szerencsére elutazott nyaralni a barátnőjével Zayana-val akit én egyáltalán nem bírok és ezt apám tudatára is adtam amikor összejött vele.Beértem a házba és leültem a kanapéra bekapcsoltam a tévét amiben a hírek mentek  "A két 10-es vajon együtt van?"  hangzott el ez a kérdés ekkor leojtottam a tévét.Felálltam és felfelé mentem a szobámba.Ma és holnap végre lazíthatok.
Este kilenc óra van elterülve fekszek az ágyamon és a plafont nézem.A szobába sötét van csak a holdfény világít be az ablakon,a nyitott erkély ajtón pedig hűvös levegő áramlik be a szobába.Mellettem megcsörrent a telefonom.Bementem a fürdőszobába és letusoltam fogat és arcot mostam.Egy bugyit és egy pólót vettem magamra.Bemásztam az ágyamba majd gondolkozni kezdtem.Vajon miért nem szeretem a Realt?A kérdésre kerestem a választ de nem találtam.A hasamra feküdtem és ekkor megcsapta az arcomat a hideg szél ismét..Az erkély ajtó nyitva maradt és én túlságosan fáradt voltam ahhoz hogy ki tudjam nyitni.Másnap reggel arra keltem fel hogy a nap hét ágra besüt a szobámba.A takaró teljesen a nyakamig rajtam volt.Nyújtózkodtam egyet az ágyban megroppantottam a lábaim amelyek túlságosan hangosak voltak.Felálltam és lefelé indultam reggelizni a konyhába..Egy szalámis sajtos zöldséges szendvicset csináltam.Éppen megettem amikor valaki kopogott az ajtón.Kinyitottam és az ajtóban Neymar állt.
-Jó reggelt-köszönt
-Neked is-magyaráztam miközben bejött az ajtón...
-Elkísérhetnél engem ma Tiago esküvőjére-kért meg miközben leült a nappaliba.
-Rendben-egyeztem bele......Közölte velem milyen ruhát vegyek fel és azt is higy megvár míg felöltözök..Az esküvő délután háromkor kezdődött..Amikor meglátunk a tengerparti szálloda előtt az téli volt sajtósokkal..Rajtam enyhe rózsaszín egybe szoknya van a göndör hajam ki van engedve..Rajta szmoking és nyakkendő.A haja szokásosan be van lőve.
-Karolj belém-utasított mielőtt a fotósokhoz érhettünk  volna az idő kellemes a nap szokásosan süt.Én úgy tettem és ő önelégülten mosolygott.
Egy keresztkérdést tettem fel Neymarnak a kocsiba...Hogy miért pont engem hozott el? hiszen rajtam kívül még sok lány van.Erre annyit válaszolt hogy ő csak szimplán  velem akar jönni és kész.Túlságosan sok vaku csattogott amikor mi ketten sétáltunk el.
A ceremónia alatt az utolsó előtti sorban ültünk egymás mellett.A menyasszony gyönyörűen ballagott a fehér ruhájában a férje felé.Két közös gyerkőcük is van ahogy láttam a háttérben.Mellettem David Luiz ült egy lánnyal.A hatalmas kert teli volt emberekkel fotósokkal és tévésekkel.
A ceremónia végén gratuláltunk és elfoglaltuk a helyünket az asztalnál.Az emberek táncoltak keringőztek és nevetgéltek körülöttünk..Az én szemem valahogy mindig a menyasszonyra tévedt aki még női szemmel nézve is egy szépség az egyszer biztos.Tálalták a vacsorát a pincérek és pezsgőt töltöttek a poharakba.
Hamarosan besötétedett és fölöttünk csillagok és a telihold mutatkozott az égen.A vacsora alatt beszédeket mondtak a családtagok amelyek végén általában sírtak.A vacsora végeztével tovább ültem Neymar és David Luiz túlságosan elmélyült a beszélgetésben.Amikor kérdeztek tőlem válaszoltam valamit rá.A csaj előttem is unta már.A táncparkett sosem maradt üresen.Egyszer csak egy túlságosan ismerős mozgású férfira lettem figyelmes akkor jöttem rá hogy ki az. Marco Stell bátya aki szintén focista.A laza mozdulatai láttán eszembe jutott hogy milyen táncot eljárt Stell 18 éves szülinapi partiján.Túlságosan figyeltem amit ő szerencsére nem vett észre.Jobb ha távol maradok tőle.
-Én felmegyek-ásítót a csaj és felállt.
-Rendben-magyarázta David rá sem hederítve tovább folytatta a beszélgetést..A csaj nem a barátnője hanem a húga ahogy rájöttem az este folyamán.
-Csatlakozom-álltam fel..Neymar a tekintetével megengedett hogy én is felmenjek.Furcsán viselkedik velem mintha a tulajdona lennék.Nem foglalkoztam vele ha megengedi ha nem én akkor is felmentem volna.

Ha meg maradok azzal nem tudom hogy illetlen-e vagyok vagy sem?Annyira úgy sem érdekel miről beszélgetnek.
Felindultam a szálloda szobába amelyen osztoznom kell.A recepción megkérdeztem melyik az a szoba és megkapva a kulcsát felindultam a lépcsőn.A bőröndöm a szobában már bent volt Neymaréval együtt.Levetkőztem és letusoltam fogat mostam és felöltöztem Nike rövid gatyát és egy fehér adidas pólót vettem magamra.Kinyitottam az ablakot hogy friss levegő jöjjön be a szobába és elfeküdtem az ágy jobb oldali részén.Nagy valószínűséggel egyedül fogok aludni hiszen, elbeszélget a focista barátaival és eliszogat..Én megúsztam egy közös alvást vele. Be akartam takarózni amikor rájöttem hogy csak egy nagy takaró van mely két személyes.Eléggé jól magamra húztam azt valószínűleg annyira hogy az ágy bal oldalán nem maradt semmi.Fél óra múlva nyitódott az ajtó.Én mozdulatlan maradtam és a szemem továbbra is csukva tartottam.Hallottam hogy bemegy letusolni akkor kinyitottam ám azt se sokáig mert hamarabb kijött mint gondoltam.Mellém feküdt és lehúzta rólam a takarót.Majd szépen gyengéden maga felé húzott a keze segítségével és betakart engem és magát is.A hideg leheletét az arcomon éreztem a  lábát az enyémmel összeérintette.Rövidesen elaludtam.

Reggel pedig hason fekve keltem fel miközben ő a a kezét a hátamon pihentette.A feje felém volt fordulva és mélyen aludt..Túlságosan közel még mindig a bal lábam pedig az övébe van bele gabalyodva.Az ablakon már besütött a nap amely túlságosan zavarta a szemem..Az arcom a párnába temetem ahol végre sötét volt.Sikerült nagy nehezen visszaaludnom.Arra keltem fel hogy a hideg átfut a hátamon.Zavartan vettem fel a fejem talán húsz perccel később,rájöttem hogy nincs rajtam takaró.A mellettem fekvő srác pedig kifelé van fordulva és nyakig betakarózva.A paplan úgy mozgott ahogy vette a levegőt.Végül is én nem fáztam annyira..Talán túlságosan melegem is van.Kifelé fordultam én is egy kissé arrébb araszolva és visszacsuktam a szemeim..Ekkor reflektor fények jelentek mindenhol..Végig néztem magamon a lábam alatt zöld fű virított de amikor felfelé indult a tekintetem fehér térdvédőt gatyát és egy Real Madrid címert pillantottam meg a vállam alatt jobb oldal..Ekkor világos lett az egész pályán..Előttem védők álltak mögöttem pedig csapattárs lányok rövid hosszú hajú mindenféle színben de a mez megegyezett..Ekkor a bíró sípolt és a labdát passzolgatni kezdték.Én továbbra is a helyem álltam de amikor lepasszolták a labdát megindultam előre....Ekkor hirtelen felébredtem már takaró volt rajtam és ismét Neymar felé voltam fordulva aki szintén felém a szemei nyitva voltak és engem nézett.A lábaimat az övéihez érintette ismét..Ez az álom túlságosan felkavart..Zavartan kezdtem el gondolkozni.Amikor rájöttem hogy apám miért hívott keddre Madridba.

-Jó reggelt-köszönt reszelős hangon
-Neked is-magyaráztam suttogva..
-Kényelmes ez a takaró-magyarázta önelégülten én ezen csak mosolyogtam.-Miért nem?-várta a válaszomat
-De az-forgattam a szemeim
-Egyet valljál be-jelentette ki miközben a kezével a hajamat a fülem mögé tűrte.-Bejövők neked mint focista?-kérdezte..Erre a kérdésre túl könnyű volt válaszolni.
-Persze-hirtelen megjelentek a mosoly gödröcskék az arcán-...a játék stílusod nagyon szeretem-fogtam meg a vállát amely csupasz volt.Az arca komolyra változott hirtelen.
-És engem?-húzta fel a szemöldökét.Jó volt látni hogy várja a válaszomat.
-Téged is-nyugtattam meg és vettem el a kezem.Mosolyogni kezdett túlságosan is.Miközben hasra feküdt
-Mennyire?-folytatta a fagattást és elhúzta a lábait...
-Miért érdekel ennyire?-kérdeztem ránézve értetlenkedve és a hátamra feküdtem..Megveszítettem a testem és a csontjaim ropogni kezdtek.

-Áú ez nekem fájt-magyarázta komoly hangon mellettem..Én erre csak lehúztam róla a takarót.Ő pedig vissza magára..

-Tudtad hogy az ilyen takarókban közel kell lenni egymáshoz?-kérdezte befelé közeledve

-Tudtam-feleltem rá egyből kissé komor hangon..
-Eljössz a pénteki Barcelona-Real visszavágóra?-kérdezte rám nézve és felült..
-Igen-magyaráztam ránézve
-Madridba lesz..-magyarázta továbbra is.
-Akkor haza sem jövök onnan kedden-magyaráztam felülve.Ám ekkor a kezével visszatolt és tovább beszélgettünk mindenféle semleges dologról...Furcsa hogy mennyire el lehet vele beszélgetni órákat.

***Hétfő***
A sajtó még mindig azon rágódik hogy én meg Neymar együtt-e vagyunk?..A hírekből csak ez a pletyka folyik na meg a Tiago Silva esküvőjén készült képek is bizonyíték ként szolgálnak..Ahogy leírták azt az újságban.A Tv-ben csak azt hajtogatják hogy egyikünk sem hajlandó választ adni a kérdésre.A terminálban gyalogoltam a fülemben dörömbölt a zene a leghangosabban.A bőröndömet leadva elindultam a géphez.Elfoglaltam a helyem az első osztályon.A zenét továbbra is hallgattam csak felszálláskor kapcsoltam ki.Brazíliaváros gyönyörű felülnézetből és egyszerűen hihetetlenek a fények az ablakból gyönyörködtem.Reggel nyolcra ott leszek Madridba ahol apám megkért hogy menjek a Real Madrid klub székhelyéhez.Lehet hogy a rémálom valóra válik?A repülőn ülve elgondolkoztam a szombati napon melyet Neymarral töltöttem.A gondolkozásba túlságosan mélyen elaludtam...Akkor keltem fel amikor leszállt a gép Madridba és már kedd volt nem hétfő.Apám már várt a terminál előtt amit nem is gondoltam volna..beraktam a bőröndömet és beültem mellé előre.
-Szia-köszöntem..Csodálom hogy eltudott szakadni Zendayatól aki biztos most is vásárol szokása szerint...
-Szia-köszönt egy kissé komolyan és elindult az autóval.-Szerződést kell aláírnod-magyarázta mély levegőt szívva
-Rendben-egyeztem bele-Megbízom a menedzserembe-mosolyogtam.Nekem az apám a menedzserem és eléggé jól végzi a munkáját.
-Köszönöm-nyelt egyet-A real lány foci csapatának a tagja leszel...-magyarázta rám nézve...
-Nekem megfelel-vontam vállat.A beilleszkedés nem lesz nehéz és a bent maradás sem remélhetőleg.
-Semmi nyávogás?-kérdezte döbbenten-A barca sajnos nem igazol már több tői játékost így is sokan vannak a lány csapatban-jelentette ki...
-Rendben engem nem nagyon érdekel-jelentettem ki vállat vonva-A lényeg hogy tudjak focizni-magyaráztam ránézve...
-A kézilabdát mellette is csinálhatod-jegyezte meg emlékeztetve engem.
-Rendben-feleltem és elgondolkoztam.Apámnak a lényeg az hogy végre egy csapatnak a tagja leszek.Amelynek még világhíre is van.A legtöbb barátom Barcás így valószínű hogy kapok pár szekálást.
Soha életemben nem tudtam eldönteni hogy melyik sportot szeretem a legjobban..A kézilabda és foci is egyaránt az életem de a focihoz valahogy jobban húz a szívem..Kézilabdázni azért kezdtem el hogy ellent mondjak apámnak amikor le akart igazolni öt évvel ezelőtt egy csapathoz egy mámor döntés volt amiből végül hobbi és világsiker lett.Anyám Magyarországon profi kézilabdázó volt apám pedig fénykorában focizott is úgyhogy a génemben is benne van valamilyen szinten ez az ösztön.A családunk mindig a sportnak élt és élni is fog.Én magam is hiszen ez az egy szerződés nem vág földhöz csak egy egyszerű csapat egy fehér mez és ennyi semmi más..Egy csapat amelynek én is tagja leszek....