Sziasztok!
Dobpergésééés! :D
Megérkezett a következő rész nagy nehezen sikerült megírnom a történetet...
Ebben a részben ismét fordulatok jönnek...de a lényeg mindig a megbocsájtás főleg ha a szerelemről és a boldogságról van szó :)
Jó olvasást és további szép napot nektek! :)
Hamarosan újabb résszel jelentkezem :)
Neymar Jr. szemszöge
Reggel amikor apámmal beszélgettem a kertben megjelent a menedzserem Paul aki egyben a barátom is.Kezdetben örültem neki de miután közölte velem a döntést amit karrierem érdekében hozott a szívem tőrt össze egyből.
-Nem akarok egyszerre két fontos személyt elveszteni az életemből...-jelentettem ki az asztaltól felállva.Apám rögtön visszaültettet.
-Más menedzser is ezt mondaná..-magyarázta erre-De én mint barátod sajnálom a dolgot..meg kell hoznod a döntést..-fogta meg a vállam.Fájt bevallani de végül beleegyeztem a dologba valamiért rám erőltették a dolgot.Ezért meg fogom magam utálni de túl nagy a befolyásolás.
-A lényeg az..hogy ma este jelenj meg ebben a klubban..teli lesz a hely firkászokkal mivel egy híres tervező rendezi a partit..várni fog ott egy lány..Tamo-mondta sóhajtva..-Annyi lenne a dolgod hogy flörtölsz vele-mondta az első lépést-Tapogatod és lesmárolod..-folytatta nyugodt hangon-A csaj engedni fogja hogy ezt csináld vele..-állt fel a táskáját megfogva-A döntés a te kezedben van barátom..-fogtunk kezet.Ha ezt teszem megpecsételem a jövőmet.Apám helyeselt hogy jól fogok dönteni.A testvéreim ezért tuti meg fognak vetni és édesanyám nem éppen büszke szemmel fog rám nézni.De mondjam azt neki majd hogy "Ő erőltette rám!"-apámra mutogatva..nem ezt tanította nekem.A hiba elkövetésére köteleztek a karrierem és a jövőm szempontjából.Mondhatta volna azt Paul hogy "Szakíts a terhes barátnőddel mert a karriered fontosabb bármilyen lánynál.."-a gondolatmenetembe beleborzongtam..A hibát hivatalosan is elkövettem amiért nem tudom hogy jár-e a megbocsájtás a jövőben.
Maya Countinho szemszöge
A repülőgépem délben landolt Barcelonában..apám pedig a terminál előtt állt.Furcsán viselkedett amit nem is igazán értek.A házhoz érve bekapcsolta a tévét amiben a hírek mentek állítása szerint az időjárás érdekelte.Megpillantottam egy érdekes címet.
-Maya...-jött lefelé Silva én pedig lefagyva bámultam a képernyőt.Olyan esemény sorozatot pillantottam meg ami fájt de már meg sem rendültem rajta túl sok ilyen alkalom volt már az életembe és a kapcsolatunkban.Hozzászoktam az efféle helyzetekhez rájöttem hogy ezt egyedül kell végig csinálnom nélküle nem akar velem lenni.
-Nem érdekel..-jelentettem ki felfelé menve a szobámba.Elhatároztam hogy az újévet a négy fal között fogom tölteni ahogy a további hónapjaimat is.Nem hagytam el magam napról napra egyre erősebb lettem lelkileg és testi változásokon is átmentem főleg a pocakom növekedett ahogy a fiam is.A dietetikus meg a speciális orvosok a testemre rendkívül odafigyelnek és az egészségemre is a fiam a mindenem.A stylistomra Magdalenara mindig számíthatok olyan ruhákat választ nekem amelyek eltakarják a pocakom és ezáltal a külvilág előtt titokba tudom tartani a dolgot egyszerűen muszáj..én lennék a legboldogabb ember ha kikiabálhatnám a világban hogy gyermeket várok elmondhatnám az összes ismerősömnek és barátomnak de nekem sajnos ez jutott.Békésen nyugodt légkörben lakok Barcelonába a menekülés nem az én stílusom, nem nekem kell előle menekülni nem az én szégyenem és engem már nem is érdekel.
Apám biztatott arra hogy menjek el a Barca hazai meccsére.Nem tudom hogy kinek a kérésére de beleegyeztem.Egyáltalán nem érdekelt semmi túlságosan elengedtem magam a stadionban ülve a székemen is.Természetesen úgy mint egy független személy csak egy atléta van rajtam a fejemen pedig egy sapka. Silva egyedül az a személy az életemben aki minden pillanatban boldoggá tud tenni.Időközben összejött Munirral amiért én féltékeny lettem hiszen a nap 24 órájából így csak 12-t van velem.Ekkor megjelent Papitó az ásványvizemmel és a kezembe nyomta.Ezután nyugodtan ültem továbbra is. Papitó a második félidőben magamra hagyott mivel apám cégénél munkát vállalt és hívta a kötelessége.A meccs végén végül a Barca nyert és boldogan ballagtak a játékosok az öltözőbe én pedig magamra húzva a pulcsim és a fejemre téve a sapkám ballagtam kifelé fél órával később a terminálon. Shakira ült a társalgóban Milannal.Ne kommunikálok senkivel a heatsetem bedugtam a fülembe.Az ajtón kilépve néztem hátra és pillantottam meg hogy ki jön utánam a szívem dobogásba kezdett de hevesen.Felvettem a napszemüvegem és a tempómon gyorsítottam.A napszemüveg csak a kint várakozó paparazzik miatt kellet hogy ne ismerjenek fel.Hangosabb léptekkel és talán gyorsabban jött mögöttem.A táska szerűségemből amit a stylist választott előhúztam az ásványvizem és bőszen inni kezdtem sétálás közben.A Spanyolországi idő rendkívül rossz hatással van a közérzetemre Brazíliában most a nap hét ágra süt.
-Nem érdekel..-jelentettem ki felfelé menve a szobámba.Elhatároztam hogy az újévet a négy fal között fogom tölteni ahogy a további hónapjaimat is.Nem hagytam el magam napról napra egyre erősebb lettem lelkileg és testi változásokon is átmentem főleg a pocakom növekedett ahogy a fiam is.A dietetikus meg a speciális orvosok a testemre rendkívül odafigyelnek és az egészségemre is a fiam a mindenem.A stylistomra Magdalenara mindig számíthatok olyan ruhákat választ nekem amelyek eltakarják a pocakom és ezáltal a külvilág előtt titokba tudom tartani a dolgot egyszerűen muszáj..én lennék a legboldogabb ember ha kikiabálhatnám a világban hogy gyermeket várok elmondhatnám az összes ismerősömnek és barátomnak de nekem sajnos ez jutott.Békésen nyugodt légkörben lakok Barcelonába a menekülés nem az én stílusom, nem nekem kell előle menekülni nem az én szégyenem és engem már nem is érdekel.
Apám biztatott arra hogy menjek el a Barca hazai meccsére.Nem tudom hogy kinek a kérésére de beleegyeztem.Egyáltalán nem érdekelt semmi túlságosan elengedtem magam a stadionban ülve a székemen is.Természetesen úgy mint egy független személy csak egy atléta van rajtam a fejemen pedig egy sapka. Silva egyedül az a személy az életemben aki minden pillanatban boldoggá tud tenni.Időközben összejött Munirral amiért én féltékeny lettem hiszen a nap 24 órájából így csak 12-t van velem.Ekkor megjelent Papitó az ásványvizemmel és a kezembe nyomta.Ezután nyugodtan ültem továbbra is. Papitó a második félidőben magamra hagyott mivel apám cégénél munkát vállalt és hívta a kötelessége.A meccs végén végül a Barca nyert és boldogan ballagtak a játékosok az öltözőbe én pedig magamra húzva a pulcsim és a fejemre téve a sapkám ballagtam kifelé fél órával később a terminálon. Shakira ült a társalgóban Milannal.Ne kommunikálok senkivel a heatsetem bedugtam a fülembe.Az ajtón kilépve néztem hátra és pillantottam meg hogy ki jön utánam a szívem dobogásba kezdett de hevesen.Felvettem a napszemüvegem és a tempómon gyorsítottam.A napszemüveg csak a kint várakozó paparazzik miatt kellet hogy ne ismerjenek fel.Hangosabb léptekkel és talán gyorsabban jött mögöttem.A táska szerűségemből amit a stylist választott előhúztam az ásványvizem és bőszen inni kezdtem sétálás közben.A Spanyolországi idő rendkívül rossz hatással van a közérzetemre Brazíliában most a nap hét ágra süt.
Két hét múlva hazafele indultam..amikor reggel landolt a gépem a terminálnál Papitó várt.
-Örülök hogy meggondoltad magad-kacsintott a bőröndöm húzását átvéve
-De neki remélem nem szóltál..nem akarom hogy tudja hogy hazajöttem-néztem rá
-Nem senki sem tud róla..-hezitált és ezzel le is bukott rögtön tudtam hogy eljárt a szája.
-Mindegy is..-vontam vállat beülve az autóba.Hazavitt a saját házamba letette a csomagjaim majd a lelkemre kötötte hogy az esti vacsorán jelenjek meg apámnál természetesen belementem végül is ráérek.A szobám melletti szobában tevékenykedtem mivel eldöntöttem hogy itt rendezem be a gyerekszobát.Később amikor már sötétedni kezdett lefürödtem és felöltöztem egy virágos szoknyát vettem magamra és egy olyan szandál szerűséget amibe még belemegy a lábam.A naplemente zavarta a szemem vezetés közben így csatlakozott a szerelésemhez még egy napszemüveg is.Jó újra itthon lenni de hiányozik Barcelona is.A lehúzott kocsi ablakon a szél csak úgy kócolta a hajam,.A ház elé beparkírozva semmi szokatlant nem vettem észre a ház ugyanolyan mint volt .De amikor megláttam a mellettem álló fekete BMW sportkocsit meglepődtem ezt az autót eddig még a családi körben nem is láttam.Nem foglalkoztam az autó jelenlétével.Kiszálltam a kezemben a telefonommal és befelé ballagtam nyugodt módon.A szoknyámba a langyos szél belekapott és ez olyasfajta érzést keltett bennem mintha még mindig a légkondis szobában feküdnék nyugodtan a tévét bámulva.A hátulról a kertből nagy hangzavar és nevetgélés hallatszott.A lépéseim biztossá váltak egészen addig míg meg nem láttam hogy Papitó kiket is nevezett és apám kiket is hívott meg a "családi" vacsorára.
-Sziasztok-köszöntem ők az átlagosnál is jobban üdvözöltek.Erika Phil és Papitó van jelen és Neymar a nővérével na meg persze Alves.Be kell vallanom üdvözlés közben jól esett az hogy ő is itt van de őt kihagytam az üdvözlő pusziból.Nem eshetek bele ismét abba a hibába Silva szerint ha még egyszer elkövetem a megbocsájtást a következő esetnél még jobban beletörhetek a dologba főleg a lelkem a megcsalásba.
-Silvat nem hoztad?-kérdezte rám nézve Phil miután leültem apám és Erika közé az üres helyre
-Barcelonába a terminálig kísért..nem tudott eljönni mert a válogatottba még jelenése van..-feleltem neki nyugodtan-Mit akarsz tőle amúgy?-hitetlenkedtem ránézve
-Semmit..-mosolygott kajánul felemelve a kezét
-Hova lett a tetoválásod?-akadt ki Alves a kezemre bökve
-Hosszú és fájdalmas történet..-szívtam a fogam az égő érzésekre visszagondolva amikor eltávolították a jobb karomon lévő "Sport is my life" feliratot.
-Fájdalmasabb mint Marco balesete?-kérdezte rám nézve apám-Gondolom halottad..-jelentette ki
-Annyira nem..-rázott ki a hideg visszagondolva a baleset jeleneteire-Ő alkohol befolyása alatt állt és senki nem tudta rávenni arra hogy maradjon még vagy aludjon ott mert nem tiszta volt a feje aznap este.-vontam vállat
-Ennyire lazán veszed...-suttogta Erika csak én
-Mindegy is..-vontam vállat beülve az autóba.Hazavitt a saját házamba letette a csomagjaim majd a lelkemre kötötte hogy az esti vacsorán jelenjek meg apámnál természetesen belementem végül is ráérek.A szobám melletti szobában tevékenykedtem mivel eldöntöttem hogy itt rendezem be a gyerekszobát.Később amikor már sötétedni kezdett lefürödtem és felöltöztem egy virágos szoknyát vettem magamra és egy olyan szandál szerűséget amibe még belemegy a lábam.A naplemente zavarta a szemem vezetés közben így csatlakozott a szerelésemhez még egy napszemüveg is.Jó újra itthon lenni de hiányozik Barcelona is.A lehúzott kocsi ablakon a szél csak úgy kócolta a hajam,.A ház elé beparkírozva semmi szokatlant nem vettem észre a ház ugyanolyan mint volt .De amikor megláttam a mellettem álló fekete BMW sportkocsit meglepődtem ezt az autót eddig még a családi körben nem is láttam.Nem foglalkoztam az autó jelenlétével.Kiszálltam a kezemben a telefonommal és befelé ballagtam nyugodt módon.A szoknyámba a langyos szél belekapott és ez olyasfajta érzést keltett bennem mintha még mindig a légkondis szobában feküdnék nyugodtan a tévét bámulva.A hátulról a kertből nagy hangzavar és nevetgélés hallatszott.A lépéseim biztossá váltak egészen addig míg meg nem láttam hogy Papitó kiket is nevezett és apám kiket is hívott meg a "családi" vacsorára.
-Sziasztok-köszöntem ők az átlagosnál is jobban üdvözöltek.Erika Phil és Papitó van jelen és Neymar a nővérével na meg persze Alves.Be kell vallanom üdvözlés közben jól esett az hogy ő is itt van de őt kihagytam az üdvözlő pusziból.Nem eshetek bele ismét abba a hibába Silva szerint ha még egyszer elkövetem a megbocsájtást a következő esetnél még jobban beletörhetek a dologba főleg a lelkem a megcsalásba.
-Silvat nem hoztad?-kérdezte rám nézve Phil miután leültem apám és Erika közé az üres helyre
-Barcelonába a terminálig kísért..nem tudott eljönni mert a válogatottba még jelenése van..-feleltem neki nyugodtan-Mit akarsz tőle amúgy?-hitetlenkedtem ránézve
-Semmit..-mosolygott kajánul felemelve a kezét
-Hova lett a tetoválásod?-akadt ki Alves a kezemre bökve
-Hosszú és fájdalmas történet..-szívtam a fogam az égő érzésekre visszagondolva amikor eltávolították a jobb karomon lévő "Sport is my life" feliratot.
-Fájdalmasabb mint Marco balesete?-kérdezte rám nézve apám-Gondolom halottad..-jelentette ki
-Annyira nem..-rázott ki a hideg visszagondolva a baleset jeleneteire-Ő alkohol befolyása alatt állt és senki nem tudta rávenni arra hogy maradjon még vagy aludjon ott mert nem tiszta volt a feje aznap este.-vontam vállat
-Ennyire lazán veszed...-suttogta Erika csak én
hallhattam a kijelentést.
-Maya te is itt alszol ma?-kérdezte Papitó rám nézve ezután tekintete Erika felé tévedt mintha összebeszéltek volna azért hogy itt maradjak.
-Nem-néztem rá a szemöldököm ráncolva nem értettem a marasztalását hirtelen
-Visszatérve Marcora..ha te ott voltál a buliba miért nem láttalak?-akadt ki rám nézve Phil ekkor apám tálalni kezdett
-Mert talán nem voltam ott?!-mosolyogtam ránézve
-De Marco a buli után szenvedte a balesetet..-ráncolta a homlokát Alves
-Pontosan..-bólintottam..-Csak átjött hozzánk..-magyaráztam-Piásan ráhajtott Silvara aztán az elutasítást nem bírta elfogadni még ittasan sem és beülve a kocsijába elhajtott..-vontam vállat
-Megkukkant miután Maya megjelent Barcelonába-jelentette ki Phil
-Dráma...-emeltem égnek a szemeim.Phil ezen csak mosolygott tudta hogy mire értem a dolgot......
Neymar Jr.
-Itt ült előtted...-magyarázta Rafa-Hagytad hogy elmeneküljön..-motyogta felállva és nem láttam tisztán de talán könnyes szemmel köszönt el és indult hazafelé.Én mindent elhibáztam a két hónappal ezelőtti döntésem hozatala után.A menedzserem kidobtam és ujjat fogadtam de ez nem segít semmin ha őt nem kapom már lehet soha többé vissza.
-Nehezen bocsájt meg...-biztatott Felipe a mellettem lévő széken.
-Végül is ő is egy Countinho..-vont vállat a később megjelent Kaká mellettem-Érzékeny..-motyogta miután a felesége meglökte a kezével
-Kevés esélyed van barátom..-szólt be Phil
-Úgy sem nyugszok addig..-komolykodtam ránézve
-Segíteni fogunk nyugodj meg..-mondta Felipe biztató hangon.Később elköszöntem majd beülve autómba haza fele hajtottam.Jöhetnek a szokásos szidalmazások.A szüleim az unokájuk miatt szidnak főleg, Rafaella pedig azért mert elhagytam Mayát egyedül a bátyám véd meg az efféle családi veszekedésekben.A gyerekemre nekem is szükségem lenne és az anyjára is.
-Még mindig nincs késő-biztattam magam az ágyamon keresztbe feküdve..Az emlékek ringattak álomba.Reggel a telefonom csörgésére lettem figyelmes. Phil Countinho neve állt a kijelzőn.
-Jó reggelt..-köszöntött furcsán jókedvűen
-Mi van?-kérdeztem kissé kedvetlenül
-Tudom hogy korán reggel van meg minden de közölni akartam veled hogy ma elrángatom magammal Mayát a válogatott edzésünkre..-jelentette ki boldogan a tegnapi beszólása után ez már egy kicsit jobban hangzott.
-A részleteket majd az öltözőbe haver..-tette le a telefont.Pár percig eltelt még feleszméltem majd nagy nehezen összeszedtem magam és letusoltam felhúztam magamra valami ruhát és elindultam az edzésre.
Phil ahogy megígérte elhozta Mayát magával aki társaságra talált Alves gyerekeivel a néző közönség soraiban.
-Ez most komoly?-örült Alves rám ugorva
-Ne őrülj nem miattam van itt...-mondtam erre a vigyor eltűnt az arcáról
-Mert hülye vagy..-vágott fejbe
-Innentől a tiéd..-motyogta Phil.A szokásos edző mozdulatokat végeztük a tekintetem a legtöbbször felé terelődött.Tetszett ahogy játszik a gyerekekkel és szórakoztatja őket.A tekintetünk többször találkozott amit ő is és én is furcsán kezeltünk.Majd az edzés vége előtt 10 perccel eltűnt Alves lányával és fiával együtt. Alves egyáltalán nem aggódott boldogan nevetgélt továbbra is.Visszatérve az öltözőbe megpillantottam a társalgóba ülni a két gyerekkel akik bőszen nyalták a fagylaltot.Phil az
öltözőbe ismertette velem tervét miszerint elmegy előbb Maya észrevétele nélkül.Én pedig vigyem haza.De mire kiértem az öltözőből a lány eltűnt ami kissé furcsa szívrohamot keltett bennem.Ilyen érzéseket mint most sosem éreztem.A parkolóba kiérve körültekintően nézelődtem hátha észreveszem valahol.
-Kitalálom engem keresel..-szólalt meg mögöttem a padon ülve
-Phil azt mondta hogy vigyelek haza szóval igen..-magyarázkodtam ránézve kissé kellemetlenül éreztem magam megpillantva mögött.Az egyik kezével a hasát fogta.
-Nekem mindegy-mondta a kezét nyújtva-Húzz fel innen kérlek..-magyarázta rámnézve én pedig eleget téve kérésének felhúztam.-Sajnos a pad túl mélyen van..-vont vállat majd mellettem jőve elindult meg tudom érteni mondjuk
-Tudom hogy mi ez..ez az egész-szólalt meg mellettem
-Ők segítenek nekem én pedig elbaltázom mindig-néztem rá
-Mindig...-erősítette meg a kijelentésem
-Annyira nem lehetek rossz..-gondolkoztam hangosan
-Nem is vagy..-biztatott hirtelen ami kissé meglepett-Csak elhamarkodottan hozol rossz döntéseket..-folytatta ez már nem hangzott annyira biztatóan
-De én tényleg sajnálom...-magyaráztam ránézve megtorpanva a kocsi csomagtartójánál kitört belőlem egy hatalmas bocsánatkérő vihar
-És ez is meg van bocsájtva..-jelentette ki rám nézve az ajkait beharapva amitől rögtön felizgultam..amikor egy nő megharapja az ajkát az ösztöneim előjönnek.Visszatérve a jelenbe az arcán láttam hogy a válaszomra vár.
-Miért érdemeltem ezt ki?-kérdeztem letéve az edzőtáskám
-Volt időm gondolkozni a dolgokon...-sóhajtott-Végül is nem te vagy a hibás a dolgokért hanem én...-vállalta hirtelen magára az én hibámat..Mivan?Nem értem amit nekem akar mondani.
-Tessék?-hitetlenkedtem közelebb lépve felé
-A megbocsájtás az én részemről annyival ér fel számodra hogy szabad vagy...-mondta és ezzel hirtelen meglepett nem tudtam se köpni se nyelni meglepett a kijelentése.Látszott rajta hogy fájt kimondani ezeket a szavakat.
-De...-akadtam meg hirtelen
-Csak vigyél haza...-kért meg a vállam megfogva majd beült az autóba míg én bedobtam a csomagtartóba az edzőtáskát a leggyorsabb tempóban.Rájöttem hogy ezzel a kijelentésével elengedett szakított velem pontosabban.
-Rendben...de nem értelek...-magyaráztam beülve az autóba a szemüvegem a műszerfalra dobva.Kissé ideges lettem én nem azt akarom hogy szakítson velem hanem hogy újra együtt legyen.
-Miért jó neked ez így?-bírtam szóra nagy nehezen
-Nekem jó ez így...-motyogta..-Mert én azt akarom hogy neked jobb legyen-folytatta a hangja a végén megcsuklot
-Ezt fejezd be..-intettem le hirtelen-Ez hülyeség..-akadtam ki-Mond azt hogy már nem szeretsz akkor elfogadom amiket mondtál-magyaráztam ránézve.De nem szólalt meg.A szeretet és a szerelem amit irántam érez még mindig él.
-Csak vigyél haza..-szólalt meg az ablakon kibámulva.Nem nézett a szemembe továbbra sem.Kifelé kanyarodva vettem észre hogy egy firkász autó állt a hátunk mögött.
-Nem engedlek el akkor sem..-fogtam meg a combját egy heves mozdulattal ami ugyanolyan formás mint régen volt.A szokásos útvonalon haladtam a saját házamhoz tudta illetve szerintem sejtette hogy a haza szón az én saját házamat értem.Megszokhatta már tőlem.
-Üdv itthon-mosolyogtam ránézve kajánul
-Nem is te lennél-válaszolt egy mosollyal majd kiszállt az autóból nagy nehezen.A firkász kocsi közvetlenül a ház előtti fa mellett állt meg jól látható szögben a kapu felé.
-Visszatérve..most hogy bevallottad ismét hogy szeretsz...kijelentem hogy a barátnőm vagy és az én saját tulajdonom a babámmal együtt..-karoltam át a hátát hirtelen
-Aláírom rendben..-bólintott..-A babád egyelőre az enyém de ha úgy állsz a dolgokhoz később osztozhatunk rajta-nézett a szemembe kaján mosollyal
-Aláírom-bólintottam nevetve.Hihetetlen hogy ennek a lánynak a gondolata 360°-ot képes fordulni és az is hogy képes nekem mindig megbocsájtani egyszerűen túlságosan szeretem még magamnál is.
-De tényleg köszönöm neked...-fordítottam magam felé..A rajta lévő egybe szoknya szerűség megpördült rajta.-Nélküled ez a kapcsolat véget ért volna...-érintettem az orrom az övéhez.Éreztem ahogy akadozva veszi a levegőt és ezt akartam pont elérni ezt az érzést izgalmat hezitálást kiváltani belőle az ajkaim lassan érintettem az övéihez szépen óvatosan a vége pedig az lett hogy ő gyors reagálással megcsókolt hevesen szenvedélyesen valószínűleg régóta várt erre a pillanatra pont ahogy én ajkai a leggyorsabb tempóban falták az enyémet pont ahogy az enyém az övét.
-Szeretlek még mindig-sóhajtotta suttogva a fülembe megölelve az ajtó előtt..Jól esett ez a szép szó...de én valahogy nem tudtam újra kibökni ezt a számon inkább megöleltem szorosan továbbra is ami feltöltött energiával.
-Ezt a mindentudó Philnek köszönhetem-jelentettem ki ledobva a táskám a nappaliba.
-Ma itt alszol velem...-jelentettem ki ránézve-Ez parancs szóval nem menekülhetsz-jelentettem ki ránézve
-Rendben...-bólintott megadva magát
-Voltál valamikor Barca meccsen?-kérdeztem leülve mellé kint a hintába
-Két hete-nézett rám nyugodt hangon beszélt
-Szerinted hogy játszottam?-kérdeztem ránézve a reakciójából ítélve a kérdésem meglepte
-Kritikusan nézzek a játékodra?-kérdezte felvont szemöldökkel
-Meg van engedve...-bólintottam
-A kapura lövéseid nem pontosak minden esetben....de az szeretem látni ahogy a védőket szívatod...-mosolygott a vállamra téve a fejét
-Mindenki hibázhat-vontam vállat a haját piszkálva
-Ahogy mondod..én például imádom Silvat a pályán..ahogy ő is engem-egyezett bele a kijelentésembe
-Hogy érted hogy imádod?-kérdeztem ránézve-Jobban mint engem..?-akadtam ki kissé
-Ő olyan nekem mint egy testvér..-vont vállat
-Szóval még mindig engem imádsz..-jelentettem ki nagyképűen erre inkább nem válaszolt.A nap lement és sötétedni kezdett..nem beszélgettünk csak ültünk kint a levegőn hallgattam ahogy mély levegőt vesz velem együtt.Majd amikor este a fürdésre került a sor a szokásos módon választott magának a pólóim közül egyet és egy alsógatyát.De mielőtt besurrant volna a fürdőszobába az ajtó elé beállva bírtam szóra.
-Fürdünk együtt?-húztam fel a szemöldököm ránézve majd szokásomhoz híven kajánul elmosolyodtam
-Persze-bólintott a szemeimbe nézve majd kinyitottam az ajtót és beengedtem a fürdőszobába.Szereti játszani a macska egér játékot sokáig az egyszer biztos.Leültem a kád szélére és vizet engedtem ő addig a tükörnél felkötötte a haját a feje tetejére valamiféle konty szerűségbe, majd vetkőzni kezdett.Minden mozdulatát követtem a szememmel tekintetünk rendkívül sokszor találkozott majd miután beszállt a kádba a leggyorsabb tempóban levetkőztem és beültem a háta mögé.Megmostam a hátát ahogy ő az enyém majd ahogy kiszálltunk egymást töröltük meg.Az ágyban félig betakarózva bámulta a plafont.
-Ha nem úgy néznél a játékomra mint egy focista hogyan értékelnéd a teljesítményem..-bírtam szóra.Erre a fejét felém fordította.
-Úgy mint egy rajongó vagy mint a..-ekkor megakadt a nyelve nem merte kimondani a szót.
-...barátnő?-nevettem hangosan úgy hogy az egész szobában visszhangzott a kacagásom.Igazat mondtam azzal hogy a barátnőm de a reakciójából véve a nevetésem zokon vette.
-Erre a kérdésre nem válaszolok..-jelentette ki és háttal fordult nekem..Megint hozhatom rendbe..logikusan hiszen ha egy terhes nővel van dolgunk akkor az érzelmei fel vannak fokozódva és nagy valószínűséggel ez most rosszul esett neki én pedig hibáztam.Magamhoz húztam a kezemmel és a fülébe súgtam "Ha a rajongód lennék istenítenélek...de mint a barátod kijelentem hogy az enyém vagy...."-súgtam a fülébe ezeket a megnyugtató szavakat..Ekkor a fejét felém fordította én pedig megcsókoltam ahogy ő is engem.
Majd a fejét a vállamra helyezte.Ekkor éreztem egyfajta késztetést arra hogy megfogjam a a gömbölyödő hasát.
-Kérhetek engedélyt?-kérdeztem megpuszilva a homlokát
-Mire?-ült fel hirtelen de ezután a kezem elindult és a hasához ért.
-Ezért nem kell engedélyt..kérni-mosolygott visszadőlve a párnájára
-Nem tudtam..-kuncogtam és a kezem továbbra is a hasán tartottam.Megfogta a kezem és elmagyarázta hogy hogyan helyezkedik el benne a baba..Talán még két órát beszélgettünk minden fél le fajta dologról eldöntöttük hogy csak akkor közöljük a világgal ha a szüleink is beleegyeznek......
-Hogy érted hogy imádod?-kérdeztem ránézve-Jobban mint engem..?-akadtam ki kissé
-Ő olyan nekem mint egy testvér..-vont vállat
-Szóval még mindig engem imádsz..-jelentettem ki nagyképűen erre inkább nem válaszolt.A nap lement és sötétedni kezdett..nem beszélgettünk csak ültünk kint a levegőn hallgattam ahogy mély levegőt vesz velem együtt.Majd amikor este a fürdésre került a sor a szokásos módon választott magának a pólóim közül egyet és egy alsógatyát.De mielőtt besurrant volna a fürdőszobába az ajtó elé beállva bírtam szóra.
-Fürdünk együtt?-húztam fel a szemöldököm ránézve majd szokásomhoz híven kajánul elmosolyodtam
-Persze-bólintott a szemeimbe nézve majd kinyitottam az ajtót és beengedtem a fürdőszobába.Szereti játszani a macska egér játékot sokáig az egyszer biztos.Leültem a kád szélére és vizet engedtem ő addig a tükörnél felkötötte a haját a feje tetejére valamiféle konty szerűségbe, majd vetkőzni kezdett.Minden mozdulatát követtem a szememmel tekintetünk rendkívül sokszor találkozott majd miután beszállt a kádba a leggyorsabb tempóban levetkőztem és beültem a háta mögé.Megmostam a hátát ahogy ő az enyém majd ahogy kiszálltunk egymást töröltük meg.Az ágyban félig betakarózva bámulta a plafont.
-Ha nem úgy néznél a játékomra mint egy focista hogyan értékelnéd a teljesítményem..-bírtam szóra.Erre a fejét felém fordította.
-Úgy mint egy rajongó vagy mint a..-ekkor megakadt a nyelve nem merte kimondani a szót.
-...barátnő?-nevettem hangosan úgy hogy az egész szobában visszhangzott a kacagásom.Igazat mondtam azzal hogy a barátnőm de a reakciójából véve a nevetésem zokon vette.
-Erre a kérdésre nem válaszolok..-jelentette ki és háttal fordult nekem..Megint hozhatom rendbe..logikusan hiszen ha egy terhes nővel van dolgunk akkor az érzelmei fel vannak fokozódva és nagy valószínűséggel ez most rosszul esett neki én pedig hibáztam.Magamhoz húztam a kezemmel és a fülébe súgtam "Ha a rajongód lennék istenítenélek...de mint a barátod kijelentem hogy az enyém vagy...."-súgtam a fülébe ezeket a megnyugtató szavakat..Ekkor a fejét felém fordította én pedig megcsókoltam ahogy ő is engem.
-Kérhetek engedélyt?-kérdeztem megpuszilva a homlokát
-Mire?-ült fel hirtelen de ezután a kezem elindult és a hasához ért.
-Ezért nem kell engedélyt..kérni-mosolygott visszadőlve a párnájára
-Nem tudtam..-kuncogtam és a kezem továbbra is a hasán tartottam.Megfogta a kezem és elmagyarázta hogy hogyan helyezkedik el benne a baba..Talán még két órát beszélgettünk minden fél le fajta dologról eldöntöttük hogy csak akkor közöljük a világgal ha a szüleink is beleegyeznek......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése