13.rész-Sz..mint

Sziasztok! Bocsi hogy ilyen későn hoztam a következő részt igyekeztem vele sietni! :D

Mindenkinek Boldog Új évet kívánok illetve utólag is Boldog Karácsonyt! :D

Ebben a részben felpezsdülnek az izgalmak minden téren!

A következő részt igyekszem suli előtt közzé tenni!

Jó olvasást és egyben jó pihenést! 

Hülyeségnek bizonyult ez a kilenc óra parton fekvés így felálltunk és megbeszéltük hogy majd máskor bepótoljuk.Bementem a többiekhez és csatlakoztak hozzánk a spanyol argentin brazil barátok is.Piált mindenki kivételesen még egy hónap pihenés jön és addig kiürül a szervezet.A kertben a medencében a nappaliban a konyhában mindenhol emberek voltak és örömmel üdvözöltek ha a közelükbe mentem mosolyogtak rám mintha én lennék a világ közepe furcsállom is a nézéseket.Reggel arra keltem fel hogy apám felrázz hogy öltözzek mert valamiféle sajtótájékoztatót kell adnia az egész csapatnak.A kanapéján feküdtem és mindenki eltűnt.A brazil melegítőfelsőm amit kötelező felvenni ilyenkor a stadionban lévő öltözőben húztam magamra a hajam lazán felkötöttem és befelé indultam a terembe.Otthon fogat mostam és arcot de valahogy a fáradt szemeim nem néznek ki jobban.Így a szemüvegnek imitált divat szemüveget tettem a szememre.Leültem a helyemre és vártam.Az összes pletykás jelen van.A jobb oldalamon Neymar a balon pedig Oscar üldögélt.Rajtuk is a melegítő felső vagy ép egy brazil melegítőpóló.Köszöntöttek mindenkit a vakuk pedig kattogni kezdtek. Neymarral  a kapussal és Marcelot kérdezték legtöbbször.Mi a fenéért kellet nekem bejönni? hitetlenkedtem magamban az előttem lévő névtáblát bámulva.
-Countinho...-szólalt meg egy férfi annyi idős lehet mint Papitó...-Do you speak English?-mosolygott kérdezve angolul hirtelen meglepődtem..
-Nem nem én csak spanyolul tudok..-feleltem angolul erre elnevette magát az úri ember
-Végre valaki tudja a nyelvem..-mosolygott..Tényleg igaz hogy a csapattársaim nem tudnak angolul na jó esetleg azok akik angol klubban játszanak mint például Oscar és Wiliam.
-Szeretek nyelvet tanulni...-kacsintottam
-Tudom...két anyanyelved van..-felelte-A kérdésem nem más lenne mint hogy.....-drámai szünetet tartott..-Milyen érzés férfiakkal játszani a pályán...úgy mint egy nő?-kérdezte
-Én is férfivá válok abban a 90 percben úgy gondolkozok mint ők...ennyi-vontam vállat
-Laza...-felelte nem tudom hogy a társaim értették-e de Oscar mellettem mosolygott
-Mit szerettél ebben az elmúlt hónapban?-szólalt fel a másik Spanyolul
-A nyüzsgést és a pörgést folyton megtelítődtem adrenalinnal amit kitudtam magamból adni .-néztem a hölgyre
-Melyik női játékos volt unszimpatikus?-kérdezték ismét angolul
-Talán a Horvát csaj aki a passz adása után...nekem jött és a fejembe röhögött mint egy örült.-imitáltam egy kis képet belőle hogy ne legyen akkora feszültség.
-Most hogy egymás mellett ülsz Neymarral....-szólalt fel ismét az angol jó pofizó újságíró ismét angolul-Mesélj a ti kapcsolatotokról..-mosolygott önelégülten
-Csapattársak voltunk a világbajnokság alatt és jó barátom...-tagadtam hirtelen szemrebbenés nélkül lazán
-Annál több?-kérdezte spekulálva
-Akkor biztos engedtek volna minket egy válogatottban játszani nem?-hitetlenkedtem és ezzel befogta a száját...nem is kérdeztek tovább.
-Abból mi igaz hogy a spanyol meg a német belőled merít energiát?-kérdezte az egyik brazil nő utolsó kérdésként

-A férfi kinézetű páva hajjal rendelkező focista társam akit mellesleg imádok-túrtam bele a hajamba-Ő furcsa módon hallgat rám pedig tudja hogy 50-50% az esély hogy bejön amit mondok..-komolykodtam-A német akiről azt hittem hogy szikla...ő az akit egyszer kellett megölelnem és rögtön elolvadt...és kedves lett...először amikor találkoztam vele bemutatott.-mosolyogtam és mindenki nevetett a terembe..Tovább kérdezték a tőlem három emberrel arrébb ülő Dani Alvest.Öt perccel később véget ért a sajtótájékoztató.

-Jössz?-fogta meg a vállam Neymar...éppen a telefonom csúsztattam a zsebembe

-Hihetetlenül jól kezeled a kínos helyzeteket..-mondta Oscar amikor kiértünk az aula szerűségbe-És jól kamuzol...-kacsintott-Még az kellett volna hogy leojtod a csávót..-borzolta meg a hajam...
Hazaérve a saját házamba elfeküdtem a kanapén a cipőm lerúgva a lábamról.Valamiért jól érint hogy apámnál volt a buli hiszen legalább..nálam nincs rumli.A kert felől hogy a házat átjárja a levegő kinyitottam az ajtót. Bekapcsoltam a tévét és én jelentem meg benne ahogy magyarázok..
-Hú de jól nézek ki...a másnapos fejemmel...-magyaráztam magamban felültem a konyhaszekrényre és nyugodtan iszogattam a kávém.
Lehúztam a kávét és összeszedtem a cipőim.Aztán elfeküdtem és vártam a telefonom nyomkodtam és a képeket nézegettem amiket a srácok tettek fel Instragamra egyértelműen Neymar és Alves tarol a képeivel az én álláspontom szerint és nekiálltam magam fotózni mintha sztár lennék..Nyugodtan feküdtem a kanapén továbbra is.Eldöntöttem hogy a következő napokban csak feküdni fogok.Ekkor megrezzent mellettem a telefon Neymartól érkezett egy sms hogy ma este menjek át hozzá és bepótoljuk azt amit tegnap abbahagytuk.Este átmentem hozzá ahogy kérte és a lehető legtöbb dolgot megbeszéltük kifaggatott az életemről szó szerint.

-Munir mit szokott neked mondani?-kezdett bele a kínos témába hirtelen amikor lefeküdtünk az ágyba

-Főként hülyéskedni szoktam vele...de újabban megakar csókolni és folyton szerelmet vall múltkor ha nem jön Marco akkor megcsókol-magyaráztam ránézve az arca hirtelen komor lett..Fölém hajolt és az arcomba mosolygott.

-Egy kérdés megvolt maradt egymillió-komolykodott komor arccal amivel kissé megijesztett.

-Nálam biztos nem csókol jobban-villantotta meg hirtelen a fogsorát majd hirtelen csókolni kezdett falni a szám ahogy én is az övét.Átfordított a testéee folytatva a csókolózást és felült az ágyon engem is arra késztetve.Majd letépte rólam a pólóm és simogatni kezdte a hátam.A csók csatában szünetet tartott a szemembe nézett és a reakcióm várta de én folytatásra bírtam.A hátamon felfelé csúsztatta a karját és kikapcsolta a melltartóm kapcsolóját.Levette magáról az összes ruháját a leggyorsabb tempóban és visszafektetett az ágyra.A csókolózást abba nem hagyta folyamatosan falta a szám és zihált a levegőért velem együtt.Testemet szorosan az övéhez érintette karjaink összefonódtak egymáséival és a levegőért kapkodást mindketten folytattuk továbbra is.Amikor elfáradtunk betakarózva feküdtünk az ágyba.A szobában meleg van az egyszer biztos de a meztelen testünk fázik.A vállán feküdtem szorosan a testéhez közel.A hold fénye a szobába kissé bevilágított és a testén lévő tetoválásokat vizsgáltam az ujjammal a köríveit rajzoltam át az ujjammal a hasától a felső testéig.Amikor a nyakán lévő tetováláshoz értem hirtelen megfordította a fejét és megharapta az ujjam.Majd kuncogni kezdett rajta miközben karjaival még közelebb húzott magához.

-A tieid szebbek-súgta a fülembe majd szájon csókolt röviden.Szorosan közel tartott magához és úgy aludtam el nagy valószínűséggel,mivel másra nem emlékszek az estéből.Csak a boldogság pillanatára hogy végre vele lehetek.Reggel arra keltem fel hogy a sötétítőn néhány helyen a fény beszökik a szobába és a szemembe világít.Na meg persze arra is hogy annyira szorosan ölel magához Neymar és arra eszméltem hogy lassan nem kapok levegőt és ez neki tetszett hiszen elkezdett kuncogni.A kezemmel megpróbáltam a testét arrébb nyomni de nem sikerült.

-Mi az túl szoros?-kérdezte kissé reszelős hangon

-Nem kapok levegőt-sziszegtem ekkor éreztem hogy enged a szorításon

-Jó reggelt-csókolt meg rögtön szóhoz sem engedve

-Neked is-feleltem egy kaján mosollyal

-Három hónapja vártam rád..-nézett a szemembe ismét felém fordulva-Arra hogy veled ébredjek fekve reggel és azt mondhassam....-hajolt a fülemhez-Szeretlek-súgta hirtelen meglepve engem is majd az arcomra nézett és várta a reakcióm én is a szemébe mondtam hogy szeretem.Ismét csókolózni kezdtünk de most több nem történt mint este.

-Alves végig engem cikizett hogy nem tudlak magamnak megszerezni-magyarázta miután befejeztük a csókolózást...Nem szóltam hanem elgondolkoztam ezen a kijelentésén.
-Állapodjunk meg valamibe..-nézett a szemembe ahogy én is az övébe-Most azonnal közöljük a világgal hogy együtt vagyunk..mert én nem fogom kibírni ha közterületen vagy a barátaim környezetébe nem ölelhetlek vagy csókolhatlak meg, nem szeretek szinészkedni..-nyomta meg az orrom majd a végén elejtett egy mosolyt.A telefonját vette elő és tudtam hogy mit fog csinálni hiszen ez az ő szokása..nagy valószínűséggel azt is megörökítené hogy a wc-ben végzi a dolgát.Tudtam hogy ki tőr a forradalom délutánra emiatt a kép miatt főleg apám és a nagynéném között de nem érdekelt..Csak a fejünk látszódott ki a takaró alól.
Felkeltünk kaptam kölcsön ruhát amiért széttépte az enyémet és haza fele indultam.Mindkettőnknek családi ebédre kell mennie ugyanabban az időpontban.Otthon levettem magamról a kölcsön kapott gatyát és pólót miközben gondosan összehajtogattam.Átöltöztem és elindultam apám házába.A kertben ebédeltünk de mire a desszerthez értünk volna a az unokasógornőmnek beindult a szülése...Phil azon nyomban bevitte.Én pedig Zendayaval maradtam az asztaltál.Beszélgettem vele de be kell vallanom hogy még mindig nem bírom a csajt.Sms-t kaptam Silvatól hogy edzek vele még egyszer egy utolsót az edzőpályán duóban így a nyáron.Több sem kellett inkább ő mint az előttem üllő pénzsóvár nőszemély.Felvettem magamra egy rövid gatyát és egy Nike trikót egy csukával.
-Ez fájt...-jelentettem ki ránézve
-Mi az vége a kajának?-kérdezte Silva...de hogy ez honnan tudhassa..
-Az egyik rokonom a szülészeten bajlódik...a másik pedig a pénzt számolja napi szinten..én pedig bolond létemre itt vagyok veled...és még mindig focizok..-komolykodtam kihúzva a röplabdázáshoz használt hálót.
-Láb röpi?-nevetett-Benne vagyok...-rúgta fel a labdát a magasba én rögtön belefejeltem ahogy átért az én felemre...Már sötétedett amikor egy hatalmasat rúgott bele a labdába és felszállt a magasba..
-Nemár bakker..-üvöltöttem hangosan a labdára összpontosítva..A drótkerítésen felkapaszkodtam belerúgtam lábbal és leugortam majd utána futottam.A labdát továbbra is visszarúgta és engem szívatott hogy összevissza.
-Tetszik mi?-fakadtam ki
-Tetszik hogy szenvedsz..-komolykodott szokásához híven.Én ekkor izomból megtalpaltam a labdát és elfeküdtem a műfüvön majd tovább folytattam a lábammal a rugdalást merev egyenes lábbal.Láttam ahogy leül és engem figyel..
-10..pont..-tette fel a kezét kiáltva..-Na jó 100..-folytatta amikor a hátamra esett a labda majd vissza a lábamra majd kosárra rúgtam azt.
-Tudod hogy szeretlek..-öleltem meg
-Akkor ülj le és hallgass meg...-mondta komor arccal..hirtelen az én boldogságom is elszállt
-Azért megyek haza mert alá kell írnom a szerződést...az újat...a barcelonánál..-jelentette ki..Hirtelen nem kaptam levegőt.
-Gratulálok..-öleltem meg és színleltem egy kevés mosolyt..Majd a leggyorsabb tempóban elmenekültem.Tudta hogy rosszul érintett ez a dolog de el kell fogadnom.Hazamentem magamra húztam egy pulcsit és a kórház felé vettem az irányt a kislány már nagy valószínűséggel megszületett.
-Mondjátok hogy megszületett..-könyörögtem hirtelen..már beesteledett és a kórház bejárata így is globálisan tele van firkásokkal.A napszemüvegem és a fejemen lévő Nike sapka takar mindent és nagy valószínűséggel fel sem ismernek.
-Át jutottál rajtuk?-mosolygott Papitó
-Észre sem vettek...-vettem le a szemüvegem és a sapkát a fejemről letettem az asztalra és nyugodtan hátradőlve vártam hogy legalább egy kis gyerek sírást halljak.Talán éjfél volt amikor kijöttek a szülő szobából.Megfogtam a kislányt és üdvözöltem a családba.Majd Papitóval fáradtan indultunk hazafele.
-Te aztán hol voltál egész délután?-kérdezte a kórház folyosóján..-Én végig itt unatkoztam-folytatta...Amikor kiértünk az ajtón vakuk kezdtek villogni.
-Mindenki nyugodjon meg...-kezdtem bele a mondókába
-Megszületett az új Countinho...ho ho-mondta drámaian Papitó
-Lány és egészséges..-folytattam mosolyogva
-Olyan szép mint az összes Countinho...-kiáltotta Papitó és pacsiztunk nevetve
-A műsor véget ért..-kiáltottam majd átsprinteltünk a népen bepattanva az autómba.A leggyorsabb tempóban a nagynéném házához hajtottunk ahol Papitó kiszállt.Én pedig hazaérve elfeküdtem a kanapén és gondolkoztam gondolkoztam és csak gondolkoztam míg el nem aludtam.Egyszerűen hihetetlen hogy Silva barátom pont most igazol el amikor együtt tölthetnénk az elkövetkező szezonokat és éveket.
Reggel egy erős kávéval kezdtem a napom és nyugodtan feküdtem a kanapén a csatornákat kapcsolgatva,tudtam hogy ki fog törni a forradalom körülöttem és Neymar körül de ez már túlzás.A firkászok összevágtak mindenféle hülyeséget rólam és róla betették a tegnap reggel készített képet.A friss hírekben még az is benne szerepelt ahogy kiabálunk a kórház bejárata előtt az újságíróknak Papitóval együtt.Aztán a sporthírekben az hogy Silva barátom átigazol a Barcelonához.Majd megint feltűnt az én nevem hogy velem vajon mi lesz klub szinten? Eladnak vagy maradok?..Engem nem nagyon érdekel jelen pillanatban a klub foci mivel tudom hogy ha a klub szezon is elkezdődik akkor alig fogok találkozni Neymarral és eléggé hiányozni fog a jelenléte.Mint például most is...

Figyelmetekbe ajánlom ezt a videót és érteni fogjátok hogy mi az a Tchu tcha tcha! :)