2014. december 8., hétfő

11.rész

Tíz órát ütött az óra amikor felkeltem reggel.Megmostam az arcom és lefelé indultam a lépcsőn egy erős kávét főztem magamnak majd leültem a tévé elé pizsamában és a szemeim a képernyőre tapasztottam.Egészen addig míg dél nem lett.Mivel két órakor kezdődik a meccsünk Mexikó ellen Salvadorban így időben ott kell lennem a buszon ami oda visz minket az ottani stadionba.Háromnegyedes Brazil sportmelegítő gatya és egy edzőpóló a címerrel.Beültem a kocsimba és elhajtottam a stadionhoz.Ott felültem a buszra és kényelembe helyeztem magam a fél óra utazásra.Bedugtam a fülembe a mini fülesem és egy képet küldtem magamról Silvanak ahogy utazok.A válasza erre egy eléggé jól sikerült kép amin egy székbe ül egy brazil mezben.Az egyik fülembe nem tettem be a hecet egyik részét hogy halljam a kinti beszélgetéseket és egy szót pont el kaptam a mögöttem ülőktől.Mellém nem ült senki így nyugodtan utazhatok.
-Be tették a kezdőbe de úgy is lehozzák a félidő után...-jelentette ki Wilian mögöttem..Akinek a haja úgy áll mindig mintha egy villámhárítóba sétált volna.Ekkor megcsörrent a telefonom és a kínai edzőm neve állt a kijelzőn.
-Tessék?-vettem fel a telefont
-Szia Countinho itt a kínai-magyarázta kissé pöszén
-A hang ismerős...de régen láttam magát..-jelentettem ki nyugodtan
-Azért ilyenkor hívlak hogy szeretnélek emlékeztetni hogy két héttel a szezon megkezdése előtt lesz Madridba.. egy fotózás amin az egész férfi csapatnak és három női játékosnak kell részt vennie..-jelentette ki kissé hadarva-Farmer ruházatról van...szó...ezekben kell ugrálni meg különböző pózokban állni tudod-magyarázta
-Persze..már valami rémlik...ezt az előtt mondta hogy le buritottak jeges vízzel az utolsó kínnapon?-viccelődtem
-Persze..-egyezett bele
-Emlékeztesd a haverod..és sok sikert-tette hozzá
-Köszönet...és meglesz-tettem le a telefont...Hihetetlen egy fazon és hiába beszélek úgy róla mintha utálnám még is szeretem mint edzőt.Visszadugtam a fülem és becsuktam a szemem összpontosítottam a zenére és ellazultam.A táskám felvéve átlagosan ballagtam le a buszról és indultam a magán öltözőmbe.Gondosan összekötöttem a hajam és a fejemre tettem a Nike fejpántom a sípcsontvédőt felhelyeztem a lábamra és ráhúztam a zoknit majd következett a gatya a sportmelltartó alá a fehér atléta és a mezem amin egy számomra nem tetszetős szám villog még mindig.Gondosan megigazítottam magamon mindent amit csak lehetett.Kifelé menet találkoztam az ellenfél női játékosával is..aki egyáltalán nem úgy nézett ki mint egy nő inkább mint egy férfi még Silvanal és durvábban férfias a menése a kinézete meg minden.Bólintottam neki köszönés képen.Valahogy most hiányzik az hogy a csapattársaim biztassanak és biztos pontokkal tudjak beszélgetni.
-Jobb szélső támadó vagy-magyarázta Neymar miközben befelé haladtunk bemelegíteni
-Azt hittem kispados leszek...-jelentettem ki nyugodtan
-Jó vicc...-karolta át a vállam amikor kiértünk lazán
-A lényeg hogy dolgozzunk össze...-kacsintott majd levette a kezét
-Szokásom összedolgozni a társakkal...-komolykodtam majd felfelé kocogtam és elkezdtem a bemelegítő mozdulatokat végezni...Amikor ezekkel végeztünk visszakellet mennünk felsorakozva a bejárathoz.Mellettünk egy-egy gyermek állt és fogta a kezünket.A játékosok kissé ijesztőek számomra bár eléggé törpék döntöttem el magamban.Elkezdtünk bevonulni.A mexikói himnusszal kezdődött az élő játék és a közvetítés majd következett a brazil.Mindenkit üvöltött torka szakadtából a stadionba jó volt nézni hogy az emberek ennyire összetartanak ilyenkor és ennyire drukkolnak a válogatottnak.Kezet fogtunk a játékosokkal majd mindenki a helyére ballagott.A Nike jóvoltából a csukámon villogott a Countinho név és a 22 szám a csuka különböző színekben pompázik így egyedi.A meccset az ellenfél kezdte.Szépen nyugodtan figyeltem a játékukat természetesen hidegvérrel nyugodtan.A női játékosuk is fent játszott a pályán a jobb szélső védő poszton.Amikor labdát kaptam kétszer felrúgott eléggé erősen ami nem ért szabadrúgást.A harmadik labdát amit kaptam erősebben és határozottan rúgtam és cseleztem...Sikerült eléggé jól leégetnem hiszen megfelelő szögben és ívben ívelte át a felfutó Alves és gyönyörű szépen egy átemelős cselt végbe tudtam vinni majd a labdával a 16 felé sprintelni teljes erővel gőzzel.Felnéztem és bepasszoltam két védő között Neymarnak aki tette a dolgát és a labdát behelyezte a kapuba szépen.A többiek örültek a gólnak de én a mérges védővel találtam magam szembe pontosabban a fültágítós tetkós csajjal az alapvonalhoz közel álltam és ahhoz eléggé közel voltak a nézők is így ők is láttak mindent.Amikor felfelé futott kissé erőből nekem jött és fellökött.A kispadon is látták az esetet és a nézőtéren fütyültek is örömükben a csapatársaim nem tudták hogy mi a gondja a brazil szurkoló tábornak..
-Kapd be...-motyogtam magamban felállva és felfelé kocogva..Bezzeg ezt sem veszik észre.Arra megy ki a játéka hogy lesérüljek vagy mi?..Visszahelyezkedtem a kapuskirúgásnál a helyemre.A kaput elég jól megközelítették most és amikor lepasszolták a csajnak a labdát én gyönyörű szépen szereltem és megindultam a labdával felfelé sprintbe.Lepasszoltam Neymarnak majd ő vissza nekem a 16-nál közel vissza is passzoltam azt de ekkor megint egy hatalmasat löktek rajtam és a reklámtáblán csapódtam.A lendület a sebesség túl nagy a beadás jó volt csak a megoldás nem..De szabadrúgást sikerült kiharcolni.Amit Hulk el is végzett a fejes pedig a kapu fölé ment.A támadásuk még csak a félpályáig el sem ment..Neymar szerelt passzolt én pedig kicselezve a drágalátos védőm ismét beíveltem a labdát..Alves pedig robogott és fejelt..és ünnepeltette magát.A bal lábammal kitűnően ívelek a jobbossal pedig kitűnően rúgok kapura.
-Imádlak teeeee-ölelt meg Alves és veregette meg a hátam én csak nevettem és kacsintottam..Fel húztuk a védelmet apám magyarázatára és valahogy sikerült akkorát ugranom hogy megállítsam ollózó rúgással a labdát abban hogy a kapunkat el találja.A labda a másik térfélen pattogott és az egyik piros mezes az előttem álló férfi játékosnak szerette volna lepasszolni de lefüleltem a labdáját és rögtönözve határozottan rögtön sprintbe kezdtem egy védőt lehagyva és egy előttem.Megkerülős csel és még egy kapus beugratás is belefért ami után az üres kapura rúgtam rá a labdát.Szeretem lefülelni a labdákat és gyorsan reagálni az eseményekre.Lehet hogy túl gyors voltam vagy nem tudom utána következett a csapatölelkezés.Majd a félidő.Vizet vedeltem a leggyorsabb tempóban és arra figyeltem hogy apám mit magyaráz ahogy a többiek is.
-A lényeg hogy lassan építsétek fel a támadást..-magyarázta mindenki bőszen bólogatott erre majd végzett a mondanivalójával .A tekintettem a  nézőközönség felé fordult a tömegben pont ki szúrtam a legfontosabb személyeket. Munir Silva Jessu és a nagynéném mindenki aki számít egy sorban üldögéltek és bőszen beszélgettek ahogy levettem.Majd visszafele indultunk a pályára..Nagy valószínűséggel arra számítok hogy lecserélnek.A kezdő rúgást Alves és Neymar végezte el.A csajt lecseréltél így nagy eséllyel nem fogok lesérülni a helyén egy másik védő van.Labdát kapva könnyen átvertem a cseleimmel melyeket alkalmaztam majd bepasszoltam Neymarnak aki a kapu fölé rúgta azt.Végül is az állás 3-0 és ráérőssek vagyunk az egyszer biztos.A 4 perc hosszabitásba kerültem helyzetbe.A védő folyton ráncigált az egyensúlyomból ki akart ejteni de nem nagyon sikerült neki így jött egy másik aki becsúszással próbálkozott én pedig a szokásos megoldással.Lepasszoltam Neymarnak majd ugortam egy hatalmasat a védő pedig a saját társát szerelte le talán még le is sérült bár inkább én mint ő. Neymar sikeresen berúgta a labdát és az állás már is négy nulla volt.Elég csúnyán lesérült az egymást elszerelő két játékos.
-Azt ugye tudod ha nem gondolkozol most te fetrengenél játékos helyébe...-magyarázta Thiago Silva
-Persze...-kacsintottam erre kacsintott egyet majd legyintett egyet....
-Mit csinált?-jött hirtelen a bíró felém és angol nyelven kezdett velem társalogni
-Én semmit-magyarázta ránézve a nyelvét beszélve
-Egymást sérítették le helyettem...-vontam vállat
-Tudom...csak a látszatot fent kell tartani hogy elbeszélgetek veled....-magyarázta miközben az egyik súlyosabbik sérültet levitték a pályáról.
-Persze...értem-bólogattam
-Most igaza az állítás hogy a nők túljárnak a férfiak eszén...ellentétes helyzetben pedig úgy gondolkoznak mint a férfiak-magyarázta miközben valamit bejegyzett a füzetébe és egyeztetni kezdett a fülesén keresztül.Megigazítottam a térdvédőt és a sípcsont védőt és megálltam a helyemen és megvártam hogy a kapus kirúgja a labdát.Még mindig van 10 perc és még jön a ráadás.Hátul kezdtek el adogatni a játékosok én meg teljes nyugodtságban szereltem le majd helyezkedtem úgy hogy mindenkinek jó legyen.Majd lepasszoltam Neymarnak túl gyors tempót diktáltunk és a védők nem értek nagyon vissza természetesen ezt is berúgta.A gól után pedig még lehúztunk 12 perces játékot és végül is 5-0-ra zártuk az eredményt.Lefelé a pályáról viszont már kullogva mentem a nap kiszívta az energiámat.Megfogtam egy kulacsot és a cuccaimat.Majd befelé indultam fel a lépcsőn és be a személyes öltözőmbe.A telefonomon az emlékeztető megszólalt és eléggé jól rájöttem hogy megfeledkeztem egy szülinapi vacsoráról melyre este kötelező a megjelenésem.Péntek van és még csak két óra kell vennem egy szépséges ajándékot valamiféle ékszerre gondoltam ami csillog és mindig rá fogja emlékeztetni ha rá néz.Letusoltam felöltöztem és kifelé indultam a VIP bejáraton.A portás leadta az infót hogy a kocsimmal járjanak a bejárathoz így bedobáltam a táskákat a csomag tartóba és a leggyorsabb tempóban elhajtottam.A többi csapattársam már nagy valószínűséggel már rég elhagyták a stadion területét.Felbőgött az audi ismerős hangja ahogy ráhajtottam az autópályára.Amikor előzni készültem a belső sávba észre vettem a visszapillantó tükörben hogy mögöttem egy autó jön amit Neymar vezet kivételesen Munir ül mellette ahogy kivettem.Puszta véletlen állapítottam meg magamban a légkondit feltekerve a sötétített üvegen keresztül észre sem vehetnek állapítottam meg magamban felvéve a napszemüvegem a rádióban tombolt a zene és mivel a belső sávban a megengedett sebesség 130km/h így eléggé meghaladva ezt a számot repesztettem be a városba.Az egyik panel szélén a bevezető szakaszon az én fejem hasam és a mezem villogott be kell vallanom hogy eléggé bejönnek ezek a plakátok rólam saját magamnak.Az is eszembe jutott hogy be kell mennem a Nike Storeba az elmaradt Real-Madrid 11 számú tervezetű cipőmért.Lekanyarodtam és fel a zárt parkolóba.Ahol a napszemüvegemet a fejemen hagyva ballagva siettem befelé.Egy olyan ékszer készletet választottam ami a nagynéném stílusához illik magamnak pedig egy arany órát vettem.Kicsit csicsás de ilyen a gyűjteményemben még nincs.
A mozgólépcsőn felfele haladtam egyenesen be a Nike üzletbe.
-Sziasztok-köszöntem a pénztárnál.
-Végre itt is láthatunk-jelentette ki a férfi pénztáros Henk mellette pedig egy csaj Paulina állt aki csak mosolygott
-Csak nem a másik legújabb tervezésű csukáért jöttél?-kérdezte rám nézve a csaj
-Ez nem kérdés..-kezelte le hirtelen a srác artikulálva a szájával elég erősen és bement valami raktár szerűségbe
-Eszméletlen voltál a meccsen-jelentette ki rám nézve a csaj
-Itt is van-jött ki a pasas egy táskát rögtön letette a pultra és kivette belőle a dobozt melynek tetején ez állt "limited".
-Tökéletes kinézet...-emelte fel a fehér fekete kék kombinációjú csukát...amin a 11 szám a címer egy pipa jel és a nevem volt olvasható.
-Ez is jár hozzá-hozta ki a csaj a másik táskát-Nike termékek a modellünknek-kacsintott rám nézve..A srác visszatette a dobozba a csukákat és megkért hogy készítsek velük külön külön és egybe is képet amit szívesen tettem meg.
-Legközelebb a szezon előtt találkozunk a farmer kollekció fotózásnál-mondta elköszönés képpen. Két hatalmas Nike reklámtáskával és két miniatűr papír táskával ballagtam kifelé.Ekkor hívott fel Kaká.
-Tessék?-vettem fel..
-Merre vagy?-kérdezte kissé aggódó hangon
-Bevásárlóközpontba-jelentette ki
-Zendaya leejtette a nagynénéd tortáját...és kéne szerezni egy ujjat..-magyarázta és kért meg egyben
-Intézem...nagy és szép lesz-tettem le a telefont..Bepakoltam a szatyrokat a kocsiba és ismét visszamentem a legelső cukrászda felé vettem az irányt és a pultokban lévő tortákat figyeltem amik már készen vártak arra hogy elvigyem őket.
-Segíthetek?-kérdezte a kis csaj előttem
-Persze-magyaráztam ránézve..-Ezt a kétemeletes fehér tortát szeretném..és egy olyan csokit a tetejére amire az van írva hogy "Boldog Születésnapot"-vette a lapot és elkészítette a tortát és hazavihető állapotba belehelyezte egy dobozba majd kifizettem...A napszemüveg elég furán mutathattam ki hiszen itt nem nagyon van napsütés de inkább jobb az álca..A tortát a kezembe fogtam és úgy ballagtam kifelé. Először a nagynénémék házához hajtottam aminek az elején két ismerős kocsi állt.Egyik apámé a másik pedig az ami jött utánam az autópályán..Kiszálltam az autóból megfogtam a tortát és befelé indultam a nyitott kapun.Egy ismeretlen fekete furgon állt még a túloldalon de nem nagyon törődtem vele.
-Sziasztok-köszöntem beérve
-Hát te hogy hogy itt vagy szívem azt hittem elfáradtál?-szólalt meg Zendaya azt hittem egyből a fejének dobom a tortát de tudtam hogy nem szabad hiszen
-Én soha nem fáradok el...ha Erikaról van szó-magyaráztam erre a kijelentésemre majdnem kiestek a poharak a kezéből..Befelé indultam fel a lépcsőn be a hátsó ajtón a teraszról.
-Hali-köszöntem beérve és azt hittem helyben lepetézek...Ezek az emberek mindig mindenhol ott vannak egyszerűen hihetetlenek de a vacsora elvileg családi lesz ahova ők nincsenek meghívva.
-A nap megmentője...-jelentette ki Kaká miközben letettem a tortát nem kíváncsiskodott betette azt a hűtőbe mindenhol pincérek futkároztak.
-Nem úgy volt hogy csak a családdal ünnepelünk ma?-kérdeztem kissé tisztességtelenül miközben ásványvizet öntöttem magamnak.
-Kezdetben...de aztán apád javasolta ezt az ötletet és nekem is jobban tetszett..hiszen 30 éves lesz-jelentette ki..
-Nekem mindegy...csak azért kérdeztem hogy hogyan öltözzek-magyaráztam rá nézve
-Miért ha családi est lenne akkor melegítőbe jönnél?-kérdezte erre Neymar megszólalva félmosollyal
-Persze...ha nekem az a kényelmes-vontam vállat
-Mindig melegítőbe láttalak-szólalt meg Munir hirtelen..
-Az szívás srácok én már láttam kiöltözve éppen engem kísért a haverom esküvőjére- jött le Marco az emeletről kuncogva erre csak rányújtottam a nyelvem..Neymarral is voltam kiöltözve úgy hogy ez semleges dolog számomra.Hazafele indultam átöltözni és úgy döntöttem hogy tényleg kiöltözök...ha ennyien lesznek nem lehetek melegítőbe.Elegánsan befonva a hajam egy fekete ruhát vettem magamra mely a hátrészénél csipkékkel van díszítve és egy kicsit kivágott a combomig ér így a lábam eléggé játszódik benne.Még fülbevalót is tettem a fülembe.Enyhe parfümmel meghintettem a nyakam kifestettem a szemem és enyhe ajakrúzst tettem a számra.Egy kabátot fogtam a kezembe a telefonom a ruhámhoz illő kézben fogható táskába helyeztem az ajándékul szánt ékszeres dobozzal együtt.Beültem a kocsiba bekötöttem az övet és a legnyugodtabb tempóban a házhoz hajtottam a szemüveget hülyeségből feltettem a szememre és kíváncsian vártam hogy fel-e ismernek ilyen hacukába.Tisztára úgy érzem magam mint valami hercegnő és be kell vallanom ez nem jó érzés annyira...de mások kedvére ezzel az öltözettel úgy gondolom hogy sokat teszek.A kapuban kamerások és fotósok álltak.Megálltam egy pillanatra és villantottam két mosolyt mint két oldalamra.Majd tovább haladtam befelé amerre a pincérek vezettek.Kis táskámmal a kezemben totálisan úgy éreztem magam mint egy nem is tudom mi.Belépve a füves részre eléggé sokan felém figyeltek.Sőt túlságosan sokan is.Ha most magassarkút vettem volna totálisan elestem volna de így nyugodtan sétálhatok a fűbe.Erika Zendaya valakivel boldogan beszélgetett és nem akartam őket megzavarni.A mellettünk lévő asztalnál Neymar Munir Alves Messi és Shakira üldögélt Piqével.
-Kit keres hölgyem?-szólalt fel Papító hirtelen
-Magukat uram...-vettem le a szemüveget és tettem fel az ő szemére.
-Besírok...te tudsz ilyen döglesztően nőies is lenni?-nevetett
-Persze....-ültem le az asztalnál középre
-Egész este vigyázok rád...-magyarázta Papitó feltolva a napszemüveget a fejére-Még a végén valamelyik hím magának akar..-jelentette ki nevetve.A táncparkett megvilágítódott és kezdetét vette a lassú zene először a szülinapos és a férje kezdett táncolni majd követte őket a nép a rokonság és még nem is tudom hogy kik.Majd következett a vacsora és a torta..Én  5 személyes asztalnál ültem két személlyel nyugodtan.
-Gyerekek egy biztos az étel jó de a tánc nem....-mosolygott Papitó a szalvétájába böffentve..Mindegyikőjükön öltöny díszelgett mintha esküvőn lennének.
-A feleséged miért nincs itt?-kérdeztem ránézve
-Gyengélkedett és inkább lepihent..-vont vállat én megértően bólintottam.
-Akarsz táncolni?-kérdeztem félmosollyal az arcomon
-Maya Countinho megkér engem hogy táncoljunk?...visszautasíthatatlan ajánlat...-nevetett hirtelen felállva majd a kezét nyújtva
-Csak mint kiskorotokba-magyarázta Papitó a whiskys pohárba bele kortyolva.
Felmásztunk az emelkedőn lévő nem is tudom mihez és felvettük a tempót az idősebb korosztállyal.Azt nagyon nem is figyeltem hogy kik táncolnak mivel Philel eléggé el hülyéskedtünk-De amikor viszont úgy adta ki a lépés hogy kifordított és másik partnerhez kerültem a lélegzetem megállt amikor belenéztem a barna szempárral velem szemben.Az arcomon éreztem a leheletét és hirtelen gyorsabban kezdett dobogni a szívem furcsa érzést váltott ki belőlem az hogy rögtön megragadta a derekam és megfogta a kezem majd szabályosan kezdett táncolni.A fejem a vállához helyeztem és kinéztem a háta mögött.
-Nem is tudtam hogy itt vagy-súgta a fülembe hirtelen a leheletétől libabőrös lettem és rám tőrt a menekülési ösztön
-Furcsa az öltözékem?-kérdeztem a fejem az arca felé fordítva és egy kicsit kihívóan mosolyogtam
-Nekem túlságosan is bejön...-jelentette ki és végig nézett a testemen hirtelenbe.
-Nekem is tetszik a szmokingod.-bírtam magam megszólalásra.Ekkor közelebb hajolt a fülemhez.
-Ugye tudod hogy még mindig az enyém vagy...-jelentette ki kissé erőteljesen a lépést tovább folytattuk-Még nem teljesen de az enyém..-folytatta a biztatást
-Most vagy meg akarsz ijeszteni....-néztem re felvont szemöldökkel-Vagy tudatni akarod hogy érzel irántam valamit...-súgtam a fülébe
-Mindkettő-mosolygott....majd az arcomra egy puszit nyomott és meghajolt illedelmesen a szám végén majd lefelé vezetett.Visszafele menet megfogta a kezem majd elengedte amikor leültünk.Mintha direkt az asztalhoz szeretett volna kísérni és ügyelni arra hogy azt-e csinálom amit ő szeretne.Nem értem a gondolkodás módját egyik pillanatba ezt mondja hogy nem lehetünk együtt mert a hírneve fontosabb és titkoljuk a másikban meg a közönség előtt majdnem megcsókol és eléggé úgy viselkedik velem mintha lenne köztünk valami sőt van is valami de Neymar nagyon furcsa valószínű nem tudja eldönteni hogy mit szeretne.
-Nem tetszett a tánc?-kérdezte rám nézve Phil
-Imádtam...-komolykodtam
-De legközelebb el nem mész mellőlem az a gyerek túlságosan beleélte magát a táncba mi lett volna ha tapogatni kezd?-nevetett
-De muszáj lesz mivel át kell adnom az ajándékot-jelentettem ki a kis retikülöm megfogva hiszen láttam hogy a nagynéném befelé tart követtem hát de utol nem értem így az ajándékát és a mellé szánt levelet a hálószobájában a saját éjjeli szekrényére helyeztem.Mikorra leértem Shakira hangolt a zenekarral halkan.
-Én marhára nem bírom ezt a szukát-köpött majdnem egyet Papitó Zendayara nézve
-Vedd úgy hogy apámra úgy gondol mint egy pénztárcára..-kacsintottam
-Te mindkettőt utálod nem?-kérdezte Phil
-Apámat nem annyira végülis születésemtől kezdve a Dadus nevelt..ő erről nem tehet hogy fontosabb volt neki a foci akkoriba mikor még nem volt vén csont-kezdtem a magyarázatot
-Vén csont?-nevetett Phil
-Öreg fiú de fiatalos...-javítottam ki magam
-Akár csak én-legyintett mosolyogva
-Én szerintem lépek.....-kutattam a táskába a telefonom után
-Még csak 10 óra van-jelentette ki Papitó
-Csak nem vár otthon valaki?-lökött meg Phil
-Persze-komolykodtam és tettem őt kíváncsivá-Az ágyam..-mosolyogtam
-Aludj itt..-jelentette ki-...ebben a házba mindenki elfér-magyarázta Phil
-Tudod ilyen ünnepségek sosem múlnak verekedés vagy családi összeszólalkozás nélkül..-nevettet Papitó
-Ezért nem szoktam olyan sokra eljönni-kortyoltam bele az ásványvizembe
-A te szülinapod Ibizán rendezzük-jelentette ki Phil nyugodtan
-Ott sok nő van-mosolygott kajául Papitó
-Nem azért...mert amikor a szülinapja lesz már nagyba Spanyolországba kínozzák-lökött meg
-Remélem hogy a Realnal maradsz végig az alapján amiben megállapodtatok-jelentette ki félmosollyal Papitó
-A nagy Real Madrid drukker támadásba lép...mint Bale meg Ronaldo amikor fűznek minket a hülyeséggel-néztem rá
-Nem gondoltam volna hogy találkozol velük...-mosolygott
-De sajnos igen..-fintorogtam
-Még zaklatnak azóta is?-kérdezte Phil belekortyolva a poharába
-Egy ideje nem...de úgysem adják fel-komolykodtam
-Csak akkor fogad el az ajánlatot szerintem ha itt le akarod zárni az életed-jelentette ki komolykodva
-Még egyelőre nem akarom-komolykodtam
-Tehát szándékozod-kacsintott
-Meg zavartál-mondtam erre pökhendin
-Túl könnyen belekavarodsz a gondolataidba-nevetett
-Szerintem világháború törne ki a piacon...-szólalt fel Papitó
-Hagyjuk is ezt..-tereltem el hirtelen a szót..-Edan merre van?-kérdeztem mosolyogva
-Szerintem a dadájával-jelentette ki Papitó-Engem már a mai napon egyszer kikészített...-törölte meg a homlokát mintha leverte volna a víz
-Ismerős az érzés...de én szeretek utána pakolni-nevetettem
-És mi lesz akkor ha ez a retkes FIFA a BL meccsekbe és a bajnokságokba is bele akar szólni?-fakadt ki Phil
-Nem rossz elmélet..testvérem végül is ez nehezítés lenne mindenkinek és felfordulna az egyensúly ha nőstények is lennének a csapatokba-nevetett
-Ez csak egy elmélet...-kortyoltam bele a poharamba továbbra is hirtelen kiszáradt a szám egy kicsit felhúztak ezek a kijelentések A telefonom éppen megcsörrent.
-Tessék?-vettem fel a telefont
-Merre vagy?-szólalt meg Silva hirtelen a hangja zavarodott volt
-Szülinapon....mert?-kérdeztem hirtelen
-Azt hittem benne lennél egy xbox partiba-mosolygott
-Abba bármikor...de ma el kell játszanom a szépséges okos művelt lányt...aki nőnek öltözik-magyaráztam a telefonba
-Az alpári oldalad jobban tetszik-nevetett majd letette a telefont
-Lehetnél mindig ilyen amúgy-jelentette ki Phil
-Egy évbe talán 5-ször vagyok ilyen ruhába..és annyi is elég-komolykodtam ekkor megpillantottam Edant aki felénk futott apró talpaival.Kis tütü volt a göndör hajú kislányon..Amikor hozzám ért felmászott az ölembe és kényelmesen elfeküdt a kezembe.
-Engem nem szeret a kis csaj-jelentette ki Papitó...A kék szemű szépség nem hallotta hiszen bealudt rögtön amint kényelembe helyezte magát.
-Csak én unatkozok?-kérdezte Phil hirtelen halkan beszélve.A mögöttünk ülők nagy valószínűséggel figyeltek minket én nem nagyon tudhatom hiszen háttal ülök nekik de Phil tekintete túlságosan sokszor arra fordul és a fél le buzgó csillogás van benne.
-Én teljes mértékben jól érzem magam fiam-jelentette ki Papitó...Ekkor jött a dada és elvitte Edant.
-Semmi ismerős mi?-kérdeztem Philre mosolyogva
-Épp ez hogy túl sok és nem tudok felszabadulni-nevettet hirtelen és nyomkodta  a telefonját..Én is követtem a példáját de az nem kötött le annyira mint ahogy gondoltam.Felálltam és egy ismerős arc felé közeledtem aki a medencénél üldögélt egyedül.
-Elnézést hölgyem...maga?-nevettem hirtelen
-Doktor férfias szexiláb tudtam hogy itt vagy...de nem tudtam hogy hol..-nevetett-Anyám barátja a nagynénédnek és én élek ezzel a lehetőséggel tudod...szeretek partikba járni..-kacsintott
-Jah...értem..-bólintottam bőszen és megöleltem..
-Mi a fene van rajtad?-kérdezte nevetve-Csak pár napja ismerlek de mégis annyira nem hozzád illik ez a stílus..-komolykodott.
-Miért Countinho nem lehet díva?-nevettem hátrálva majd eljátszottam a nagyképűt..A medence egy mélyebb medence részben van és 3 métert le kell hozzá gyalogolni így nem nagyon látnak minket csak éppen az aki akar.
-Ez igaz-komolykodott felém mutatva és elő vette a telefonját..-Egy kép sorozatot szeretnék csinálni a Vb sztárommal-nevetett felemelve a telefonját a magasba.Kivillantottam a fogsorom mellé álltam és boldogan pózolgattam majd nyomtam egy puszit az arcára.Rögtön megosztotta a képet a közösségi oldalán amin megjelölt engem is.
-Mennyire hiányoztam?-nevettem
-Hiányzik a kínai zaklatása már nekem is-veregetett vállon és elnevette magát.
-Nekem a szóló tánc..-táncoltam hirtelen a szokásos mozgásokat amiket gólnál szoktunk csinálni..July hozzám képes egy cölöp hiszen legalább 180 cm magas.
-A szezont nem kezdem veletek...-húzta a száját hirtelen-Kölcsön adtak a Barcelonához kapusnak..-jelentette ki a szemében boldogságot láttam.
-Akkor mennyi gól fogsz te kapni a visszavágón?-nevettem
-Egyet sem..-lökött meg enyhén miközben leültünk a kerti székekre.
-Ugye tudod hogy ha megszül az a csaj akit te helyettesítesz mint csatár...akkor a te feladatod lesz az hogy felvidd a pályára a gyereket és bemutasd a népnek..-mosolygott...Ekkor hangos nevetésre lettem figyelmes és láttam hogy jönnek le megint ők..
-De az nem az enyém...akkor miért én?-kérdeztem a szemébe nézve elterelve a figyelmem
-Nem tudom ez nálunk szokás...hiszen te vagy most az istennő mindenki szemébe...-komolykodott
-Megengedi hogy a saját húsát vérét én vigyem fel a pályára?..Ez hülyeség-akadtam ki
-A férje modell így ő nem viheti fel a pályára-nevetett
-A kifutón cipelheti nem?-vontam vállat lazán
-Te nem vagy normális..-nevetett...Szerencsére a le jövő emberek leültek a medence másik felébe és csak figyeltek.
-Silvaval találkoztál?-kérdezte folytatva a beszélgetést.
-Én vele össze vagyok nőve....általában-feleltem a kérdésére kissé halkan beszélve
-Tudod ő úgy gondolkozik mint egy férfi...így a pályán nincs vele gond...ha más neműekkel játszik...-jelentette ki
-Nekem még arra sincs időm hogy gólnál örüljek mert rögtön fellök a védőm vagy az épp érkező ember...és eldőlök mint egy fa...-mondtam kissé fájó hanggal
-Lökd föl te is...nem vagy te ropi...ha az lennél akkor nem lennél ott ahol most-komolykodott és ezzel erőt lehelt belém
-Erős vagyok..-feszítettem be a karom és csókoltam meg az izmom
-Szét ne durranjon-nyomta meg
-Erre tudod mi a válaszom-feleltem
-We are the champions-énekelte felvéve azt a telefonjával felvéve és csatlakoztam én is..Angolul pedig elkezdtem magyarázni hogy ő a legjobb kapus és imádom.
-July...-jött oda egy helyes srác hirtelen
-Igen drágám?-mosolygott July...Hirtelen nem kaptam szikrát.Ez a srác is tuti modell.
-Te vagy a híres Maya Countinho?-kérdezte miközben felálltam és kezet fogtam vele de ő puszival üdvözölt mindkét arcomra...
-July-a barátja vagyok-mosolygott korrigálva a helyzetet..
-Kitalálom te is modell vagy ugye?-kérdeztem ránézve
-Ennyire látszik?-kérdezte mosolyogva...A fogsora ép és gyönyörű a fényben még meg is csillant.
-Naná...-állt fel July megcsókolva
-Engem nem akartok bemutatni egy modellnek?-kérdeztem komolykodva
-Ha kedved van hozzá miért ne-nevetett a srác de rögtön átláttam rajta és hátráltam a mosolytól és a nézéstől..Julyval pont összeillettek nem kellek én a képbe.-Nekünk távoznunk kell mond meg Erikanak hogy még egyszer isten éltesse...-magyarázta miközben magával ráncigálta July kissé erőszakosan.
-Ezt komolyan gondoltad?-jött elő mögülem Munir
-Nézd a menését...a viselkedését..a nagyképűségét szerinted rászorulok az ilyen nagyképű állatokra..-nevettem majd ő is.
-A focisták is állatok még is ők jönnek be neked...-hunyorgatott felém közeledve
-Honnan veszed?-kérdeztem felhúzva a szemöldököm
-Onnan hogy láttam ahogy a táncközben rá néztél..-mosolygott...-De mivel megvárja  a szülinapod..-nézett a hátam mögé..-Megragadom az alkalmat hogy inkább..-alig akarta kibökni a szót
-Magamhoz....hódítsalak...-közeledett hirtelen egy lépéssel
-Csak haverok vagyunk nem?-kérdeztem a kezem nyújtva
-De lehetnénk többek is..-vette elő hirtelen a vad nézését...hirtelen antilopnak éreztem magam és futni akartam a vadászó gepárd elől.Ismét közelebb lépet.
-Hát itt vagytok skacok...mindenhol kerestelek titeket...-tárta ki a kezét Marco én pedig örültem a jelenlétének hiszen esélyt kaptam a kínos menekülésre jött az oroszlán megvédeni.
-Milyen elegáns valaki...-öleltem meg elhaladva Munir mellett
-Most túlságosan elegáns vagy...-jelentette ki
-Lehetnél kurvásabb-bökte ki a szép szót a végén
-Nem is te lennél..-tettem keresztbe a kezem hirtelen és elnevette magát..Majd tovább beszélgetett Munirral és ahogy láttam felfelé menet az ember tömegbe Neymar már nem is volt ott.Miért foglalkoztat ez a kérdés annyira hogy  hol van kérdeztem magamtól.De mire visszaértem a fél vendégsereg eltűnt ahogy én is dizájnosan leléptem a kocsim felé sietve.A fotósok elleptek meg a tévések is így könnyebb volt visszafordulnom és visszamenni a nép közé elvegyülni.Nem bírom ezt a sok sajtóst.Már nem volt a láthatáron ismerős arc a nagynéném diskurált a DJ-vel valamit.Még a teraszon nevetgéltek páran.A DJ távozott és mivel a keverő pult a nagynénémé és a rendezvény szervezőé nyugodtan helyet foglaltam.
-Mit csinálsz?-kérdezte nevetve mellém állva..-Emlékszel erre a zenére?-tettem be miután a böngészés után megtaláltam
-Lúkeró dzsú lekeró csá..-nevettem miközben felálltam levéve a cipőmet és elkezdtem rá táncolni és követte a mozdulataimat. https://www.youtube.com/watch?v=K8PADSQIKso
Majd betettem a Danza Kudurót amire rögtön tudta a mozgást.
-Muszáj volt egyet táncolnom...nincs nézőközönség és veled lehetnek..-nevettem felállva a székre
-A mai napban ez a legjobb dolog...-feleltette és tovább táncoltunk a lukeróra...szét nevetve magunkat.
-Van itt még valaki?-kérdeztem ránézve
-Kihívásnak vegyem most ezt?-komolykodott szét nevetve magát
-Benne vagyok-nevettem folytatva a lépéseket..Talán fél órát is párbajoztunk még le nem feküdt a táncparkettre..
-Az én patáim még bírják.-nevettem folytatva a lépést egy újabb zenére majd amikor nyújtotta a kezét felhúztam.
-Imádlak te-öleltem meg ahogy ő is engem majd felcsimpaszkodott a hátamra és arra kért hogy vigyem be az ágyába.
-Imádlak Maya...-súgta a fülembe
-Ki ne imádna ekkora cukiságot?-nagyképűsködtem belépve a házba
-Akkora az arcod mint a plazma tévének..-nevetett
-Azért vagyok benne a mindennapi újságokban mert az arcom túl nagy a nyomtatási pixelhez..-haladtam felfelé..Letettem az ágyára.
Hazaérve pedig elfeküdtem az ágyamon lehúzva magamról a ruhát és a cipőt.












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése